Kult MTI 2022. május. 10. 08:53

Hetvenmilliárd forintért kelt el Andy Warhol híres Marilyn Monroe-portréja

Ez a legdrágább 20. századi műalkotás, amelyet nyilvános árverésen eladtak.

Andy Warhol egy Marilyn Monroe-t ábrázoló híres 1964-es portréja 195 millió dollárért (69,9 milliárd forint) kelt el egy hétfő esti New York-i aukción, ezzel a szitanyomat lett minden idők legdrágább, amerikai alkotótól származó műve, egyben a legdrágább 20. századi műalkotás, amelyet nyilvános árverésen eladtak.

A Shot Sage Blue Marilyn című, 101,6-szer 101,6 centiméteres lenvászon alkotás a tragikus sorsú filmcsillag egy, a Niagara című film promózása során 1963-ban készült fényképén alapul, és Warhol legismertebb műve a Campbell leveskonzervet ábrázoló kép mellett. A mű a várakozásoknak megfelelő áron, négy perc alatt talált gazdára a Christie's manhattani székházának zsúfolásig megtelt aukciós termében.

Az ikonikus képet a zürichi Thomas és Doris Ammann Alapítvány bocsátotta áruba, amely a teljes bevételt jótékony célokra (gyermekek egészségügyi ellátására és oktatására) fordítja. A vásárlót nem nevezték meg, csak annyit tudni, hogy a győztes ajánlatot egy helyszínen lévő licitáló tette.

Az eddigi 20. századi rekordot Pablo Picasso Les femmes d'Alger (version 0) című festménye tartotta, amely 179,4 millió dollárért kelt el 2015 májusában. Ezt megközelítő, 170,4 millió dolláros árat fizettek 2015 novemberében Amedeo Modigliani Nu couché című művéért.

Az abszolút árverési rekordot a Salvador Mundi című, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény tartja, amelyet 2017-ben vásárolt meg 450,3 millió dollárért a szaúd-arábiai trónörökös.

Andy Warhol korábbi legdrágább alkotása a Silver Car Crash (double disaster) című, autóbalesetet ábrázoló monumentális festménye volt, amelyet 105 millió dollárért adtak el 2013-ban.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.