Csütörtöktől vasárnapig tartják a 9. Budapesti Építészeti Filmnapokat a Toldi moziban. Íme néhány film, amit nem érdemes kihagyni.
Csütörtök este hétkor Ila Bêka és Louise Lemoine Végtelen boldogságára érdemes beülnünk. A francia-dán film személyes videónaplóként egy kortárs lakóépület szívébe, konkrétan a Bjarke Ingels által tervezett grandiózus, Koppenhága külvárosában található 8 Ház épületbe vezet bennünket. A beköltöző rendezők ugyanis az itt folyó vertikális falukísérlettel kapcsolatos szubjektív tapasztalataikról számolnak be.
Pénteken 19.15-től vetítik a Zaha Hadid – Aki mer, az nyer című portréfilmet, amely a világ egyik legismertebb építészét mutatja be. Lindsey Hanlon és Roger Parsons rendezők nem csak Hadid legendás épületeinek történetével, a csúcson lévő alkotóval ismertetik meg a nézőt, hanem a pályája kezdetén kivitelezhetetlennek tűnő projektjeivel is, amivel akkor Hadid a „papír-építész” hírnevet vívta ki magának.
Nem sokkal utána, péntek este nyolctól vetítik Jordi Busquets Berlin, szellemvárosát. Mint a cím is mutatja, itt a német főváros elhagyott tereibe kapunk bepillantást. A közelmúltjának részleteit elfelejtő Berlin letűnt arcait kutatja a rendező, amelyek sokan megvetéssel tekintenek, míg másokat valósággal vonzanak. A rövidfilm az időben megfagyott helyszínek létezését és természetét kutatja, és bizonytalan jövőjükön mereng.
A cseh Az örökkévalóságnak – A szocialista építészet relikviái című kisfilm tulajdonképpen egy kísérleti és dokumentumfilmes projekt. 4-5 perces rövidfilmek sorozata néhány híres és kevésbé híres szocialista építészeti relikviáról a volt Szovjet-blokk országaiból. Archív felvételek és politikai események az építészet vonzásában, eredeti zenei aláfestéssel. Idősebbeknek valóságos időutazás Haruna Honcoop alkotása. Csakúgy mint a többi, a Közép-európai történetek szekcióban vetített társa szombaton 13 órától.
A vasárnap a különleges játékfilmeké. Délután ötkor lesz a Bukarestben játszódó Sieranevada című Cristi Puiu-film. Három nappal a párizsi Charlie Hebdo-támadás után és negyven nappal apja halála után, a negyven éves Lary a szombatot családjával tölti az elhunyt emlékére. Semmi sem úgy történik, ahogyan azt eltervezték. Heves viták alakulnak, Lary kénytelen szembenézni múltjával és félelmeivel, felülvizsgálni helyét családjában. Nem marad más választása, mint hogy elmondja az igazat. Keserédes portré a családokat és társadalmakat széttépő bizalmatlanságról. Emlékeket idéző klausztrofób terek, amikben néha elnevetjük magunkat, de csak olyan kelet-európaiasan.
Este fél 9-kor pedig Ben Wheatley A toronyház című disztópiáján borzonghatunk. A hetvenes évek Londonjában, egy Temze fölé emelkedő lakótorony a film helyszíne. A legújabb lakó Robert Laing, egy ambiciózus fiatal orvos, akit teljesen elbűvöl a toronyház által kínált életstílus és élvonalbeli technológia. Laing megismerkedik a karizmatikus provokátor Wilderrel, aki megmutatja neki az épület sötét oldalát. A látszólag tökéletes társadalom törésvonalai egyre mélyebb árkokká nőnek, és Lainget megdöbbenti az a romlottság, amit maga körül lát. A toronyházban az élet hamar őrületbe és erőszakba csap át, és Laing az egyes emeleteken a hatalmat erőszakkal átvevő, vérszomjas lakók fosztogató hordájában találja magát.
A rednezvényrtől bővebben itt tájékozódhat.