Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Színészinterjúink folytatódnak, csak most fiatal férfi színészeknek szegeztük neki új kérdéseinket. Hogy látják a világot azok a tehetséges huszonéves fiúk, akikből a következő évtizedek Thuróczy Szabolcsa vagy Szabó Kimmel Tamása lehet? Arcukat filmekből és tévésorozatokból ismerhetjük, néhányuknak nagy számú rajongótáboruk is van már. Érzékenyek, sármosak és intenzívek – a következő hetekben őket mutatjuk be közelebbről. A sorrend, csakúgy, mint kolléganőik esetében, mozgóképes tapasztalataikon alapul.
A legmenőbb fiatal magyar színészek #14
| Név: Váradi Gergely Született: 1996. január 25. Miben láthattuk: Guerilla Színházban: Katona József Színház, Ódry Színpad |
Tatabányán nőtt fel, tízéves korában gyerekszereplőként bekerült a Novák Eszter rendezte A szecsuáni jólélek című előadásba, amelyben estéről estére olyan kiváló színészekkel léphetett egy színpadra, mint Tóth Ildikó (Jadviga párnája), Derzsi János (A torinói ló) és Takács Kati (Rossz versek). Nagyon tetszett neki a színházi légkör, szimpatikusak voltak a többiek, Margitai Ági segített neki megcsinálni az iskolai házi feladatát. Szerepelt még az Olivér! című musicalben, és nyolcadikos korára kikristályosodott, hogy megpróbálja a színművészetit. Abba a debreceni drámatagozatos gimnáziumba járt, ahol többek között Olasz Renátó, Waskovics Andrea és Dobos Evelin is végzett, érettségi után elsőre felvették az SZFE-re, most harmadéves Pelsőczy Réka és Rába Roland osztályában.
Az első féléves vizsgán egy néma jelenetet kellett megcsinálnia, egyedül létezni a térben. Itt szúrta ki magának a kisfilmjeivel Berlint és Cannes-t is megjárt rendező, Kárpáti György Mór, aki az 1848-49-es szabadságharc végórái után játszódó Guerilla című első nagyjátékfilmjének a főszereplőjét kereste. Az első egyetemi év utáni nyáron Gergely játszhatta el Barnabást, aki korábban elbújt a sorozás elől, majd a világosi fegyverletétel után felkerekedik, hogy hazavigye sérült öccsét a frontról. A testvérét (Vilmányi Benett, vele még fogunk találkozni ebben a cikksorozatban) helyette sorozták be, most egy gerillacsapattal bujkál az erdőben, nem fogadja kitörő lelkesedéssel a semmiből felbukkanó bátyját. A viszony közöttük tovább romlik, amikor a táborban mindketten ugyanabba a lányba (Mészáros Blanka) lesznek szerelmesek. A Guerilla világpremierje január végén lesz a göteborgi filmfesztiválon, a magyar mozik március 7-től vetítik.
Egy buliban ott volt Geri is, akkor elsős színészhallgató, éppen készültünk elhívni egy próbafelvételre. A pult előtt kisebb verekedés tört ki. Én Gerit néztem, ahogy a verekedést villanó szemmel, kajánul figyeli. Olyan volt, mint egy középkori arc, mondjuk egy németalföldi festményről. A Normafához mentünk próbafelvételt készíteni. A jelenetek meggyőztek: ott van benne a hős, de az a fajta félelemmel vegyes ravaszság is, amit a Guerilla főszerepéhez, a pacifista Barnabáshoz elképzelek. Háborúra alkalmatlan ember. Az utolsó, aki 1849 augusztusában elindul, hogy részt vegyen a szabadságharcban. Elképesztő, ahogy Geri dolgozott. Szinte először játszott filmben, és most 86 percig végig őt követi a kamera.
– Kárpáti György Mór, a Guerilla rendezője
Melyik a legkorábbi emléked gyerekkorodból?
Hároméves koromban elvitt édesapám egy Pál utcai fiúk előadásra. Aggódott, hogy nem fogom tudni végigülni, de lekötött. Halványan bennem van a kép, ahogy másznak be a Füvészkertbe Nemecsekék.
Ha feltámaszthatnál valamit, ami kiveszett a világból, mi lenne az?
Kérdezted a lányoktól, hova mennének vissza az időben. Én a húszas évekbe mennék vissza, mert az akkori emberekben volt egyféle tartás, egyenesség, ami irigylésre méltó.
Melyik volt életed eddigi legkínosabb pillanata?
Elmentem egy castingra, de nem kaptam meg a szöveget előre, hanem ott a kezembe nyomtak hét oldalt, hogy tanuljam meg. Próbáltam bemagolni, de amikor elkezdtük csinálni a jelenetet, örültem, hogy a szöveget el tudom mondani valahogy. Mondta a rendező, hogy jó, hát ezt inkább hagyjuk, köszönjük. Az nagyon kínos volt.
Mikor sírtál utoljára, és miért?
Egy-két hete. Nagyon összetartó és szerető családom van, és mindig, amikor visszajövök otthonról, lefekszem az ágyba, és eszembe jut, hogy mi lesz, ha ők már nem lesznek. Ezen tudok sírni.
Melyik tulajdonságodat gyűlölöd a legjobban?
A makacsságomat. Nagyon meg tudok szeretni egy-egy ötletet, amit kitalálok, és akkor is, amikor már kiderült, hogy rossz ötlet, bizonygatom, hogy ezt igenis meg lehet csinálni. Olyankor elég nehéz velem.
Miről csinálnál filmet, ha megdobnának 500 millió forinttal?
Nemrég olvastam a Holtverseny című könyvet, ami azért tetszett különösen, mert már az én korosztályomat írja le, olyan helyzetekkel, amiket én is megéltem. Jó alapanyag lehetne egy filmhez, az elbeszélőfigurát szívesen eljátszanám benne.
Mikor jöttél rá, hogy jó színész vagy?
Erre még nem jöttem rá. Remények vannak, és kis eredmények. Az egyetem előtt még bombabiztos voltam magamban, de itt sokkal több feladat van, és ha egy sikerül, akkor már elég boldog vagyok. A Guerillában nagyon jól éreztem magam, az egy sziporkázás volt.
Mi zavar a legjobban a külsődben?
Hogy kopaszodom, de már hozzászoktam. A nagyapám mindig azt mondta: „intelligencia-háromszög”.
Felnőttnek érzed magadat?
Az egyetemen az első másfél év elég nagy megborulás volt. Minden teljesen új volt, plusz a nagy terhelés. Most kezdem azt érezni, hogy megint uralom a saját életemet. De nagyon jó, hogy vannak szüleim. Most vásároltunk lakást, és nagyon sokat segítettek, intézték a lótifuti dolgokat a hivatalokban.
Kit tartasz zseninek?
Tarantinót, Gaspar Noét, Hanekét, de az osztályfőnökeimet is. Mindketten tudnak olyat mondani, amitől leesik az állam.
Neveztek már zseniálisnak valamit, amit csináltál?
Nem tudok róla. Az egyetemen nem annyira dobálóznak a zseniális szóval, még a jóval is módjával.
Ha megtudnád, hogy még tíz év múlva sem lesz gyereked, azt csalódásként élnéd meg?
Nem. Tíz év múlva 32 leszek, az még bőven belefér.
Melyik filmrendező világa áll hozzád a legközelebb?
Van A kertben című szlovák film, amit én nagyon szeretek, annak a világa teljesen el tudott varázsolni. Martin Sulik a rendezője.
Ha kapnál 100 ezer forintot, és muszáj lenne két órán belül elköltened, miket vennél?
Most a lakásomba dolgokat: kanapét, szőnyeget, virágokat, konyhanövényeket. Egyelőre félig üres, most a konyhát fogjuk kicsempézni, és a fürdőszobát rendbe hozni.
Meg szeretnél nősülni?
Igen, szeretnék családot. Félek tőle, hogy lesz-e. Jelen pillanatban egy barátnőt sem tudok elképzelni magam mellé, nincs sok időm.
Ilyenkor kell összejönni egy osztálytárssal.
Nagyon szeretem őket, de nem tudnék összejönni egy osztálytársammal, szerintem az borzasztó lenne. Vannak párok az egyetemen, akik osztálytársak, nem értem, hogy bírják ezt. Nulla-huszonnégyben együtt lenni, hogy nem unják meg a másikat?!
Megfordult már a fejedben, hogy megkéred valakinek a kezét?
Igen. De csak annyira, amennyire komolyan lehet venni 18 évesen egy ilyen dolgot. Nagyon szerelmes voltam.
Milyen kaját tudsz főzni a legjobban?
A specialitásom a bolognai spagetti, amit telerakok olívabogyóval és oregánóval, és ettől olaszos lesz. Tegnap csináltam először pörköltet, egész jó lett. Szeretek főzni, már Debrecenben is el kellett látnom magamat, és mindig telefonáltam anyukámnak vagy nagymamának, hogy közben mondja, hogyan csináljam.
Kitől illetődnél meg a legjobban, ha beszállna melléd a liftbe?
Elsőre Bodó Viktor jutott eszembe, de nem biztos, hogy befeszülnék tőle. Viszont volt egy nagy szerelmem régebben. Ha vele kerülnék egy liftbe, az biztos nagyon fura lenne.
Aggaszt az emberiség küszöbön álló kihalása?
Szerintem nem fogunk kihalni, inkább átalakul valami más rendszerré ez az egész. Vagy lehet, hogy az emberiség elpusztul, de az élet a bolygón biztos meg fog maradni. A magam részéről próbálom szelektíven gyűjteni a hulladékot, és papírzacskóban veszem a kiflit, ez is valami.
Átértékelt benned valamit a #metoo?
Valamilyen szinten igen. Gyerekkoromból emlékszem egy helyzetre, amikor nagyon befolyásolhatónak és kiszolgáltatottnak éreztem magam, erre az emlékemre a #metoo hatására eszméltem rá. Szokták mondani a #metoo-ügyben, hogy „miért nem tudott nemet mondani”, szerintem egy ilyen helyzetben az ember olyan zavart és sokkos állapotban van, hogy teljesen el tudja veszíteni az irányítást.
Hiszel valami magasabb rendű dologban?
Abszolút. A családom vallásos, és én is így nevelkedtem. Ha tehetem, a mai napig eljárok templomba vasárnaponként. Nekem jó ott lenni, megnyugtat. Vannak eget-földet rázó kérdések ezzel kapcsolatban, de kellenek is, hogy legyenek. Pár éve Olasz Renátóval és Hajdu Petivel elmentünk egy transzcendentális meditációs tanfolyamra Debrecenben. Jó élmény volt, de annak is megvannak a nehézségei: minél többet csinálod, annál mélyebbre mész le magadban, és lent vannak a gyerekkori traumák. Ezeket úgy hívta az oktató, hogy „elefántok”. Volt, hogy abba kellett hagyjam a meditációt tíz perc után.
Hiszel abban, hogy ha nem viselkedsz rendesen, akkor a pokolra jutsz?
Mondjuk, hogy igen, de én inkább ezt megfordítanám. Próbálom jól élni az életemet, jó emberként, ami nem azt jelenti, hogy nem baszok be, vagy nem csinálok bármilyen más dolgot, de ezekkel el kell tudnom számolni. És ha el tudok számolni, akkor addig rendben van.
Milyen káros szenvedéllyel élnél, ha nem lenne káros?
Huxleynak van a Menny és pokol című könyve, ami arról szól, hogy bemeszkalinozik, és egy újságíró kérdéseket tesz fel neki: mit gondol Istenről, a világról, hogy látja most a dolgokat. Elég izgalmasan leírja benne azt az állapotot, azt egyszer szívesen kipróbálnám, csak félek tőle. Az egy durva, 24 óráig tartó trip, ami három óra intenzív hányással kezdődik.
Melyik volt az utolsó film, ami baromira felbosszantott?
A New York bandái. Azt éreztem, hogy elrabolta az időmet. A színészek jók benne, de a történet és ez a nagy amerikaiaskodás, még ha történelmi is, nem annyira jött be. De végignéztem, mert rosszul érzem magam, ha nem nézek végig egy filmet.
Mi volt a legnagyobb csalódás eddig az életedben?
Az egyetemen vannak olyan pillanatok, amikor megkérdőjeleződik az egész. Hogy ezt kell-e csinálnom, jó választás volt-e. Volt pár ilyen nagy pofon, amikor nagyon rossz voltam, és csalódtam magamban. Közben meg valahol ez jó érzés is, hiszen vágytam erre, hogy idejöjjek, kapjak nagy pofonokat, és minél beljebb kerüljek önmagamhoz. Hogy mi van ott legbelül.
Mi a legbűnösebb szórakozásod?
Kétszer voltam kaszinóban, de az elsőnél úgy kellett kikönyörögniük az osztálytársaimnak onnan. Beszippantott a hely, elvesztettem az időérzékem, kábé hat órát voltunk bent, és csak azzal tudtam foglalkozni, ami ott van. Félelmetes érzés és nevetséges helyzet volt, de nagyon élveztem.
Mitől nem tudsz aludni éjszaka?
Pörög az agyam. Rolandék elérték nálam, hogy ha nem dolgozom, akkor bűntudatom legyen. Van az osztálynak egy nagy piros füzete, és abba mindig beírják a hiányzókat, meg percre pontosan azt, hogy ki mennyit késett. Roland ezt mindig megnézi, és keményen elszámoltatja az embert. Működik ez a piros füzet, bejárunk órákra.
Mondj egy nagyon jó színészi alakítást, amit nem dicsérnek eleget!
Amit Martin Freeman játszik a Fargóban, az zseniális.
Vállaltál már el olyan munkát, amit szégyelltél?
Volt egy ilyen afférom, de vissza is mondtam. Egy zenés előadásra hívtak, elsőre érdekelt is, de aztán félrecsúszott a kommunikáció, és nem voltam tisztában azzal, hogy mit is vállaltam el. A végén az lett, hogy felhívtam a rendezőt, és mondtam, hogy nekem ez most nem fér bele. Réka is azt tanácsolta, hogy ha nem tudok mögé állni teljes szívvel, akkor inkább ne csináljam, mert az az egész produkciónak meg nekem is rossz lesz. Úgy váltunk el a rendezővel, hogy majd elmegyek megnézni.
Mikor szálltál el a legjobban magadtól?
Végzős koromban a gimnáziumban. Azt is éreztem, hogy kell is ennyi önbizalom, hogy felvegyenek ide az egyetemre. Túl volt hájpolva a gimnáziumban az egyetem, egyszerűen nem láttam tovább a felvételinél. Az osztályunkból tizenketten próbáltuk meg, sajnos csak engem vettek fel. Ez volt a nagy cél, hat évig erre vágytam. És mikor végre elértem, nem tudtam mihez kezdeni vele. Most kezdek újra önbizalmat szedni magamra.
Melyik filmet láttad a legtöbbször?
Szándékosan A kertbent. Azt láttam vagy ötször-hatszor.
Milyen legyen az életed 15 év múlva?
Jó lenne, ha olyan társulatban tudnék játszani, amit tiszta szívből szeretek. És akkor már elgondolkoznék egy gyereken is.
Hogyan szeretnél meghalni?
Úgy, mint a nagyapám. Beteg lett, és elrendezte szépen mindenféle dolgát, ami maradt ebben az életben. Volt egy utolsó beszélgetésünk két nappal a halála előtt, benne volt a levegőben, hogy ez lesz az utolsó. Mi mindig énekelgettünk népdalokat, nótázgattunk. A végén már alig tudott mozogni és beszélni, minden nehezére esett. Mondta, énekeljek neki, elkezdtem énekelni az egyik közös dalunkat, és ő is beszállt. Az a mondata maradt meg akkorról, hogy „te egy értékes ember vagy, Geri”. Aztán befordult a sarokba, és mondta, hogy elfáradt. Két napra rá meghalt.
Cikksorozatunkban az 1990 után született magyar színészek közül választottuk ki azt a tizenötöt, aki eddig a leginkább észrevetette magát mozifilmekben, tévésorozatokban és kisfilmekben, illetve a közeljövőben várható a berobbanása. A sorozat többi részét itt találja, a legmenőbb fiatal magyar színésznőkről szóló korábbi cikksorozatunk pedig erre van.
