Rekordszámú popdal született 2020-ban, összesen 4,74 milliárd forintot osztott ki az Artisjus a magyar szerzőknek. Túl sokan nemigen tudnak megélni a szerzői jogokból, jól megélni pedig csak néhányan.
Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként a zeneművek lejátszásait felhasználási csatornánként méri – rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás –, majd ezek alapján osztja fel a korábban beszedett jogdíjakat a szerzőik között. Ezért sem mindegy, mennyire torzítja a politika vagy bármilyen más érdek azt, hogy kiknek a műveit játsszák a rádiók, televíziók.
Az Artisjus 2020-ban összesen 9,373 milliárd forint jogdíjat osztott fel a dalok, zeneművek alkotói között, ennek fele jutott magyar szerzőknek, összesen 15 468-an részesültek jogdíjból – derül ki a szervezet közleményéből.
A jogdíjpiramis alján található szerzők vannak a legtöbben (74,3 százalék) – ez természetes, hiszen az új belépők többsége aligha fog rögtön annyi jogdíjat kapni, mint akinek slágerekkel teli életműve van.
A piramis csúcsán a szerzők mindössze 0,8 százaléka található – ők minimum havi bruttó 500 ezer forint jogdíjhoz jutottak sikeres műveik után. Ezek közül is 48 olyan szerző van, aki havi több mint egymilliós jogdíjat kapott.
Rekordszámú új dal, jönnek a fiatalok
2020-ban jelentősen megugrott az Artisjusnál regisztrált új szerzők száma és a bejelentett zeneművek mennyisége is. Tavaly 1619 zeneszerző, szövegíró regisztrált a jogkezelőnél, ami 8 százalékkal több az előző évinél. Az új alkotók közül minden második 30 év alatti fiatal, ráadásul a regisztrálási életkor egyre korábbra tolódik: az összes új szerző 11 százaléka volt 20 évnél is fiatalabb.
Évek óta stabilan évi 16-18 ezer új zeneszámot jelentettek be a szerzők, 2020-ban viszont 23 155 zeneművet regisztráltak, ami a 2019-eshez képest 34 százalékos emelkedés. Az alkotási kedvnek feltehetően kedvezett, hogy a kijárási korlátozások miatt több idő maradt a zenélésre, és vannak, akik terápiás célból is írnak dalokat. Az ugrásszerű növekedés okai között lehet az is, hogy az egyéb bevételi források elapadásával a korábban inkább másból élő szerző-előadók számára megnőtt a jogdíj jelentősége, és az is feltehető, hogy most lett idejük a dalok regisztrációjára.
A szerzők által megadott műfaji besorolások szerint az új szerzemények között az élen továbbra is a pop (19 százalék), a rock/metal (16 százalék) és az elektronikus zene (12 százalék) áll, de magas (12 százalék) a „klasszikus/instrumentális” kategóriába sorolt darabok száma is.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: