Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az 1977. március 18-án megjelent – címében Dosztojevszkij Félkegyelműjére utaló - egyszerre funkos, punkos, dark és robotikus The Idiot - egyesek szerint James Brown és a Kraftwerk keresztezése - volt Iggy Pop debütálása szólóban. Az album valójában egy "berlini Bowie-album" - bár egyébként Párizs-München-Berlin tengelyen készült, a keverés és az utómunkálatok zajlottak csak a nyugat-berlini Hansa stúdióban -, hiszen Bowie produceri irányításával párhuzamosan készült az első "berlini" - valójában a The Idiothoz hasonlóan csak részben Berlinben rögzített - Bowie-albummal, a Low-val.
A lemez popkultúrára gyakorolt hatása is jelentős. A Nightclubbing című szám a Trainspottingból (mármint a 20 évvel ezelőttiből) lehet ismerős (ahogyan az említett Lust for Life címadó dala is), a Funtime-ot többek közt a Blondie, Boy George és az REM is játszotta. A lemezt olyanok emlegetik-emlegették hatásként, mint többek közt a Joy Diviison, a Nine Inch Nails, a Siouxsie and The Banshees vagy a Depeche Mode.
Ez a lemez pörgött a Joy Division-énekes, Ian Curtis lemezjátszóján, amikor 1980. május 18-án felakasztotta magát.
Érdekesség, hogy miközben a „punk atyjaként” is ismert Pop tulajdonképp itt valamennyire szakított a vad, punkos zúzással, Angliában ekkor indult az - Amerikából importált - stílus igazi diadalútjára többek közt a Sex Pistols-szal, vagy a The Clash-sel. Utóbbi szintén ma negyven éve jött ki a White Riot című dallal.
