Péterfy Gergely a miniszterelnök március 15-i beszédének kifejezéseit felhasználva írt egy rövid költeményt.
Az író a Facebookon posztolta a művét, amelyet az Orbán-beszéd nem csak ihletett, hanem annak egyes kifejezései – akár a ritmus megborulása ellenére is – szó szerint szerepelnek a nyolcsoros költeményben.
A miniszterelnök beszédében az igazi forradalmárokról szólva kijelentette: „Pesten nyomát sem találjuk a botcsinálta filozófusok délibábos látomásainak vagy kudarcot vallott értelmiségiek vérgőzbe fojtott kielégületlenségének”. A menekültkrízis – vagy ahogy ő mondta: népvándorlás – kezeléséről és annak bírálóiról szólva Orbán arról is beszélt, hogy „javíthatatlan emberjogi harcosok falkái éreznek leküzdhetetlen vágyat, hogy kioktassanak és megvádoljanak bennünket”.
A politikáját kritizálóknak azt üzente a miniszterelnök, hogy ők nem a jó forradalmi hagyomány örökösei, hanem a ’19-es hagyományé, amelynek „vérvonala a jakobinus európai elődöktől 1919-en át a II. világháború utáni kommunizmusba, a magyarországi szovjetvilágba fut”. Ez a rossz hagyomány még mindig velünk él – mint mondta –, bár szerencsére inkább csak pislákol. „Ha néha hangoskodik is, de gazdaállat híján meg vannak számlálva a napjai.” És mindezt, főleg „a ’18-19-es forradalmat a magyargyűlölő, idegen érdekből és célokért kirobbantott, bolsevik felforgatásokról szóló lexikonban találhatjuk meg”.
Európa a magyar miniszterelnök szerint „ma olyan hervatag, erőtlen és bágyadt, mint a virág, amelyen titkos féreg foga rág”.
Orbán a beszédében arra is kitért, hogy „a sors könyvében ma az van megírva, hogy a rejtőzködő és arctalan világerők megszüntetnek mindent, ami sajátos, ami különálló, ami ősi, és ami nemzeti”.
És akkor, íme, a vers a fenti kifejezésekkel:
"Mától én is filozófus lettem.
Botcsinálta. Kielégületlen.
Emberjogi falka. Fáradt,
vérgőzös, mint egy gazdaállat.
Kívánlak, mint egy hervatag virágot -
mint jakobinus a délibábot.
Arctalan világerő, bezárva
Egy magyargyűlölő bolsevik krónikába."