Szécsi Margit

Karácsony holdas havában

Oroszlán-szőke az új hó,
ma éjjel bűnöket old.
Sugárba-kövült hajamra
egyházat épít a hold.

Dobd el a fémet, a formát,
dobd el a kést, az okot.
Jőjj el szabadulni, barátom,
dobd el a gumibotot.

Ím, kissé humanizálva
így szólnék, mai herold.
S bontanék, törvényt se bontva:
karácsonyi sztaniolt.

És orcát adtam a névnek,
haladt a hold mialatt.
Egy hét a világ! És éltem.
S beosztottam cukraimat.