Nem állt meg az a 2010-ben induló folyamat, miszerint a magyar háztartások egyre kevesebbet költenek kultúrafogyasztásra – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2016 kiadványából. A statisztikák szerint a hazai háztartások egy főre számítva 2015-ben kultúrára, szórakozásra éves szinten 64,3 ezer, hírközlésre 70,2 ezer forintot költöttek. Ami azonban ennél aggasztóbb adat, hogy a két szélső jövedelmi réteg, tehát a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti különbség ebből a szempontból tovább nőtt. A 2010-es 8,8-szeres különbséghez képest már 10,8-os az eltérés.

A hazai régiók között is jócskán nőtt a szakadék: a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországon egy fő átlagosan 100,9 ezer forintot költött kultúrára és szórakozásra, ez háromszor annyi, mint amennyit az Észak-Alföldön szántak erre átlagosan.

Kevesebb cím, de nagyobb példányszám a könyvpiacon

A kiadott könyvek (címek) csökkenése az elmúlt két év pozitív tendenciáihoz képest 2010-ra sem csillapodott, 2016-ban 12 254 címet jelentettek meg, ez 2,5 százalékos visszaesés 2015-tel összevetve.

A könyvek példányszámában azonban pozitív változás figyelhető meg 2016-ban, hiszen hiába a kevesebb könyv, ezek példányszáma 11,5 százalékkal több, mint 2015-ben.

A szépirodalmi könyvek piacán a legnagyobb változást az jelenti, hogy több a színműveket tartalmazó kiadvány, sőt az ilyen típusú könyvek példányszáma 2015-ről 2016-ra a duplájára nőtt.

A könyvpiac (ha a közoktatási tankönyveket nem értjük ide) forgalma 2016-ban 46 milliárd 886 millió forint volt, ez 2,3 százalékos növekedést jelent 2015-höz képest. A könyvek átlagára pedig immár negyedik éve csökken, 2016-ban 6,4 százalékkal.

Kevesebbet járunk színházba és kevesebb a kiállítás

2015-tel szemben kevesebb közművelődési intézmény programjaiból válogathattunk, ugyanis 2016-ban hatvan ilyen típusú intézménnyel kevesebbet tartottak nyilván ekkor. Az egész éves 3362 kiállítás sem kiemelkedő eredmény, hiszen ez 18 százalékos visszaesést mutat hat évvel ezelőttel összevetve.

Fülöp Máté

A színházak száma az elmúlt években nyilvántartásba vett független színházakkal együtt nőtt (összesen 165 működő színházat jegyez a KSH, ami öttel kevesebb az előző évi összesítésnél). Összesen 26 ezer színházi előadást tartottak, ezek felét Budapesten rendezték, az év során pedig összesen 6,7 millió látogatást regisztráltak, ez csak minimális visszaesést jelez.

A hangverseny-előadásokat látogatók száma azonban jelentősen csökkent, hiszen a szintén Budapest-központú műfaj 7,7 százalékkal kevesebb embert vonzott 2016-ban.

A moziba járás érezhetően újra az első számú szórakozási forma, de magyar filmekre kevesen kíváncsiak

2014-ről 2015-re az összes hazai régióban emelkedett a mozilátogatások száma, a leginkább Dél-Alföld produkált kiemelkedő eredményt: itt az előző évhez képest 2015-ben csaknem kétszer annyi jegyet váltottak. Azonban még mindig vízfejű ebből a szempontból (is) az ország, hiszen a mozitermek és a férőhelyek négytizede Budapesten található.

Fazekas István

2015 legnépszerűbb filmje, decemberi bemutatója ellenére a Star Wars: Az ébredő erő volt, csaknem 870 ezer eladott jeggyel. A hazai forgalmazói piac 80 százalékán három cég osztozik, az InterCom Zrt.-t a UIP Duna Nemzetközi Film Kft., illetve a Forum Hungary Filmforgalmazó Kft. követi a pénztári jegybevételek tekintetében.

A száz legnagyobb jegybevételt produkáló film között 5 magyar filmet is találhatunk, de emellett az amerikai hegemónia is megtörni látszik, hiszen a legnépszerűbbek között szerepel itt például ausztrál, német, francia, brit, vagy éppen argentin-spanyol gyártású alkotás is. A magyar filmeket látogatók aránya 4,6 százalék volt, legtöbben a Liza, a rókatündérre (127 ezren), az Argo 2.-re (110 ezren), illetve – az Oscar-díjat bezsebelő – Saul fiára (99 ezren) ültek be 2015-ben.