Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mit tegyél, ha nem találod a helyed a világban? Add el a legértékesebb dolgaid, meg se állj Kínáig, és onnan egy szép nagy kerülővel indulj el hazafelé. Ez volt a fiatal fotós receptje, aki útkereséséről kisfilmet készített.
Turós Balázs élete 14 éves kora óta a fotózás körül forog: fiatalon szakmai díjat nyert, majd a MOME fotográfia szaka következett, később ösztöndíjjal egy évet töltött Angliában. Mivel hazatérése után nem találta a helyét, eladta fotósfelszerelését, és egészen „Kínáig menekült”, hogy hazataláljon.
Agycsere két nap alatt
Balázs konkrét tervek nélkül indult el Kínába. A térképen kinézett magának egy várost, szállást keresett couchsurfingen, és az eladott fényképezőgépek árából repülőjegyet vett magának. Úgy tervezte, hogy három hónapot tölt majd Kínában, de aztán megismerte szállásadóját, egy fiatal kínai lányt, Yi Yi-t, és az utazás váratlan fordulatot vett.
„Yi Yi korábban Amerikában tanult médiadesign szakon. A kulturális különbségek ellenére, hasonló érdeklődésünk miatt azonnal megtaláltuk a közös hangot” – emlékszik vissza Balázs. Két napig nem aludtak, éjszaka a várost járták, beszélgettek, egymásra licitálva mutatták meg egymásnak kedvenc projektjeiket, művészeiket, alkotásaikat az interneten. „Tulajdonképpen agyat cseréltünk.”
Néhány nappal később már közös workshopot tartottak a helyi gyerekeknek, és úgy döntöttek, hogy együtt fogják bejárni Ázsiát és Európát. Kínán, Laoszon, Thaiföldön, Indián és Nepálon vitt keresztül útjuk, majd Stockholm, Helsinki, Tallinn, Riga, Varsó, Berlin, Prága érintése után Budapest volt a végállomás.
A sehová nem vezető út
Háztetőkön aludtak, Thaiföldön egy szerzetes farmján dolgoztak, és ha a helyi „boszorkány” azt mondta nekik, hogy menjenek fel egy hegyre, ők felmentek, akkor is, ha szakadó esőben kellett visszaszaladniuk. Éjszaka a senki földjén stoppoltak, autók platóján utaztak.
„Máskor is utaztam már, de ez most egészen más volt” - idézi fel Balázs. Mint mondja, kalandos világjárás helyett inkább sajátos zarándokút volt ez, olyan, „ahol a táj csak a díszletet adta, a lényeg abban állt, ahogy Yi Yi-vel kölcsönösen hatottunk egymásra”.
Balázs az országok közötti útkereséséről Yi Yi címmel készített kisfilmet. „A Yi azt jelenti egy. De Yi Yi azt mondta, hogy neve egyszerre jelenti a mindent és a semmit. Egy olyan utat, ami nem vezet sehová, de ha mész rajta, akkor sosem fogy el.”
YI YI from Balazs Turos on Vimeo.
Yi Yi
A visszajelzések alapján Balázs úgy véli, filmjét sokan nyomasztónak találják. Ez számára nem meglepő, hiszen az egész utazást meghatározta az a tudat, hogy az út vége a kapcsolatuk végét is jelentheti. Így is lett. „Hat együtt eltöltött hónap után Yi Yi-t kikísértem a reptérre, és ő felszállt a gépre.” Balázs mégsem egy kudarcba fulladt kapcsolatnak akart emléket állítani a filmmel, hanem sokkal inkább annak az utazásnak, amelynek a végén nem csak fizikailag talált haza.
„Félünk, szorongunk, és nem merünk nekivágni a dolgoknak. Mindig arra gondolunk, hogy rendben, de mi lesz, ha… Aztán ha elengedünk mindent, hirtelen megoldódik a helyzet. ” – mondja Balázs a filmről. – „Leginkább erről szól a történet, hogy szorongásainkat legyőzve megpróbáljuk elfogadni és szeretni a világot. Akkor is, ha az élet olykor értelmetlennek tűnik, máskor önmagát ismétli, néha pedig egyszerre a nihil és végtelen. Hiszen, ha körülnézünk, rájövünk, hogy nincs értelme vívódni, mert minden ki van találva… Mert Yi Yi.”
