Még júliusban került megrendezésre az az Urbanisztikai Fórum, amelynek előadásai most egy szerkesztett kiadványban köszönnek vissza - a füzet címlapján ez olvasható: "Múzeumnegyed a Városligetben = elhibázott városfejlesztés!". A Magyar Urbanisztikai Társaság által tartott fórumon felhívták a résztvevők figyelmét a Liget Budapest projekttel kapcsolatban hozott döntés antidemokratikus, aránytalan és célszerű voltára.

Schneller István építészmérnök szerint a turisták számára tájékozódási pontként szolgálnak a múzeumok, ezért a város szerkezete szempontjából egyáltalán nem mindegy, hol helyezkednek el. Budapest jelenlegi kulturális létesítményei csoportokban helyezkednek el, ami azért szerencsés, mert az idegenforgalmat arányosan teríti szét a városrészek között. Továbbá teli van a főváros olyan épülettel, régi palotával, ipari vagy közlekedési létesítménnyel, amelyek megújulásra, új rendeltetésre várnak. Schneller megemlíti, hogy a projekt kezdeményezői gyakran hivatkoznak a fejlesztés során létrehozott, emblematikus épületek vonzerejére, csakhogy ma Európában az ikonikusnak szánt létesítmények nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, inkább a lepusztult városrészek megújítása, városba való integrálása lenne a helyes irány a közpénzből finanszírozott kulturális beruházásoknál.

A centralizáció problémáját hangoztatja Mélyi József művészettörténész is, aki kifogásolja a múzeumok kiválasztásának folyamatát is. "Lezajlott úgy egy tervpályázat, hogy előtte muzeológiai szemszögből senki sem tisztázta a múzeumok egymáshoz fűződő viszonyának lehetőségeit". Szerinte a nyilvánosság kerülése összefügg a múzeumi negyed létrehozásának legfontosabb ingatlancserés okával, azaz "a Budai Vár kiürítésének, kormányzati és reprezentációs célokra történő újrahasznosításának politikai szándékával".

Lányi András filozófus négy nagy blöfföt emel ki a projekt mellett állók érveléséből, melynek két legfontosabb pontja a következő:

- "Felkerülünk Európa idegenforgalmi térképére, özönleni fognak a turisták Budapestre" - Lányi szerint viszont Budapestet nem kell felfedezni, hiszen az európai nagyvárosok között az egyik legnépszerűbb turista-célpontnak számít. Ez annak köszönhető, hogy a város maga az attrakció, és van mit bejárni, mivel aránylag egyenletesen oszlanak el a látnivalók.

- "De a múzeumok forgalma legalább megnő" - ezt még megalapozatlanabb blöffnek tartja a filozófus. Mivel közgyűjteményeinknek nincs akkora vonzereje, mint a római, párizsi, berlini vagy londoni múzeumoknak, Budapestre nem azért jönnek az emberek, hogy minél több múzeumba jussanak el. Ezáltal pedig az egymás szomszédságába költöztetett kiállítások forgalma sem lesz nagyobb, mint eddig, cserébe viszont jobban kiürül a város.

A tájépítészként dolgozó Veréb Mária parkhasználati szempontból közelíti meg a kérdést. Bár megemlíti, hogy az ígéretek szerint a Városliget zöldfelülete nemhogy csökkenni, de még növekedni fog, ezt kétségbe vonja, hiszen ennyi új épület kialakítása mellett ez szinte lehetetlen. A Városliget parkjait évente mintegy 5 millió látogató keresi fel, azt pedig közvélemény-kutatások támasztják alá, hogy az emberek számára a park legfőbb értékei a csend, a nyugalom, az öreg fák és a természetközeli állapotok. Ehhez képest a Liget projekt többszörösére duzzasztaná a látogatóforgalmat, ami megnehezítené a Városliget kedvelt funkcióinak betöltését.

Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke végül három pontban foglalta össze a Liget projekt buktatóit:

- A döntés antidemokratikus, mert az európai fejlesztési tervek egyik megkerülhetetlen alapelve szerint a döntéseknek azon a legalacsonyabb szinten kell megszületniük, hol a rendelkezésre álló információk és jogkörök rendelkezésre állnak, ez pedig jelen esetben a főváros. A Kormánynak és az Országgyűlésnek szerepe a helyben született tervek megvalósításának elősegítése lenne.

- A döntés aránytalan, ugyanis nemcsak a zöldterületi alapszolgáltatásokat veszélyezteti, hanem egyúttal fejlesztési forrásokat és lehetőségeket von el a város más részeitől, miközben a fejleszteni kívánt területet túlterheli az oda vonzott és ott alig kezelhető mértékű forgalom.

- A döntés célszerűtlen, mert a közösségi fejlesztéseknek az elmaradott, leromlott vagy hanyatló városrészeket kell előnyben részesíteniük. A fejlett, kedvező helyzetű területek a magánerőt vonzzák, további fejlesztésük tehát ezen az úton is biztosítható, nem igényli közpénzek bevonását. A Városliget megújítása eredeti rendeltetésének és a városlakók igényeinek megfelelően egyszerű kertészeti, tájépítészeti eszközökkel is elérhető.Ezzel szemben már külföldön is érdeklődni kezdtek a projekt iránt, ugyanis a Liget Budapest Iroda vezetője is meghívást kapott az új, innovatív városfejlesztéseket, terveket és megoldásokat bemutató Smart City Expo konferenciára, Barcelonába.

„Olyan technológiai fejlesztéseket kívánunk az épületek üzemeltetése és a park tervezése során kialakítani, amely segítségével csökkenthető a parkot érő környezetszennyezés. Jól ellenőrizhető lesz például a park minőségi karbantartása, a szemétszállítás, a közlekedés, vagy akár a károsanyag-kibocsátás mértéke is a környéken.” - mondta el Mozsár István, a projektet lebonyolító Városliget Zrt. vezérigazgatója a nemzetközi konferencián elhangzott előadásában.

A 150 milliárd forintos beruházással kapcsolatban Horn Márton, a Városliget Zrt. kommunikációs vezetője korábban elmondta: "a projekt kormányzati támogatottsága töretlen, így már csak a kivitelezési pályázatok decemberi eredményhirdetését kell megvárni ahhoz, hogy a nagyszabású státuszberuházás munkálatai elkezdődjenek".