„Fenntarthatatlan és túlburjánzó kulturális intézményrendszerünk van, amit mindenféleképpen racionalizálni kell. Meg kell nézni, mire érdemes közpénzt áldozni, és mi az, ami működjön piaci alapon” – mondta a Hirado.hu-nak adott interjúban Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Azt is hozzátette, hogy ezzel a nézettel sokáig egyedül házalt, ám „most az élet kényszeríti rá a döntéshozókat, hogy meghozzanak nehéz döntéseket”. Ezzel a gazdasági nehézségekre és az elszabadult rezsiárakra utalt.

Demeter úgy látja, hogy

túl sok a kőszínház, a független színház, filharmonikus zenekar”,

s „nem biztos, hogy minden településen kulturális intézményhálózatot kell fenntartani”. A kultúra szerinte nem azon múlik, hogy van-e egy konkrét épület, nintézményekben, hanem szolgáltatásokban kell gondolkodni. „Régi reflexet kell majd itt lebontani, ami rengeteg konfliktussal fog járni, ezt nyilván a politikai kulturális kormányzatnak kell végigvinnie” – magyarázta.

Demeter Szilárd: Ami itt folyik, az nem kultúrharc, hanem lökdösődés

Azt is mondta Demeter, hogy „egy olyan válság rúgta ránk az ajtót, amely már nagyon régóta érlelődött, csak mi nem vettük komolyan”. Ez a fogyasztói attitűdöt építi le szerinte, mert az embereknek vagy nem lesz pénzük megvenni azt, amire nincs is szükségük, vagy nem lehet kapni az adott terméket. Lehetőségeket is lát ugyanakkor ebben a helyzetben, például a könyvkultúrában, mivel „kis túlzással az olvasáshoz nem kell sem fűtés, sem áram”.

Ennek azonban lesznek szerinte vesztesei is, mert az emberek „kevesebb pénzt lesznek hajlandóak könyvre áldozni, ezt pedig olyan művekre fogják költeni, amelyik róluk szól vagy fogódzót nyújt a nehéz időkben. Reményeim szerint életszagúbbá fog válni az irodalom.

Ki fognak kopni azok az öncélú mutatványok, amelyeket irodalomnak szoktunk nevezni, és amelyeken miatt egymás vállát veregetve ismerjük el egymás nagyságát. Egyszerűen nem lesz rá fizetőképes kereslet.”