Rendőrök elől menekült a stúdióba, Ferihegyről egyenesen a rádióba vitte az új lemezeket, de senki sem szólt bele, mit csinál. A nyolcvanas években még forradalminak számító Poptarisznya műsorvezető-szerkesztője, B. Tóth László a magnósklubok világából került a rádióhoz, és úgy érzi, ötleteire épült a mai magyar kereskedelmi rádiózás. Nála futott be a Bonanza és az Edda is. Ma már csak a neten hallhatjuk, de továbbra sem pihen: rockmúzeumot visz és állandó estje van Budapesten, de a mai rádiókról nincs jó véleménnyel.
B. Tóth László épp Szikora Róbertet, azaz csak a bábuját szidja, miután az sokadjára is összedől, miközben rátámaszkodik egy fotó kedvéért. A második, harmadik kísérletre sem jön össze a közös kép az R-GO frontemberével a Rockmúzeum színpadán. Szimbolikus ez a rátámaszkodás. Az ismert rádiós számított ugyanis az igazán fontos támasznak a rendszerváltás előtti magyar zenekaroknak, így az R-GO-nak is. A vasárnapi Poptarisznyába bejutni egyet jelentett az országos ismertséggel, a Poptarisznya pedig egyet jelentett B. Tóth Lászlóval. Nem csak ő volt persze meghatározó jelenség az akkori magyar popkultúrában, és enyhén szólva nem a Poptarisznyában hangzottak el a legúttörőbb, legújítóbb külföldi dalok. Mégis vitathatatlan, hogy az ország jelentős hányadának zenei műveltsége azokból a bizonyos vasárnapi délutánokból eredeztethető.
"Nem mondod, hogy már nálatok is van diszkó?"
Magyarországra persze – mint minden más "nyugati" dekadencia – a ma ismert rádiózás és DJ-zés, akkori szóhasználattal élve, a lemezlovas-szerep is némi csúszással és másképp érkezett. B. Tóth a két tevékenység közül a rádiós műsorvezetésre és szerkesztésre büszkébb. Az első, súlyos következményekkel járó fertőzés még a Fővárosi Művelődési Ház magnósklubjában érte. Ez volt a 60-as évek streaming-szolgáltatása: a legendás rádiós és DJ, Keresztes "Cintula" Tibor lehozta a klubba lemezgyűjteményét, a többiek pedig a magnóikkal vették fel az áhított számokat.
"1966-ban kezdtük el a magnósklubot. Cintula megunta, hogy mindig tőle kérünk lemezeket, úgyhogy kitalálta, hogy csinál egy klubot. Még máig a fülemben van, ahogy egyszerre kattan negyven magnó. Ebből a klubból nőtte ki magát tulajdonképpen az első diszkó Magyarországon. Az emberek először párnákon ültek, aztán elkezdtek táncolni. Egy haverom lejött ide Angliából, és amikor belépett, nekem szegezte a kérdést: nem mondod, hogy már nálatok is van diszkó?. Sztereóba nyomtuk, plafonra vetítettük a lemezborítók, zenekarok képét, egyik hétről a másikra összegyűlt négyszáz ember bent és háromszáz várakozó kint. Hatkor kezdődött és tízre vége volt."
De hogyan lett valakiből DJ, egyáltalán ki számíthatott annak a hatvanas-hetvenes években? B. Tóth szerint akkoriban nem voltak, nem lehettek példaképeik, így saját maguknak kellett kitalálni magukat. A legtöbbet a legendás rádióstól, Komjáthy Györgytől tanulták, hozzá vitték be először a lemezeiket. A műsorvezető/DJ-k első generációjának három ismert képviselője, Dévényi Tibor, Cintula és B. Tóth mind más stílust képviseltek. "Dévényi végig a színpadra koncentrált, Cintula volt az első igazi disc jockey. Hármunkkal foglalkozott az ORI (Országos Rendező Iroda) is, mi jártunk a zenekarokkal. Kialakult egy rendszeres felállás: én jártam az Omegával, Cintula az Illéssel, Dévényi pedig a Metro együttessel."
Ami kettőkor landolt Ferihegyen, négykor már ment a rádióban
Ma, a teljes online hozzáférés korában természetes, de a rendszerváltás előtt egyáltalán nem volt egyszerű hozzájutni a legújabb külföldi lemezekhez, slágerekhez. "Akinek volt valamiféle külföldi kapcsolata, vagy aki utazhatott, megpróbált lemezekhez jutni. Nekem kialakult rendszerem volt. Leszállt délután kettőkor Ferihegyen a Londonból érkező járat, a pilóta hozta nekem a lemezeket, a rádió felé menet a kocsiban téptem fel a csomagolást, hogy négykor, mire kezdődik a Poptarisznya, már képben legyek, és lejátszhassam az új számokat. Cseke László ismeretségünk kezdetén egyből meg is kérdezte tőlem: hogyan tudod ezeket az új számokat hamarabb lejátszani, mint én? Akkor még nem árultam el neki."
A popzenei tájékozottsághoz két brit újságot, a New Musical Expresst és a Melody Makert illett lapozgatni. Emellett B. Tóth szerint Cseke a Szabad Európán futó műsorát és a Luxemburg Rádiót kellett hallgatni ahhoz, hogy valaki tájékozott legyen a kor popzenei trendjeiben. Ez persze nem lett volna elég a sikerhez, így B. Tóth is kitalálta saját stílusát a szignálokkal, effektekkel, na és persze a hallgatóknak sok bosszúságot okozó, számok közti beszéddel, átkötő szövegekkel.
A kor meghatározó rádiósai, DJ-i |
Komjáthy György: Évtizedekig a Magyar Rádió technikai rendezője, majd zenei szerkesztője. A Vasárnapi koktél, és a Csak fiataloknak műsorvezetője.1986–1997 között a Danubius Rádió zenei szerkesztője volt. Ma B. Tóth netes rádiójánál a poptarisznya.hu-nál állandó műsora van. Cseke László (Ekecs Géza): A Szabad Európa Rádió egyik legkedveltebb műsorát, a Tinédzserpartit vezette. Dévényi Tibor: Az 1960-as években tűnt fel DJ-ként koncerteken, később a Három kívánsággal lett igazán ismert. Továbbra is aktív lemezlovas. Keresztes Tibor, "Cintula": Az első magyar DJ, később ő volt a Sláger Rádió egyik "hangja". Néha ma is fellép, a poptarisznya.hu-n is aktív. Kiderült róla, hogy ügynök volt, "Kurucz Tibor" néven jelentett. |
"A leginkább persze azért utáltak, mert belepofáztam a számokba. Volt, hogy a gyerekem sírva jött haza az általános iskolából, mert az osztálytársak szülei rajta keresztül üzentek nekem. A mai napig hallok olyan kazettákat, ahol az én hangom is belekeveredik egy-egy számba. Sőt, máig megállítanak az utcán, hogy azért nem kellett volna annyit belebeszélni a számokba."
Az 1982-es indulásakor teljesen újszerűnek ható élő műsorfolyam, a Poptarisznya beindítása persze nem ment zökkenőmentesen. "Az ötlet onnan jött, hogy elkezdtem azon gondolkodni, az embereket mi érdekli a legjobban egy vasárnap délután. Persze nem volt nehéz kitalálni: ilyenkor jó zenére, sportra és közlekedési hírekre volt szükség. Török Mari volt az akkori könnyűzenei főosztályvezető a rádiónál, és először hozzá vittem be a tervemet. Elsőre azt mondta, ebből nem lesz semmi. El is felejtettem már az egészet, eltelt pár hónap, mire Mari hívott, hogy akkor kellene egy cím a műsornak. A két szoba közötti folyóson ugrott be a név: Poptarisznya."
A négyórás élő műsor így elindulhatott a körkapcsolással, a városban furikázó közvetítőkocsival, és a megszokottnál gyorsabb műsormenettel. "Az első évben, emlékszem, rengeteget kellett küzdeni a sportriporterekkel, mert ők még ahhoz voltak hozzászokva, hogy amikor kapcsolják őket, akár húsz percig is beszélhetnek. Nálam viszont jóval pergősebb volt a műsor. Később ők is rájöttek, ez a rendszer nekik is jobb. Török Laci (Török László sportriporter), aki legtöbbször vízilabdát közvetített, például szétröhögte magát azon, hogy tízből kilencszer akkor kapcsoltam hozzá, amikor valaki gólt dobott. Egy év után ők is élvezték már ezt a módit."
Pataky rettegett tőle, a Bonanza karrierje nála indult
A Poptarisznya ismertsége miatt a B. Tóth nevével fémjelzett diszkók is egyre népszerűbbek lettek. A nagy nemzetközi diszkó-robbanás Magyarországra is begyűrűzött. "A Csillagfény (A '85-ban nyíló Petőfi Csarnok egyik legnépszerűbb állandó estje szombatonként – a szerk.) volt az első olyan hely, amely háromezer embert szórakoztatott a legmagasabb hang- és fénytechnikával. Itt már nem a DJ játszott két zenekar között, hanem a zenekarok játszottak akkor, amikor a DJ, azaz én engedtem. Minden együttes ott akart lenni, két okból. Egyrészt a Csillagfényben fellépni nagy szám volt, másrészt másnap Poptarisznya volt, minden fellépő zenekar hozta a demóját, hátha lejátszom."
Több népszerű magyar zenekar ennek a Csillagfény–Poptarisznya tengelynek köszönheti sikerét. "Az Induljon a banzájt például én játszottam először. De Pataky Attila is máig meséli, mennyire be volt tojva, amikor először jött be hozzám interjúra."
A Bonanza Banzai fellépése a Csillagfényben és B. Tóth László interjúja a zenekarral:
’56 után először gyűlt össze tömeg a Rádió épületénél
"Két emberre nem vonatkozott semmilyen szabályrendszer a Magyar Rádiónál. Komjáthy Györgyre és rám. Nem lehetett ellenőrizni, hogy miket hozok el kettőkor a reptérről. Azt az egy-két elhangzó fuck-ot is úgy magyaráztam ki, hogy hát az azt jelenti, te buta. De amúgy is tudtuk, hogy mit lehet és mit nem. Azért ezeknek a zenéknek a 99 százaléka nem szólt semmiről."
A botrányok persze így sem kerülték el a rádióst. A Poptarisznya egyik fénypontja volt a játék: egy alkalommal a helyes megfejtés a rádió közvetítőkocsijának tartózkodási helyét takarta. Azzal azonban senki sem számolt, hogy egyszerre négyszáz ember jelenik meg a helyszínen, az Állatkertnél.
"A kocsi sofőrje annyira megijedt, hogy elindult a Rádió épülete felé. A tömeg azonban oda is követte. 1956 után valószínűleg először ekkor gyűlt össze nagyobb tömeg a Bródy Sándor utcába. A környező épületekből fényképezték a csődületet, én kint osztogattam lemezeket az embereknek. Egyszer csak befarolt egy rendőrautó, én meg befutottam a stúdióba, de oda is jött utánam két rendőr. A stúdióban derült ki, hogy géppisztolyt takargattak a zakójuk alatt. Nem csináltak velem semmit, de mondták, hogy ebből nagy balhé lesz. Másnap persze kirúgtak. Ez egészen péntekig volt érvényben, mert rájöttek, hogy vasárnap már mennie kell a Poptarisznyának."
A mai rádióknak már nincs arcuk, színük
B. Tóth László neve a kereskedelmi rádiózással is összefonódott, hiszen ő volt az alapítója a Calypso Rádiónak. Amikor azonban a jelen rádióiról kérdezzük a jelenleg internetes rádiót üzemeltető B. Tóthot, elég határozott véleményt oszt meg velünk.
"Mondok egy hasonlatot: ha Magyarország valamennyi éttermében csak rántott csirkét rendelhetsz, akkor bemész és eszed a rántott csirkét, mert enned kell. Ha azonban valaki kitalálja, hogy az étlapra zöldborsófőzeléket is felrak, akkor meg lehet majd nézni, hogy mennyien esznek majd itt, és kerülik el messziről a rántott csirkét. A trendi rádióknak ma az a baja, hogy a profit irányítja őket. Így aztán mindenki a nagy slágereket játssza. Nincsen arcuk, nincsen színük."
2012-ben a Neo FM-nél vállalt programigazgatói feladatot, az akkor már több sebből vérző országos rádióról azonban hamar kiderült, hogy menthetetlen.
"Arra kértek fel, hogy rendet csináljak, és hogy elindítsam a rádiót egy olyan irányba, ami felé menni kellett volna. Ehhez viszont a Neo FM stábjának kilencven százalékát ki kellett volna rúgnom. De volt egy ennél sokkal nagyobb baj: a tulajdonos azt hitte magáról, hogy ő ért a világon a legjobban a rádiózáshoz. Az első héten még isten voltam, a harmadik-negyedik hétre már a pokolba kívánt. Egyik pillanatról a másikra fel is mondtam."
Állandó klubesttel és a rockmúzeummal folytatódik a történet
A Neo FM-nél tett rövid kitérő után B. Tóth továbbra sem unatkozik. Állandó estje (Remix Retro Disco) van az Eiffel téren, "ahol tizenévesek üvöltik a régi slágerek szövegét". A következő nagy dobása a 80-as éveket idéző nosztalgiabuli lesz a Puskás Ferenc Stadionban: ő lesz a házigazdája a Boney M, az Alphaville vagy Bad Boys Blue nevével fémjelzett Disco Party 80's-nek is.
2014 februárjában pedig megnyílt az Old Boys gitárosával, Kelemen Andrással közösen alapított Rockmúzeum is. "Ez Európa legnagyobb rockmúzeuma. Magam sem gondoltam volna, hogy egy ekkora teret be tudunk lakni. Most már inkább az a baj, hogy nem tudjuk hova tenni az összegyűlt tárgyakat. Ráadásul a múzeum híre is terjed. Steve Hackett, a Genesis gitárosa például kifejezetten kérte, hogy bejöhessen ide, amikor Budapesten koncertezett, mert annyira érdekelték a keleti blokk hangszerei. El is szöszölt itt vagy két órát."
Vicces adalék, hogy Szörényi Leventének külön kulcsa van a vitrinhez, melyben az ikonikus, bordó Ovation gitárja található. "Ha nincs a vitrinben a gitár, akkor tudom, hogy Levente épp koncertezik valahol. Ilyenkor hagy egy cetlit, és itt hagyja helyette a hegedűt, amivel a Fonográfban játszott."
De mi a helyzet a mai zenékkel? Vajon ma is annyira képben van a Pop-tari-top összeállítója? Mostani kedvenceit firtató kérdésünkre szinte azonnal nagy lelkesedéssel válaszol: "mivel a neten ma is fut a Poptarisznya, ezért kötelességem is követni a mostani zenéket. Pitbull vagy Lady Gaga, beszarás, hogy milyen jó számokat adnak ki. Tetszik az is, hogy a mai DJ-k, producerek, David Guetta vagy Mark Ronson, egyre több jó vokáltémát alkalmaznak. Amúgy ma is ugyanannyi rossz és ugyanannyi jó zene készül, mint korábban, az arányok nem változtak. Ma sem válogatok, nem műfaj szerint szelektálok, nekem csak jó és rossz zene létezik. Amikor a kocsimban zenét hallgatok, a komolyzenét simán váltja egy Deep Purple- vagy egy Beatles-dal."