A honfoglalás előtti magyarság története tele van megválaszolatlan kérdésekkel, olyan lyukakkal, amelyek csak nagy képzelőerővel tölthetők ki. Erre a történészeknek is szükségük van, de éppen a hiátusok miatt a magyar őstörténethez, akárcsak a focihoz, szinte mindenki érteni vél. A jelek szerint a miniszterelnök is. Orbán Viktor a foci után ezt a területet is felfedezte magának, és úgy gondolta, hozzászól a témához. A magyar „egy egyedülálló és különleges nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban” – fejtegette a kirgizisztáni Csolpon-Atában.

A nyelvészek egybehangzóan állítják, hogy a magyar nincs rokonságban a türkkel, hanem finnugor eredetű. Álláspontjukat ma már csak ezoterikus őstörténet-kutatók kérdőjelezik meg, akiknek gyakran a türk sem elég patinás, és egészen a sumerokig visszamennek. A  hivatalos magyar kormánypolitika erre a szintre még nem süllyedt, de nem túl biztató, ahogyan a tudományos tényeket kezelik.

Az biztos, hogy a honfoglalás előtt a nyugati ótörök volt a legnagyobb hatással a magyarra, mintegy háromszáz szót ma is használunk a tőlük akkor átvettekből. Ám ennek a nyelvcsaládhoz nincs köze.

A magyar miniszterelnök egyébként nemcsak nyelvészként nyilvánult meg, azt is kijelentette, hogy szerinte a magyar etnikum is „hun-türk eredetű”.

A jelenlegi adatok Mende Balázs régész egy írása szerint azt mutatják, hogy „a honfoglalók anyai génkészlete a nyugati és a közép-/kelet-eurázsiai régió genetikai elemeinek keveréke; a nyelvi alapon rokonított finnugor népek és egyes közép-ázsiai török nyelvű népességek is lehettek genetikai hatással a honfoglalók anyai összetételének kialakulására”.

A nyelvi és őstörténeti kutatásokról ez e heti HVG-ben olvashatunk bővebben.

HVG