„Fűzfák, Giverny” című, 1886-ban készült tájképet november 24-én a Hotel Drouot-ban árverezik. Ha megyünk, hárommillió euró körül vigyünk magunkkal. Sokkal jobban a zsebünkbe kell nyúlni viszont, ha „A tavirózsás tó” című festmény november 9-i New York-i árverésére igyekszünk.
A vásárlási szokások radikális átalakulását eddig csak lazán lekövető műkincspiac a koronavírus miatt rohamléptekkel fejleszti az online platformokat. Bár kérdéses, hogyan hat ez a leütési árakra, ennél jobbat egyelőre még senki sem talált ki az életben maradásra. Ám nem ez az egyetlen probléma.
A magyar műkereskedelemben továbbra is a festmény jelenti a húzóágazatot.
Az ArtReview gondozásában 15. alkalommal jelent meg a kortárs nemzetközi szcéna legbefolyásosabb szereplőinek éves rangsora, a Power 100 – írja a Műértő.
Mark Rothko festményét 24 millió dollárért vette meg 2008-ban Dmitrij Riboljovlev, Oroszország egykori műtrágyakirálya. Most Londonban csak 13,1 millió dollárt adtak érte. Az elmúlt napokban öt műtárgyat értékesített Londonban- a veszteség 150 millió dollár.
A Kazlak sorozat utolsó darabja kerül kalapács alá, a Christie's 45 millió dolláros bevételt remél.
A globális művészeti aukciós piac tavalyi teljesítménye 16,09 milliárd dollár volt, ami az előző évhez képest viszonylag jelentős, 10,31 százalékos visszaesést jelent – írja a Műértő. A legtöbbet a modernekért kell fizetni.
Május elején jelent meg az ukrán műkereskedelmi piacon néhány római ezüstkincs, amiről a szakértők erősen gyanítják, hogy a Seuso-leletek kallódó elemei.
Hétszámjegyű üzlet, társadalmi szerepvállalás, a mindennapi elitizmus emblémája – a kortárs művészet már nem része a mindennapi sznobizmusnak, mégis a magyar műkincspiac behorpadása után sírva-vígadva is kitartanak a budapesti galériák, melyeknek most nemcsak művészeket, de vevőkört is maguknak kell kinevelniük. Mit jelentünk ma Európának? Mivé fajzott a magyar polgárság? Hogyan lehet kijátszani a legnagyobb aukciósházakat? És mennyibe kerül ma patriótának lenni? Kis magyar műkereskedelem, a zárt ajtók mögött.
„Zelnik úr ügyes volt” – állítja saját magáról az aranyaival büszkélkedő műgyűjtő. Az idézet Csúri Ákos Arany, ember című életrajzi kötetében olvasható, amelyben Zelnik István – műkincsgyűjteménye kalandos történetét elbeszélve – például szerencsés vételnek titulálja, hogy 1973-ban, a háború borzalmaiból lábadozó Hanoiban 2-3 kiló rizsért jutott hozzá egy XIII. századi tálhoz.
Már nem az amerikai, hanem a kínai a legjelentősebb műkincspiac – derül ki egy tanulmányból, amelyet európai képzőművészeti vásár idején tettek közzé a hollandiai Maastrichtban.
Szakértők szerint a műkincspiac erősödését jelzi a Sotheby's akuciósház 108,8 millió fontos (32 milliárd forintos) rekordbevétellel zárult kortárs művészeti árverése Londonban.