Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Radnóti Miklós Nem tudhatom című verse alapján készült fura szkeccsfilmben ma élő emberek üzennek a vissza a költőnek.
Korábban a hvg.hu-n beszámoltunk a Radnóti hétszer című szkeccsfilmről, amely a költővel kapcsolatos általános vélekedést próbálja árnyalni. A hét, egyenként ötperces rész egyik, most megjelent epizódja, Szirmai Márton alkotása, amely a költő egyik legismertebb verséből, a Nem tudhatom-ból indul ki.
Mint a rendező lapunknak elmondta, egy fordított helyzetet gondolt ki, ahol a ma élő civilek üzennek vissza a költőnek. A szereplőknek az „itthon vagyok” sorra kellett asszociálniuk, és ez alapján kellett megfogalmazniuk üzeneteiket. Belenéznek a kamerába, és ha eszükbe jut valami, begépelik gondolataikat arról, hogy nekik „mit jelente lángoktól ölelt kis ország”. (Az is beszédes, ha valaki csak elgondolkodik a kamera előtt, s végül nem ragad billentyűzetet.) A forgatásnál az volt a nehézség, hogy a filmben szereplő civilek akkor fordulnak a kamerába, amikor épp történik velük valami (adományt osztanak, előadást tartanak stb.), s ezt minden egyes esetben ki kellett várni.
Mint Szirmai elmondta, a kulcsfogalom az volt benne az etűd készítésekor, hogy a szolidaritás sokszor volt hiánycikk az országban, 1944-ben különösen. "Megpróbáltam olyan figurákat is bemutatni – a kesergés helyett –, akik 70 évvel később szolidaritásból nagyon jól vizsgáznak, sokat tesznek azokért, akik önhibájukon kívül kerülnek nehezebb helyzetbe, vagy épp üldözik őket".
NEM TUDHATOM from szirmai on Vimeo.
A hangulatos, egyszerre megható és elgondolkodtató szkeccs zenei aláfestése Jónás Vera egy régi dala, aminek a szövegét kicsit átalakították e filmhez. A refrén például így hangzik: "ne felejts el mondani egy szeretleket, mielőtt azt mondod, viszlát".
A Radnóti hétszerben hét rendező készített hét filmecskét, a kész mozit márciusban mutatták be a Toldiban. Hogy mi lesz a jövője, egyelőre nem tudni, az alkotók szeretnék, ha eljutna az iskolákba, ahol egy-egy irodalomórán, gondolatébresztőként levetítenék.
| Radnóti hétszer |
Ikrek hava - Vécsei Márton A műtermi valósággal keveredő álomszerű visszaemlékezéssel indítja a sorozatott Vécsei Márton, aki hét jelenetben idézi meg Radnóti Miklós tragikus gyermekkorát és életének soha fel nem oldott traumáját az Ikrek hava című novella nyomán. Egy megkapó retrospektív vízió. A korszak hangulatát megidéző, stilizált helyzetben elhangzó párbeszédek, mikrotörténetek bomlanak ki, melynek végeredménye egy emlékkép, egy tudatállapot, egy fotó az örökkévalóságnak.
Külön matek - Lakos Nóra Az első szerelmi eszmélés témáját járja körül A poéta és a nő című novella alapján Lakos Nóra, melyben Gyarmati Fanni képe sejlik fel. Bájos etűd a találkozásról azon a bizonyos matematika különórán, ahol két fiatal megismerkedett és sorsuk egy életre összefonódott. Egy történet a multifunkcionális uzsonnás zacskóról, jelekről és irányokról, amik akkor is egymás felé viszik hőseinket, ha félreolvassuk őket, és a vonat a csehországi Liberec felé indul.
A fűzfa - Samaras Daphne Mese az útkeresésről, a vallásról és az élet céljáról, melyről Radnóti Miklós egyetemi évei alatt Sík Sándorral sokat beszélgetett. Ebben az időszakban született a Mese a szomorú fűzfáról metaforikus novellája, melynek súlyos témája egy gyermeki hangvételű báb animáció formájában született újjá Samaras Daphne tolmácsolásában. Ez az ellentmondás teszi izgalmassá, és a sokrétűsége lehetőséget ad, hogy eldönthessük, mennyire mélyre merülünk el benne.
Szent eset - Széphelyi Júlia Az átlagosnak induló karácsony estét egy letaglózóan beszédes ajándék forgatja fel, melynek hatására főhősünk ráeszmél zsidó származására. Az új tudás, a felismerés feldolgozásának részesei leszünk egy abszurd házibuli keretében, ahol a pörgő események sodrásában, nagyon is életszagú szituációkon keresztül ismerkedhetünk meg a helyzet minden előnyével és hátrányával. A származás és identitás aggasztóan súlyos kérdést humoros és profán formába öntötte a Napló alapján.
FAM - Ausztrics Andrea és Mendrei Miklós A világ bölcsőjének, Afrikának teremtésmítoszán keresztül tárul elénk egy csodálatos világ. „A dolgok kezdetén, mindennek az elején, mikor még semmi se volt, se ember, se állat, se növény, se ég, se föld, semmi, semmi, de semmi, csak az Isten volt, és úgy hívták, hogy: Nzamé.” Az ősi történet régről száll apáról fiúra, hozzánk pedig Radnóti Miklós a Legenda a világ kezdetéről fordításán keresztül érkezett, melyhez Ausztrics Andera és Menderi Miklós álmodott egzotikus világot, elragadó képekkel animációjukban.
Nem tudhatom - Szirmai Márton Tárgy: Itthon vagyok. Hetven év sok idő, hogy itt változott-e bármi? Felnőttünk-e a verséhez? Nem tudhatom… Mit üzennénk Radnótinak? Mit lehet ma tenni itthon társadalmi és szociális kérdések kapcsán. Mit jelent a nemzettudat, hazaszeretet vagy az otthonteremtés ma, nekünk. Szirmai Márton dokumentarista reakciója élethelyzeteket mutat meg, tényeket közöl. Üzen időtálló, mindig aktuális eszmei és erkölcsi értékek tudósítása mentén. Enter. Küld.
Halált virágzó türelem - Pater Sparrow Az erőltetetett menet borzalmait megidéző, annak váltakozó szerkezetét mégis leképző hangulatmenetelés született Pater Sparrow elgondolásában. Erős hangzásvilág, egy-egy pillanatig felvillanó idill képe, nyomasztó érzetfolyam, ami szétárad. Nincs történet, csak egy atmoszféra, erős jelrendszer, melyben senkit sem látunk csak egyvalakit. A ’90-es évek kísérleti filmjeinek műfaját hozó izgalmas filmvers született a Bori notesz margójára. |
