A nagy felfutás után úgy tűnik, stagnál a szabadulós játékok népszerűsége. Budapestnek nincs szüksége 40-45 ilyen típusú helyre, így annak, aki a piacon szeretne maradni, két választása van: vagy komolyabb fejlesztést hajt végre, vagy külföldön értékesíti a saját ötletét. Megkerestünk egy budapesti, és egy külföldön, magyarok által alapított helyet is, meséljék el saját történetüket, és azt, hogy mit gondolnak a színtér jelenlegi helyzetéről. Mi kell a sikerhez, és milyen buktatói vannak a szobák kialakításának? Hogyan lett sikersztori három magyar fiatal ötletéből Hágában?
A nagy szabadulósjáték-őrület lecsengőben, pontosabban átalakulóban. Legalábbis Budapesten a csúcsidőszaknak számító 2012-2013-a időszakhoz képest mintha stagnálna a piac. Korábban mi is írtunk már egy nagyobb cikkben a flow-élményen alapuló játékokról és a mögöttük álló vállalkozókról, időközben azonban kiderült, a budapesti viszonyoknak normalizálódniuk kell. A főleg budapestiekre és az ide látogató külföldiekre épülő piac nem képes eltartani 40-45 ilyen típusú helyet.
A színtér tehát most épp egy átmeneti korszakot él, a közeljövőben fog eldőlni, ki tud továbbra is nyereségesen üzemeltetni egye-egy pályát. Már korábbi cikkünk végén is arról beszéltek a színtér szereplői, hogy a hype utáni időszakban csakis a minőségfejlesztés és a külföldi terjeszkedés jelenthet megoldást. Ezért egy jelentős fejlesztésen átesett budapesti, és egy külföldön sikerrel működő helyet kerestünk meg, hogy meséljenek ők arról, hogyan látják most az ilyen típusú játékok jelenét és közeljövőjét. Példájuk természetesen egyedi, mégis elég jellemző történet áll mindkét projekt mögött ahhoz, hogy rajtuk keresztül kapjunk képet a jelenlegi viszonyokról.
Valódi társasjáték, nem csak szabadulás
"Nehéz is megmondani, hogy most pontosan hány szoba működik a fővárosban. Sokan szerintem naivan azt hitték, hogy egy ilyen hely megnyitásával kevés idő alatt sok pénzt lehet keresni. Ugyanakkor nem számoltak azzal, hogy ennyi szobára egy kétmilliós városnak már nincs igénye. Már most látszik, hogy azok a helyek fognak talpon maradni, akiknek már a kezdetek, 2012-2013 óta nevük van a színtéren. Gyanítom, hogy ők sem keresik agyon magukat, de azért megfelelő részesedést szereznek a piacon. Az újak közül talán rólunk és egy-két másik helyről lehet tudni, hogy hosszabb távú terveink vannak, így nagyobb összeget öltünk a szobák kialakítására" – vázolta fel a jelenlegi helyzetet Imre Márk, a Horrorlegendák nevű hely alapítója.
Márk nem egy újabb szabadulós játékot akart, szerinte a Horrolegendák két szobáját (Hasfelmetsző Jack és Da Vinci titkai) helyesebb interaktív társasjátéknak hívni, ezekben a szobákban nincs szerepe a vakszerencsének. Itt nem történhet meg például az, hogy az egyik kulcs több fiókot is kinyit, így aki kitartóan próbálkozik, akár több lépést is átigorhat a játékban
"A kezdeti időszakban sok olyan szereplő vágott bele a pályaépítésbe akiknek korábban nem volt gyakorlata az üzleti életben. Így jöhettek létre olyan helyek, ahol csak az volt a lényeg, hogy sok régi, össze nem illő, leselejtezett tárgy (a XIX. századi bútoroktól kezdve a Commodore gépekig) kerüljön be egy sötét, lepukkant helyiségbe. Nagyon sokszor hiányzott a koncepció a pályák mögül. Mi a Da Vinci titkaival az elsők között voltunk, akik egy nem jogvédett, de népszerű téma köré építettünk fel egy szobát" – mesélt a játékforma gyerekbetegségeiről és saját koncepciójukról Márk, bár hozzátette, szerencsére egyre többen ismerték fel, hogy kft-alapítás és komolyabb, körülbelül három millió forintos befektetés nélkül nem érdemes belevágni egy ilyen típusú hely üzemeltetésébe.
Bár Márk pontos számot nem árult el arról, hogy a Hasfelmetsző Jack szobát mekkora összegből hozták össze, annyit azért megtudtunk,hogy valószínűleg erre a helyiségre költötték a legtöbbet Magyarországon ebben a szektorban. Az előkészület is rengeteg időt vett igénybe, a tervezési és az építési fázis Márknak és társának, Szentgyörgyi Anitának összesen kilenc hónapnyi elfoglaltságot jelentett.
Az aprólékos tervezés már előrevetíti, hogy a Horrorlegendák két szobájában nem feltétlenül a szabadulás a lényeg. Míg egy átlagos szobában sokszor csak a kijutás számít (bármi áron), és a bent lévő csapatok sincsenek különösebb kontroll alatt, a Horrorlegendák inkább azt a vonalat képviseli, ahol a játékosok a legapróbb részletekig elveszhetnek a korhű díszletekben,a XIX. századnak megfelően berendezett helyiségben. Nagy bámészkodásra azonban nincs idő, hiszen a pálya kifejezetten nehéz.
„Egyre több helyről hallottuk, hogy az egyórásnak meghirdetett pályák rekordideje 20-25 percekre csökkent. Ezt mi egyáltalán nem tartottuk követendő iránynak, és inkább eldöntöttük, hogy olyan pályákat hozunk létre, amelyek lehet, hogy nehezebbek, de legalább leköti az ide látogatókat. Mégiscsak nagyobb sikerélmény és motiváló erő, ha egy nehezebb játékot sikerül befejezni. Ráadásul így gyakrabban fordul elő az is, hogy valaki visszatér. Ez egy könnyű pályánál elképzelhetetlen lenne” – mesélt saját koncepciójukról a Horrorlegendák alapítója. Az egy órás játékidő alatt például nekünk sem sikerült kijutni a Hasfelmetsző-pályáról.
Nagyon kényes kérdés a tematikus pályáknál, hogy olyan téma köré épüljön a játék, amely jogtisztán felhasználható. Márk szerint ugyanis több hely ezt sem tartja szem előtt, és jogvédett filmrészleteket vagy zenéket használ. "Mi erre nagyon odafigyeltünk. Amit a szobában látsz, hallasz, minden jogtiszta: a korabeli Hasfelmetsző tetteiről beszámoló újságkivágásoktól kezdve, a falon lógó festményeken keresztül, az aláfestő zenéig."
Való igaz, a Hasfelmetsző-szoba legnagyobb erénye a részletekben rejtőzik: nincs a sorozatgyilkos koránál modernebb berendezés a szobában. Például a fényt sem hagyományos lámpák adják, és még a korabeli szerkezeteknek, az írógépnek vagy a vetítőnek is fontos szerep jut. Ha valamiben tehát újat mutat ez a fajta pályaépítési mód, az a kidolgozottság.
A másik fontos szempont a szoba megépítésénél a társasjáték-jelleg hangsúlyozása volt. A modernebb, komplexebb társasjátékoké, ahol a résztvevők különböző speciális képességekkel rendelkeznek, így senki sem marad ki a közös élményből. "Azt vettük észre, hogy a hagyományos szabaduló játékok sokszor a csapatépítő tréningeket szervezőknél hirdetik magukat, ám a játék során nem történik valódi csapatépítés. Aki szeretné elsunnyogni a játékidőt, vagy visszahúzódóbb, az simán megúszhatja az egészet. Mi azonban azt akartuk elérni, hogy minden résztvevőnek legyen szerepe a játékban, senki se szakadjon le, vagy ne érezze úgy, hogy csak egy-két embert érdekel az egész."
Ez utóbbit úgy próbálják meg elérni a Hasfelmetsző-szobában, hogy a kiosztott szerepkártyákon nem csak tulajdonságok, hanem a játékban fontossá váló képességek is (pl. kódfejtés, mérgek ismerete) rejtőznek. A pálya során bármikor szükség lehet egy-egy egyéni képességre, így a csapat minden tagjának erőfeszítése nélkül lehetetlen kijutni a szobából. Aki tehát nem aktív, az az egész csapattal szúr ki.
A jelenleg két szobával működő Horrorlegendák várhatóan 2015 januárjában nyitja meg a legújabb, Drakula történetére épülő szobáját, de időközben már Bécsben is elindult az ő terveik alapján felhúzott Da Vinci titkai-helyiség. Arra kérdésre, hogy miért éri meg egy másik cégnek megvásárolni a franchise jogokat ahelyett, hogy saját ötletből induljon, Márk szerint egyszerű a válasz. "Sokan azért döntenek a jogok megvétele mellett, mert így már egy bevált receptet ültethetnek át másik környezetbe. Nem kell vesződniük a tervezéssel. Egy Budapesten sikeres pálya nagy valószínűséggel jól fog működni egy német nagyvárosban is. Persze a külföldi nyitásnál nagyon oda kell figyelni a fordításra, a helyi jellegzetességekre. Nem szabad, hogy feltűnjön, hogy ez egy átvett ötlet."
Fejest ugrottak a kalandba, ma övék a legmenőbb hágai hely
Egészen más típusú történet a három Hágában élő fiatalé, akik nemrég jutottak el arra a szintre, hogy már nem kell rendes, napi nyolc órás munkát vállalniuk saját vállalkozásuk mellett. Az A-Maze Escape Game ugyanis ma már az egyik fő hágai attrakció – legalábbis a Tripadvisor szerint mindenképpen.
"Régóta dédelgettük az ötletet, hogy saját projektbe kezdjünk, de Dáviddal vicces módon mindig pont elkerültük egymást. Mindig más városban éltünk, így aztán sokáig csak terv szintjén maradt a saját vállalkozás. Az, hogy végül szabadulós játék lesz ez a közös projekt, csak később konkretizálódott" – mesélt az ötlet születéséről Kondor Ádám, az egyik alapító. Ádám korábban a Shell alkalmazásában állt, míg későbbi alapítótársa – egyben unokatestvére – Horváth Dávid a cégalapítást megelőzően Brüsszelben, az Európai Bizottságnál dolgozott jogi területen. Az alapító csapat Fajkusz Beátával, Dávid barátnőjével vált teljessé, végül így hárman ugrottak fejest az ismeretlenbe.
"Nem kértünk tanácsokat a magyarországi szabadulós játékok üzemeltetőitől. Természetesen kipróbáltunk korábban néhányat, innen is jött az ötlet, de végül teljes mértékben a saját elképzeléseinket valósítottuk meg" – válaszolták kérdésünkre Ádámék. Az elsőre nehéznek tűnő helykereséssel azonban óriási szerencséjük volt. "Eleinte még Amszterdam is szóba került, mint lehetséges helyszín, de Hágában azonnal beleszerettünk egy minisztériumi tulajdonban lévő épületbe, ahol egy háromszobás részt béreltünk ki." A három fiatal arra is büszke, hogy nem kellett külön hitelt felvenniük az A-Maze beindítása miatt, mivel kereseteikből félre tudtak tenni annyit, hogy belevághassanak a kalandba.
A sztori a helyszín megtalálásával gyorsult fel, de ilyen gyors sikerre még a három fiatal sem számított. "Utólag úgy tűnik bejött az ötletünk, hogy a leghíresebb hollandiai kuponoldalon, a Grouponon hirdessük meg a játékot. A hollandok nagyon megnézik, mire mennyi pénzt adnak ki, ezért a kedvezményekre is nagyon odafigyelnek. Végül öt nap alatt eladtunk háromszáz kupont, így hetekre előre betelt a naptárunk" – mesélt a kezdeti sikerekről Ádám, aki hozzátette, hogy nyilván az újdonság ereje is szerepet játszott a gyors felfutásban
Hollandiában ugyanis az A-Maze 2013-as nyitásakor még alig létezett hasonló játék. Azóta persze változott a helyzet, és egy-két környező városban is felbukkant néhány szabadulószoba, Hágában azonban továbbra is egyeduralkodó a magyar ötlet. Az A-Maze-ből hamar riporttéma lett, tévé- és rádióinterjúk követik egymást a helyi sajtóorgánumokban. A három alapító mellett ma már hat alkalmazott is az A-Maze kötelékébe tartozik – szükség is van a nagyobb csapatra, hiszen átlagban száz csapat fordul meg egy hét alatt a szobákban.
Ádám szerint azonban a piac Hollandiában is változásokon megy keresztül, egy ázsiai székhelyű cég ugyanis főleg Amszterdamban nyitja sorra a jóval nagyobb költségvetésű, monumentálisabb helyeit. Ez azonban egyelőre nem veszélyezteti az A-Maze népszerűségét, hiszen ők jóval bensőségesebb, személyesebb élményt nyújtanak a tömegszórakoztatásra épülő megahelyeknél. A szobák koncepciója is ez tükrözi, hiszen az Urban Legendre keresztelt pálya graffiti-dekorációit például Ádámék magyar barátja készítette. "Néhány éve Hágából indult Magyarországra, ám az út alatt eltűnt. Ez a szoba az ő művészetének állít emléket" – árultak el egy titkot az alapítók.
A másik két szoba egészen más koncepcióra épült, az egyikben egy KGB-s időket idéző kémtörténetbe, míg a harmadik szobában egy némileg félelmetesebb, elrablásos sztoriba (Crazy Doctor) csöppennek a látogatók. "Mivel Hollandiában ez egy viszonylag ismeretlen típusú játék volt, nem akartunk nagyon nehéz pályákat kitalálni. Az volt a célunk, hogy a legtöbb látogatónk sikerélménnyel távozzon. Nyilván ahogy egyre többen megismerik a pályákat, és azok logikáját, úgy kell majd nekünk is továbbfejleszteni a feladatokat" – mondta Ádám.
A továbbfejlesztés azonban lehet, hogy egy másik városban valósulhat meg, ugyanis Dávid elmondása szerint jelenleg Londonban keresnek helyszínt. Amikor szóba kerül a hazatérés, vagy az itteni pályanyitás, mindhárman elmosolyodnak. "Nem hiszem, hogy lenne értelme Magyarországon újabb pályát nyitni. Egyértelműen látszik, hogy Budapest már így is telített. Jóval izgalmasabbnak tűnik, hogy más országokban, más városokban próbálkozzunk meg a dologgal" – árulta el saját és társai jövőbeli terveit Ádám.