Anne Heche pályája ígéretesen indult, a kritikusok és a közönség egyaránt elismerte a tehetségét. A 90-es években kapkodtak utána a filmesek, olyan sztárok oldalán játszott, mint Johnny Depp, Harrison Ford vagy Demi Moore. Szerepelt a Hat nap, hét éjszakában, a Fedőneve: Donnie Brascóban és az Amikor a farok csóválja című moziban, a leginkább mégis az Ellen DeGeneresszel való kapcsolata tette ismertté. A színész karrierje megbicsaklott, miután egy nőt választott társául, ennek köszönhetően azonban élete végéig a szabad szerelem követe lett.
„Olyan életem van, amilyenről mozifilmeket szokás forgatni” – írta Anne Heche a 2001-ben megjelent, Call Me Crazy című önéletrajzi könyve beharangozójában. Ez a film azonban aligha mondató valamiféle csillogó hollywoodi limonádénak, a színészt ugyanis gyerekkorától fogva tragédiák sora kísérte végig.
Anne Heche 1969-ben született Ohióban egy ötgyerekes család legfiatalabb tagjaként, ám négy testvére közül hárman már nem élnek. Az egyik nővére agydaganatban halt meg, a másik még csecsemőként egy szívbetegség következtében, a bátyja, Nathan pedig 18 évesen vesztette életét egy autóbalesetben – a hivatalos indoklás szerint elaludt a volán mögött, Heche azonban öngyilkosságnak vélte az esetet. Gyerekkorában a család rengetegszer költözött és folyamatos anyagi nehézségekkel küzdött, ezért a leendő színésznek már 12 évesen munkába kellett állnia egy étteremben. A saját magát olajjal és gázzal foglalkozó üzletembernek valló apja nem tudta eltartani őket, az egyetlen nem túl jövedelmező állása, ami mellett kitartott, a templomi kórus vezetése volt. Heche-nek azonban nem ez volt a legsúlyosabb vádja vele szemben. Az önéletrajzi könyvében és több interjúban is azt állította, hogy az apja csecsemőkorától kezdve molesztálta őt. A férfi végül 1983-ban halt meg AIDS-ben, ekkor derült ki róla, hogy homoszexuális kapcsolatai is voltak.
Heche a gyerekkori abúzus hatására sok sorstársához hasonlóan az alkoholba és a drogokba menekült. „Mindent megtettem, amit tudtam, hogy kiűzzem a szégyent az életemből” – nyilatkozta még egy 2001-ben adott ABC-s tévéinterjúban Barbara Waltersnek. A színésznél 25 éves korára súlyos személyiségzavar alakult ki. A saját fantáziavilágába menekült, ahol kitalált magának egy szuperképességekkel rendelkező másik ént, Celestiát, akit Isten reinkarnációjának tekintett. „Elhittem, hogy egy másik bolygóról származom. Azt hiszem, őrült voltam.” Heche-nek, akinek saját bevallása szerint 31 évébe telt kiűzni magából ezt az őrületet, a színészet nyújtotta a másik menekülőutat.
A kezdeti sikerek és egy végzetesnek bizonyuló filmpremier
Az első szerepét (pontosabban az első kettőt, mivel egy ikerpárt alakított) 18 évesen kapta az Another World című szappanoperában, amelyet a szigorú és bigott vallásos anyja tiltása ellenére elvállalt. A sorozatot 1991-ben hagyta ott, de még abban az évben bezsebelt érte egy Emmy-díjat is. Az első filmes alakítása egy Huckleberry Finnről szóló élőszereplős Disney alkotásban volt, amelyben Elijah Wood játszotta a címszereplő csibészt. Az áttörés nem sokáig váratott magára, Anne Heche rövidesen olyan sztárok mellett tűnt fel a képernyőn és a vásznon, mint Cher és Demi Moore a Ha a falak beszélni tudnának című HBO filmben (1996) vagy éppenséggel Johnny Depp az 1997-es bűnügyi thrillerben, a Fedőneve: Donnie Brascóban. Utóbbival azonos évben játszott még a Tűzhányó című katasztrófafilmben Tommy Lee Jones oldalán, a pizsamabulik legnagyobb slágerének számító Tudom, mit tettél tavaly nyáron című horrorban és a médiamanipulációról, mai szóval élve fake news-gyártásról szóló Amikor a farok csóválja… című politikai szatírában. Itt azonban megtört a sikerszéria.
Egy nappal azután, hogy felajánlották neki élete első főszerepét a Hat nap hét éjszaka című romantikus kalandfilmben Harrison Ford oldalán, robbant a hír, hogy Heche és a műsorvezető Ellen DeGeneres egy párt alkotnak. Heche számára, akiben mély nyomot hagyott a saját homoszexualitását titkoló apja története, egy percig sem volt kérdés, hogy a nyilvánosság előtt is felvállalja a kapcsolatot. Egy 2021-es interjúban úgy fogalmazott, hogy Ellen képviselte mindazt, amit az apja nem. „Szabad volt. Felvállalta a szexualitását. Az apámat és a molesztálásomat illetően mindent annak tulajdonítottam, hogy sosem élhette meg a saját homoszexualitását.”
Ennek az őszinteségnek azonban súlyos ára volt. Heche-t az ügynökei figyelmeztették, hogy ha magával viszi Ellent is az éppen mozikba kerülő Tűzhányó bemutatójára, akkor búcsút mondhat a karrierjének. A két híresség végül mégis együtt vonult a vörös szőnyegen, de állítólag még a filmet sem nézhették végig, kikísérték a teremből, majd beültették őket egy limuzinba, nehogy közös fotók készüljenek róluk a premierbulin. Heche először nem is igazán hitte, hogy a kiállása tényleg a karrierjébe kerül majd, később azonban mégis úgy élte meg, hogy feketelistára került Hollywoodban. Az ominózus filmpremiert követően a 20th Century Fox szerződést bontott vele és a színész szerint emiatt úgy megbélyegezték, hogy tíz éven át más filmstúdióktól sem kapott felkérést.
Heche 1998-ban szerepelt még a Visszatérés a Paradicsomba című romantikus filmben Vince Vaughn partnereként és Gus Van Sant Psycho remake-jében, a 2000-es években azonban jobbára független filmekben és sorozatokban játszott. Feltűnt az Ally McBealban és az Everwoodban, a Gracie választása című tévéfilmben megformált alkoholista anya szerepéért pedig Emmy-díjra is jelölték. Emellett a színház világába is belekóstolt, többek közt Alec Baldwin partnereként lépett fel a Broadwayn a Huszadik század című darabban, amelyért elismerő kritikákat kapott. 2006-ban saját tévésorozata is indult az ABC-n, A férfi fán terem címmel, amelyet leegyszerűsítve alaszkai Szex és New Yorkként is emlegettek. A sorozat azonban eléggé mostohagyerek volt a csatornán, többször is átpakolták más időpontba, az alkotók dolgát pedig egy írói sztrájk is megnehezítette, így végül 2008-ban elkaszálták. Heche-t 2009-ben egy HBO-sorozatba is beválogatták, a HUNG – Neki áll a zászlóban a főszereplő középiskolai edző exfeleségét alakította.
Felszínre kerülnek a családi traumák
A színész eddigre már kétgyerekes anya volt. Az első fia 2002-ben, a második 2009-ben született, különböző apáktól. Ellen DeGeneres-szel még 2000-ben, három év együtt járás után szakítottak, Heche szerint a kapcsolatnak az vetett véget, hogy túlságosan el voltak vágva a világtól. Heche szeretett volna újra emberek között lenni és színészkedni, ami szerinte fenyegetően hatott DeGeneresre. A különválásuk legalább akkora médiaszenzáció lett, mint a kapcsolatuk. Híre ment, hogy a szakítás másnapján Heche bedrogozva, zavarodott állapotban bóklászott az út mentén, majd betévedt egy fresnói farmerhez, aki végül kénytelen volt rendőrt hívni rá. A színészt ekkor kórházba szállították és úgy tűnt, elérte a mélypontot, ahonnan már csak fölfelé vezet az út. Búcsút intett a fantáziavilágának benne a kitalált személyiségével, és megírta a Call Me Crazy című memoárját, hogy végleg leszámoljon a démonaival.
Ez azonban a jelek szerint nem sikerült maradéktalanul. 2022. augusztus 5-én az 53 éves színész balesetet szenvedett, amikor drogos befolyásoltság alatt egy lakóépületnek vezette az autóját, amely a házzal együtt kigyulladt. A sztárt súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba, ahol kómába esett, egy héttel a baleset után pedig agyhalottnak nyilvánították és már csak addig tartották a gépeken, amíg az orvosai el nem döntik, mely szervei alkalmasak szervdonációra. Péntek este jött a hír, hogy meghalt.
Anne Heche az elszenvedett magánéleti és karrierbeli traumák ellenére utólag mégis képes volt meglátni a pozitívumot azokban a nehézségekben, amiken kénytelen volt keresztülmenni. „Őszintén, boldogan és felszabadultan dőlhetek hátra, mert tettem valamit azért, hogy elmozdítsam az elfogadás mutatóját. Szeretném, ha mindenki kiállna azért, hogy az emberek szabadon megválaszthassák, hogy kit akarnak szeretni. Sok szép pillanatban volt részem emiatt. Megadatott nekem a legnagyobb áldás – olyan életet élhetek, amilyet akartam. Olyat, amiben ki mertem mondani az igazat, felvállaltam önmagam és büszke lehetek a döntésekre, amelyeket meghoztam” – mondta egy interjúban.
A sokszínű színésztől, aki egy életen át küzdött a szeretetért és az elfogadásért, egy általa írt vers részletével búcsúzunk:
„Viszlát bűn, helló vigyorgás, rúgd el magadtól a hazugságot még MA.
Aznap, mikor kimondom, hogy itt maradok és senki vagy semmi
Nem tud meggyőzni az ellenkezőjéről.
Találkozunk ott, ahol a boróka találkozik a tengerrel,
és úgy döntök, hogy örökre szabad leszek.”
(Anne Heche: Te+Én=MI; a teljes vers eredeti nyelven itt érhető el, az interjú alatt)