Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mi van ha épp a szomszédunk a környék legjobb ezermestere, vagy ha alig pár saroknyira lakik a régóta vágyott futópartnerünk? Sokat hallani a csúnya, gonosz közösségi oldalakról, amik hosszútávon csak még frusztráltabbá és zárkózottabbá teszik a felhasználóikat. Az állítás több sebből is vérzik, az utóbbi időben pedig egy ellenpélda bontogatja szárnyait. A Miutcánk.hu épp a közösségépítésre helyezi a hangsúlyt, az üzemeltetők nem titkolt szándéka, hogy kimozdítsák és közelebb hozzák az egymás mellett élőket.
Van egy fúrógépem, amit kéthavonta tíz percre használok. A matracomat csak havonta egy éjszakára kapom elő, amikor épp vendég alszik nálam. A biciklipumpámat kéthetente 2 percre veszem a kezembe. Most viszont nagy szükségem lenne egy létrára, de az meg pont nincs a házban. Vegyek egyet, hogy az is csak porosodjon az év nagy részében?
Imádok pingpongozni, van is egy asztal az egyik közeli parkban, csak épp nincs kivel játszanom. Az esti kocogásra is rávenném magam, de egyedül soha nincs kedvem nekiindulni.
Birtoklás helyett megosztás – érezhetően egyre inkább terjed a közösségi megosztásra alapuló gazdasági modell Magyarországon, így a fentebb felsorolt problémákra és kérdésekre egyre kézenfekvőbb megoldások születnek. Ilyen a birtokunkban lévő tárgyak megosztására, és a közösségépítésre fókuszáló hiánypótló kezdeményezés, a miutcank.hu is.
A projektről egyszer már írtunk, és az a cikk olyan szintű érdeklődést generált a még kísérleti fázisban lévő közösségi oldalon, hogy az a túlterheltség miatt le is állt egy időre. Már ebből is látszik, hogy a miutcánk.hu alapítói és fejlesztői valamire nagyon ráéreztek, máskülönben aligha terjedne ilyen gyorsan az oldal híre.
Ne csak a katasztrófa mozgósítsa az embereket
| Mi is az a miutcank.hu? |
A Miutcánk.hu egy 2013 nyáron megálmodott közösségi oldal, amely a virtuális és háromdimenziós világ közti átjárást szorgalmazza a szomszédi viszonyok erősítésével. A csapat a pazarlás csökkentését és a lokális közösségek erősítését tűzte ki célul. A Miutcánk.hu célja egy olyan felhasználói bázis létrehozása, amelynek tagjai könnyűszerrel kihasználhatják az oldal adta lehetőségeket és kedvet kaphatnak ahhoz, hogy környékbelieket és barátokat hívjanak meg, tovább erősítve ezáltal az oldal közösségét. Az oldal egyelőre tesztüzemben működik, de bármely magyar lakcímmel rendelkező személy regisztrálhat az oldalon. |
A miutcank.hu a többi, népszerű közösségi oldallal ellentétben nem a közös érdeklődési körre, hanem a közös lakókörnyékre alapul. Mi lenne például, ha ahelyett, hogy a gép előtt ülve ujjongnánk, hogy egy szingapúri hölgy is ugyanannak az általunk is kedvelt zenekarnak a rajongója, kiderülne, hogy a felettünk lakó fiatal srác nemcsak hogy kölcsönadja a létráját, de még jófej is?
„A miutcank.hu ötlete két irányból érkezett. Egyrészt volt egy időszak az életemben, amikor nagyon sok apróságot kértem kölcsön a környékemen lakó rokonaimtól, és rájöttem, hogy ha nem olyan emberek élnének a közvetlen környezetemben, akiket ismerek, akkor az alaposan megnehezítené a mindennapjaimat. Másrészt a 2013-as nagy dunai árvíz idején szerveztem egy önkéntes csoportot, és az előkészületek, illetve az ottani munka ráébresztett arra, hogy az emberekben igenis ott lapul a segítőkészség és a közösségérzet - csak mindezt a felszínre kellene hozni” – mesél az ötlet megszületéséről Szabó Dávid, a miutcank.hu alapítója.
A fiatal vállalkozások és a startupkultúra épp az ötlet kipattanásának idején volt felfutóban Magyarországon, így az ötletgazda több fórumon, például a Budapesti Műszaki Egyetem innovációs laborában, a Demolában rendezett Hackathon startup versenyén is bemutatta a lokális megosztásra, segítségnyújtásra fókuszáló tervet. Így sikerült maga mellé állítania az ugyancsak frissen végzett Horváth Gáspárt és Bakó Zsoltot, az ő segítségükkel az elméletben már körvonalazódó oldal hamarosan valós formát ölthetett. A miutcánk csapata ma már hat tagot számlál, az említetteken kívül a más és más szakterületekhez értő Szűcs Gergely, Janotyik Éva és Sándor Bertalan is csatlakozott a kezdeményezéshez. Kisebb mérföldkő volt a formálódó csapat életében a Lenovo Motivátor pályázata, ahol a miutcank.hu tavaly novemberben díjat nyert.
A csapattagok egyelőre lelkesedésből végzik a munkájukat, és szabadidejükben fejlesztik az oldalt, de Dávid szerint már tárgyalnak néhány befektetővel és dolgoznak egy fenntartható üzleti terven is. „Ebben a projektben mindenki szívből csinálja a dolgát. Régóta szerettünk volna valamilyen társadalmi üzenetű, és tényleg hasznos projektet indítani a hasonló érdeklődésű ismerőseimmel, de míg korábban csak halogattuk ezt, most végre tényleg a részesei vagyunk egy ilyen kezdeményezésnek” – mesélt a csapathoz csatlakozók motivációiról az ötletgazda.
A tervet sokáig csak nagyon szűk körben tesztelték, és ez még hónapokig így is maradt volna, ha Dávidot egy alkalommal nem ihleti meg egy konferencián hallott mondat „Elhangzott egy idézet, miszerint akkor csinálod jól a projekted, ha az első verziódat szégyelled. Ez sarkallt arra, hogy elinduljunk egy nyílt próbaverzióval, mivel előtte csak egy zárt körben teszteltük az oldalt”. Azért próbaverzióval indítottak, mert ma is úgy tartják, csakis a felhasználókkal közösen lehet még jobbá tenni az oldalt. „Ez az oldal sohasem lesz száz százalékig kész – mindig lesz min javítani, alakítani – mondja Dávid, aki hozzáteszi, alaposan meglepődtek azon, milyen sok hasznos visszajelzést kaptak a felhasználóktól.
Az oldalra jelenleg bárki, az ország bármely pontjáról ingyenesen regisztrálhat, azonban aktív felhasználóvá csak akkor válik valaki, ha minimum harminc regisztrált tag van a környékén. „Ezt a harmincas határt néhányan lejjebb vitték volna, de mi ragaszkodunk ehhez az elvhez. Azért, mert így az emberek nem csak belecsöppenek valamibe, és készen kapják a jót, hanem tesznek is valamit azért, hogy valódi közösség jöjjön létre a környezetükben.”
A regisztráció után két lehetséges út várja felhasználót: vagy már egy működő közösséghez csatlakozik, vagy saját maga toborozhatja össze a szükséges harminc felhasználót. A lényeg innentől kezdődhet: felajánlhatjuk a közösség számára hasznos tárgyainkat, eszközeinket, vagy mi is kérhetünk szívességet másoktól.
A miutcank.hu valódi küldetése azonban túlmutat ezen: a lényeg, hogy az egy környéken lakók az oldal segítségével közös programokat, fontos társadalmi problémákra reagáló eseményeket szervezhessenek. Az ötletgazda hangsúlyozza, hogy a miutcánk.hu távlati célja a magyarokban elevenen élő széthúzó, bezárkózó társadalomkép árnyalása. „ A tavalyi ARC kiállításon volt egy magyar zászló, amelyen a három szín a vörösiszapból, a márciusi hóhelyzetből és az árvízből állt össze. Nagyon megfogott ez a plakát, de a projektünkkel azt szeretnénk elérni, hogy ne csak katasztrófák alkalmával fogjanak össze az emberek.”
Lángos-party vagy közös tűzijáték-nézés a háztetőről
Az oldalnak jelenleg hét-nyolcezer regisztrált tagja van, ennek nagyjából a fele aktív felhasználó, tehát körülbelül háromezren követik rendszeresen az üzenőfalat, vagy vesznek részt valamilyen közösségi eseményen a miutcank.hu-nak köszönhetően. Ez a szám azonban folyamatosan növekszik, az alapító szerint már idézőjelesen ki is került kezükből az irányítás. „Mi csak a fórumot és a technikai hátteret adjuk, a miutcánkat a felhasználók töltik meg élettel. Fantasztikus nézni, ahogy mondjuk Veszprémben vagy Debrecenben a mi közbenjárásunk nélkül aktivizálódik egy közösség” – meséli lelkesen Szabó, de a mellette ülő Boda Kittinek, az egyik környék koordinátorának saját tapasztalatai is vannak az oldal közösségépítő erejéről.
Kitti egy újpalotai városrészért „felelős”, aki amúgy is egy, a miutcánkhoz hasonló civil szervezet tagja, így számára újabb lehetőséget kínált a fiatal csapat projektje. „Újpalota egy elöregedő városrész, az itt élők hétköznapjainak nem feltétlenül része az online közösségi lét, így itt nem is ment egyik napról a másikra a harminc ember összegyűjtése – mondja Kitti. A közösség elmondása szerint azonban látványosan működik, mivel egyre több ismeretlen csatlakozik az oldalhoz, sőt volt már egy jól sikerült közös lángosozás is egy alkalommal.
Szabó szerint az egyik Budapest belvárosi közösség is nagyon összetartó, de volt már példa közös szemétszedésre, tűzijáték-nézésre, jótékony ruhagyűjtésre vagy faültetésre is a közösségek szervezésében. „Én magam is használom az oldalt, és például így találtam magamnak tollaslabda-partnert is. Imádok tollasozni, de eddig nem találtam játszótársat a környéken. A miutcánk segítségével összejött” – vall saját tapasztalatairól az alapító.
Hamarosan élesben is elindulhat
Egyelőre kérdés mikor kerülhet le a béta-jelző az oldalról, de Dávid szerint ez nem is olyan kardinális kérdés. A miutcánk csapatának már megvannak a tervei a további lépésekre, mivel az érdeklődés nagy ütemben növekszik. Ezért tervezik a mobilalkalmazás és egy értesítési rendszer beindítását, hiszen ennek hiányában a felhasználók sokszor nem is értesülnek arról, hogy a hirdetésükhöz vagy felhívásukra hozzászólás érkezett. Új funkciókkal is szeretnék meglepni majd az oldal használóit, sőt, sok az oldal jövőjét érintő kérdésről is a regisztrálókkal közösen döntenének.
A legfőbb távalti cél azonban az, hogy a miutcánk más, hasonló gondolkodású civil kezdeményezésekkel karöltve kampányoljon fontos társadalmi ügyekért. „Nagyon közel áll a szívemhez például az újrahasznosításban aktív Terracycle projekt vagy a gerilla módszerekkel jótékonykodó Budapest Bike Maffia, akikkel együttműködve még több embert mozgósíthatunk egy-egy fontos ügy érdekében.”
Élesben két-három hónap múlva indulhat el az oldal, de már érkezett megkeresés külföldről is, így ha az alapok már működnek hazai környezetben, elkezdődhet a miutcánk külföldi adaptálása is – várhatóan először a környező országokban.
Hódít a megosztás, csökken a tulajdon fontossága
Az autós közösségi oldalak, az Oszkár vagy az Autohop (cikkünk a témában) népszerűsége már évek óta feltűnhetett minden sűrűn utazó vagy ingázó magyarnak, de más területeken is tovább hódíthatnak a megosztásra alapuló oldalak. Az egyre sűrűbben feltűnő garázsvásárok, bolhapiacok, facebook-on szerveződő használt tárgyakat, ruhákat kínáló közösségek mellett már a szállásadást vagy az élelmiszerszállítást is többen ilyen módon képzelik el. A 30km.hu például a kistermelőket és az olcsó, ám a szupermarketek kínálatánál egészségesebb élelmiszereket keresőket köti össze lokális alapon, de ugyancsak egyre több külföldre utazó választja az Airbnb kínálatát, ahol kihasználatlan, vagy üresen álló szálláshelyeket kínálnak a szállást keresőknek rövidebb vagy akár hosszabb távra. A sharing economy világszerte sikeres modell, a szakemberek a jelenség a fő okai között a nehezedő gazdasági környezetet és a fenntartható fejlődés üzenetének terjedését említik. Az emberek számára fontosabbá vált a hozzáférés, mint a birtoklás.
A miutcánk teljes mértékben magyar ötlet, ám létezik néhány hasonló külföldi példa is. Ilyen az amerikai Nextdoor, amely szinte ugyanazzal a céllal jött létre, mint magyar „rokona”. Az amerikai sajtó korábban kételyeinek adott hangot, miszerint az oldalt idővel ellepik a trollok és az obszcén vagy trágár üzenetek, de a Nextdoor üzemeltetői nem félnek ettől. Azzal érvelnek, hogy mivel mindenki a saját nevével regisztrál az oldalra, így a Nextdoor fórumain nem jellemző az online világra jellemző, következmények nélküli kommentkultúra. Szabó Dávid és Boda Kitti is egyetértett abban, hogy általános szabályzatra a miutcánknak is szüksége lesz, de nem aggódnak amiatt, hogy az oldal szellemiségét tönkretehetné néhány rossz szándékú felhasználó. A közösség úgyis magától kivetné az ilyen személyeket. Ráadásul az eddig tesztidőszakban sem volt egyetlen rossz tapasztalata a miutcánk csapatának.
A svájci Pumpipumpe projekt is az online korszak előtti időket szeretné visszacsempészni a hétköznapokba. Ezen az oldalon egy kis matricacsomagot rendelhetünk, amelyeken különböző ikonok jelzik, hogy milyen háztartási vagy egyéb hasznos eszközt tudunk mások rendelkezésére bocsátani. A kiválasztott matricákat aztán a postaládánkra felragasztva a környékünkön élők is tudni fogják, hogy érdemes-e hozzánk becsöngetni mondjuk egy kalapácsért.
