Eszenyi Enikő Marton Lászlót követte a Vígszínház igazgatói székében 2009-ben és egészen 2020-ig ő vezette a teátrumot. Vezetése alatt a társulata számos szakmai- és közönségdíjat nyert el, fontos fesztiválok vendége volt. Az Európai Színházak Uniója 2015-ben a Vígszínházat művészi eredményei és nemzetközi elismertsége révén teljes jogú taggá választotta.

Tavaly újra pályázott az igazgatói posztra, ám számos kollégája vádolta meg azzal, hogy visszaélt hatalmával, verbális erőszakot alkalmazott velük szemben. Bár a megszólalók véleménye, miszerint Eszenyi nyilvánosan megalázta a színészeit, stílusa miatt pedig rossz hangulat uralkodott a színházban, egybehangzó volt, az intézményvezető cáfolta ezeket az állításokat, és nem kért bocsánatot sem. De végül a botrány nyomására visszavonta a pályázatát, és gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosság elől.

Azóta májusban egy videós interjúban állt ki a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezése mellett, de egy szót sem szólt a botrányról, viszont annyit elárult, hogy új projekten dolgozik, továbbá egyszer feltűnt az RTL Klub Álarcos énekes című show-műsorában. A Vígszínház új igazgatója, Rudolf Péter pedig beiktatásán elmondta, hogy az új évadban Eszenyi nem fog színpadra lépni, a rendezései – A Mágnás Miska, A diktátor és a Hamlet – viszont műsoron maradnak. A felújítópróbákat az ő személyes jelenléte nélkül tartják meg, videófelvételek alapján küldi el észrevételeit.

Az Eszenyi-ügyet vizsgálta a fenntartó, a fővárosi önkormányzat is, ám annak eredményét nem hozták nyilvánosságra.

Kiderült, hogy a színész-rendező jelenleg a szülővárosában, Csengerben foglalja el magát. „Az elmúlt évben elhivatott színészhallgatókkal nemzetközi alkotóközpontot hoztunk létre Csengerben. A csapattal együtt kívánunk egészséges, előremutató, inspiratív 2021-et!” – írta Facebook-oldalán. A Blikknek most, a születésnapján azt nyilatkozta, hogy rengeteg a dolga ezzel kapcsolatban.

Vecsei H. Miklós: Ha Enikőnek nem lesz hová vinnie a darabját, hozzám a Trip hajóra bármikor hozhatja!

A volt kollégái sem hallottak sokat Eszenyiről, Vecsei H. Miklós is csak a sajtóból értesült arról, hogy mibe fogott mostanában egykori munkatársa. „Nem tudtam beszélni Enikővel mostanában, ám ezúton is kívánok neki boldog születésnapot. Olvastam, hogy Csengerben létrehozott egy alkotóközpontot, remélem, megtalálja a számításait. Azt gondolom, attól, hogy kirobbant ez a vígszínházas botrány, semmivel sem lett rosszabb szakember, mint előtte volt. Van, amikor a nagyvonalúságnak jön el az ideje” – mondta a Blikknek a Junior Prima-díjas színész, aki szerepet is szánna a színésznőnek. „Ha Enikőnek nem lesz hová vinnie a darabját, hozzám a Trip hajóra bármikor hozhatja! Sőt, ott készül olyan darab is, amelynek az egyik szerepére fel szeretném majd kérni.”

Vígszínházi bukás előtt Kossuth-díj, Tisztikereszt, Év Művésze cím

Eszenyi Enikő pályája folyamatosan felfelé ívelt a vígszínházi bukásáig. 1961. január 11-én született a Szabolcs-Szatmár megyei Csengeren. A színészetbe 1976 nyarán Debrecenben, az agrártudományi egyetem irodalmi színpadán kóstolt bele, az Oresztész statisztájaként, később a Csokonai Színház stúdiójának növendékeként ének-, beszéd- és mozgásórákra járt. Érettségi után első nekifutásra került be a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Horvai István és Kapás Dezső osztályába. Főiskolai gyakorlatát a Vígszínházban töltötte, majd 1983-ban friss diplomával zsebében oda is szerződött.

Nevéhez vígjátékokban és drámákban egyaránt hatásos alakítások fűződnek, játékát izgalmassá teszi a naiva alkata és kirobbanó, energikus egyénisége közötti ellentét.

Rendezőként nagy sikerrel állít színpadra klasszikus és kortárs darabokat itthon és külföldön, hívták egyebek között Pozsonyba, Prágába, Washingtonba is. Első bemutatójára 1991-ben a Budapesti Kamaraszínházban került sor, ahol Büchner Leonce és Lénáját állította színpadra, ezt követte A West Side Story a Vígszínházban. Shakespeare-drámákat ugyanúgy rendez, mint habkönnyű vígjátékokat, operetteket és koncertet, sőt reklámfilmet is készített. 2016-ban a prágai Nemzeti Operában Rossini Hamupipőke című operáját vitte színre, 2018-ban Európában elsőként állította színpadra Charlie Chaplin klasszikus filmjét, A diktátort a Vígszínházban.

Számos filmben szerepelt, köztük volt Az élet muzsikája, a Cha-cha-cha, az Eldorádó, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, a Legényanya és a Kontroll. Több hangoskönyv készült vele, E-Tangó címmel hanglemeze jelent meg, írt könyvet Szabó G. Lászlóval Igyime Prága címmel. A gyönyörben nincs középút című előadóestjén kedvenc verseit adta elő és sanzonokat énekelt, egy kereskedelmi televízió tehetségkutató versenyén zsűritagságot vállalt.

1989-ben Jászai Mari-díjat és Ruttkai Éva-díjat, 2001-ben Kossuth-díjat kapott, 1996-ban érdemes művész lett. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe, 2011-ben az Év Művésze címet, 2013-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották és Prima-díjat kapott.