Tavaly márciusban jelentette be Orbán Viktor, hogy 4,5 milliárd forintért visszaszerezte a magyar állam a római korból származó Seuso-kincsek felét. A rendkívül kalandos múltú, Szabadbattyán közelében megtalált régészeti lelet – amelynek történetét a megtalálása után egy máig tisztázatlan gyilkosság, nemzetközi csempész-hálózati tevékenység, elhúzódó pereskedés is terheli – 15 ismert elemből áll, ebből hét darab ezüsttárgyat és egy réz üstöt sikerült eddig visszaszerezni. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Magyarország "családi ezüstjének" tulajdonjogáról sosem mondtunk le. (A kincsek kalandos hazahozataláról Baán László beszélt lapunknak.)

A kincs tovább ismert darabjait is szeretné hazahozni a kormányzat, ez ügyben tettek is lépéseket, ugyanakkor a szakemberek szerint van az ismerteken kívül még számos ezüsttárgy, ami a Seuso része.

Elképzelhető, hogy ez utóbbiak egy része bukkant most fel az ukrán műkincspiacon. Mint a Fejér Megyei Hírlap írja, a leletekre, amelyeket jelenleg egymillió hrivnyáért, mintegy 13 millió forintért árulnak, Makszim Levada régész és publicista hívta fel a figyelmet május 3-án a Muzejnij Prosztir tudományos ismeretterjesztő lap online változatában.

A leletről és a róla készült fotókról az Interneten szerezett tudomást a régész, mégpedig egy olyan weboldalon, ahol a legkülönfélébb régiségeket, köztük muzeális jellegű tárgyakat is árveréssel értékesítenek. Makszim Levada a következőkről ír leleplezésében: „A rabló (vagy fosztogató) fórumon hevesen vitatott egy most talált kincs. Ez a kincs abszolút szinkronban van a Seusóval, azonos szintű vele. Hasonló leletek, de még egyetlen töredékük sem található ukrajnai múzeumban.”

"A képek láttán "lefagytam" – mondta a hvg.hu-nak Nádorfi Gabriella, a Székesfehérváron rendezett Seuso-kiállítás kurátora. Szerinte a korsó nagyon hasonlít a Hippolitüsz-kancsóhoz. Azt csak valószínűsíti a szakember, hogy ezek a tárgyak is nagy tisztaságú ezüstből készültek, ez a képek alapján nem megállapítható. A vonalzó alapján azonban lehet látni a méretüket. „A korsó fülének áttört díszítése – a fotó szerint – majdhogynem ugyanaz, mint a Seuso-kincs esetében, a korsó pereméhez való csatlakozása pedig egyezik az ismert darabokéval. A gyöngysorról nem beszélve, amely a Seuso-kincsen kívül eddig még két másik késő római kori kincslelet darabjain található meg – de hozzájuk ezek a korsók biztos nem tartoznak. A geometrikus díszítés is nagyon hasonlít a Seuso-kincsekhez, és a fotó alapján úgy látom niello díszítéssel van – ahogy az ismert darabokénál is. Jó lenne többet tudni róla – nagyon úgy tűnik, hogy Seuso-darabok.”

Dézsy Zoltán, a Seuso film rendezője egyébként korábban említette, hogy a volt Szovjetunióba is vittek ki belőlük. Talán a most aukcióra bocsátott tárgyakra gondolt.

A kincseket egy Laky fantázianéven bejelentkező tulajdonos ajánlotta netes aukcióra egymillió hrivnya (cirka 13 millió forint) indulási árral május 2-án éjszaka. Ő Ukrajnát jelöli meg az ezüstkancsók feltalálási helyeként. A lelőhely pontosabb megjelölését feltehetően „biztonsági” megfontolásból nem adja meg. Állítása szerint fémdetektorral bukkant 60-70 cm-es mélységben a leletekre, ezek többnyire épségben kerültek elő a földből, de az egyiket kiásás közben megsértette az ásóval.

A képeken látható kincseket Antik ezüst edények megjelöléssel, bocsátotta az interneten aukcióra a Violity műkereskedő cég, az árverés korlátozott idejű, május 17-ig tart.

Az aukció keretében történő licitálás tehát még néhány napig tart, s már vevő is jelentkezett az Ukrajnában felbukkant kincsre. Amennyiben a magyar hatóságok nem lépnek időben, félő, hogy a Seuso-kincs rejtélyeinek esetleges megoldására is választ adható Ukrajnában „talált” ezüstkancsók – amelyek valószínűsíthetően Magyarország "családi ezüstjének" részei - végleg eltűnnek a szemünk elől.