Kult hvg.hu 2016. március. 01. 19:37

„Megszavazták, hogy a nőknek van lelkük, az állatoknak nincs”

Tallér Zsófia Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek már általános iskolásként nagyzenekari művek szóltak a fejében, és ha az iskolában ötöst kapott Bach d-moll zongoraversenyét hallgatta jutalomként. Ma ez áll a névjegykártyáján: SZFE - oktatási rektorhelyettes, egyetemi tanár, zeneszerző. Videóinterjú az alkalmazott zeneszerzésről, női-férfi szerepekről, és arról, hogy milyen, amikor valaki azért nem tud aludni, mert "akkora zaj van bent".

 

Névjegy: Tallér Zsófia

Született: 1970, Dorog
zeneszerző, zeneelmélet-tanár, rektorhelyettes


Zongora és zeneszerzés tanulmányai után 1992-ben zeneelmélet tanári, 1994-ben zeneszerzői diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Bozay Attila növendékeként. 1993-ban a zeneszerzés tanszék demonstrátora. 1994–1995 között a Budapesti Nemzeti Színház zenei vezetője. 1992-ben Hamar Zsolttal, Stollár Xéniával és Bánkövi Gyulával megalapította a NOVUS Kávéház Zenei Műhelyt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen transzponálás-partitúraolvasást, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen zenei ismereteket tanít egyetemi adjunktusként, az egyetem oktatási rektorhelyettese.

Szerzett zenét Mundruczó Kornél több filmjéhez és színházi rendezéséhez. Színházban is dolgozik, leginkább Zsótér Sándorral és Gothár Péterrel. 2004-ben őt hirdette ki győztesének a Balassi Bálint Zeneszerzői Pályázat, „Balassi Bálint nevére” című újreneszánsz nagyzenekari kantátájáért.


Díjai:
Filmkritikusok Díja (2004)
Balassi Bálint emlékére hirdetett zeneszerzőpályázat fődíja (2004)
Legjobb eredeti filmzene (2006), a 37. Magyar Filmszemlén a A 78-as Szent Johannája zenéjéért
Erkel Ferenc-díj (2011)
Fonogram díj, a Boribon muzsikál lett „Az év gyermekalbuma" (2011)
Artisjus-díj (2015), Pert Em Heru