Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hogyan próbálnak meg kenyérbélben alkoholt csempészni a Szigetre? Miért a franciák és az olaszok a legproblémásabb vendégek? Hogyan lehet négy lábbal biztosítani egy fesztivált? Buliznak-e a biztonsági őrök munka után? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a Sziget Fesztivált az ősidők óta biztosító cég, az In-Kal Security embereitől.
Jegyüzérek, „Welcome to Sziget”-zászló és táskákat pörgető biztonsági őrök. Ezek biztosan szerepelnek a mindenkori Sziget-látogató első élményei között. A K-híd tömegében araszolva mindenki azt várja, hogy átjusson a biztonsági ellenőrzésen – vannak, akik szimplán izgalomból, de vannak, akik azért, mert valami olyan van náluk, ami nem éppen kompatibilis a házirenddel. Az alkohol és a fű kiszűrése már rutinfeladat, de mi van olyankor, amikor éppen buzogányt akarnak bevinni?
Csitári János területi vezető veterán „fesztiválozónak” számít, hiszen a legelső Sziget óta, azaz idén már huszonkettedik alkalommal ügyel a rendezvény biztonságára. Bár a Szigetet békés fesztiválnak tartja, azért itt is vannak problémás esetek, amelyek legnagyobb százaléka a K-híd bejáratánál összpontosul.
De mire is kell felkészülnie egy Szigeten dolgozó biztonsági őrnek? Hogyan lehet ép idegrendszerrel, jógagyakorlókat megszégyenítő belső békével bírni az illuminált állapotban érkező, gyakran kötekedő fiatalokat? Csitári elmondása szerint az In-Kal Security felvételi eljárása már jóval a Sziget előtt kezdődik, ahol pszichológusok és más szakemberek segítségével hallgatják meg a jelentkezőket. Fontos szempont a jó kommunikációs készség és a problémás helyzetek megfelelő kezelése, tehát eleve csak ilyen képességekkel bíró emberek kerülnek be a fesztivált biztosító csapatba. Néha azért így is nehéz a "szekusok" élete: „A munka legidegesítőbb része, amikor értetlenek az emberek. Persze ide mindenki bulizni jön, jókedvvel, jó humorral. A nap végére fáradnak a srácok, de természetesen mindig jól kezelik a helyzetet. Mi más szemszögből nézzük a Szigetet, mint a kilátogatók, de ezért van a szigorú előszűrés, hogy tudjuk ezt kezelni és türelmesek legyünk a vendégekkel szemben”.
A különböző tiltott eszközök becsempészésére számos blogger ad tippeket évről évre, a rutinos biztonságiaknak azonban nehéz már újat mutatni. Azon már meg sem lepődnek, amikor combhoz ragasztott laposüveget próbálnak bevinni, de az sem számít újdonságnak, amikor dinnyében vagy kibelezett kenyér belsejében rejtenek el különböző méretű palackokat, természetesen nem vízzel töltve. Amikor legbizarrabb becsempészni próbált tárgyakról kérdeztük Csitárit, két olyat említett, ami talán még egy hagyományőrző fesztiválon is a tiltólistán szerepel: a fokos és a buzogány.
Mivel a nagyobb veszélyes tárgyakat igen könnyű kiszűrni, sokkal komolyabb problémát jelent, amikor egyszerűen önmagukat próbálják becsempészni az emberek – minden évben előfordul ugyanis, hogy a Duna-partról szeretne valaki beúszni a rendezvény területére, ez pedig a legveszélyesebb dolgok közé tartozik. Arra a kérdésre, hogy milyen nemzetiségűekkel van a legtöbb problémájuk, Csitári diplomatikus választ ad: „Inkább azt mondanám, hogy a franciák és az olaszok szabadabb szellemben nevelkedtek, és sokkal több mindent gondolnak, hogy megtehetnek, mint amit a házirend előír. Figyelmeztetni kell őket, hogy mit lehet, és mit nem, aztán minden rendben van”.
Az In-Kal állományának tagjai közt találunk négylábúakat is – több keresőkutya segíti a bejárati őrök munkáját, az viszont hétpecsétes titok, hogy pontosan minek a keresésére vannak kiképezve. Azért a kutyák sem bírnak napi 24 órában dolgozni, így felváltva állnak a biztonságiak rendelkezésére – melegebb időben gyakoribb váltásokkal, több pihenőidővel. Két-három, különböző „eszköz” keresésére kiképzett kutya van kint rendszeresen a Szigeten, ezek aktívan dolgoznak, és hasznos segítséget nyújtanak a személyzetnek.
Nincs azonban zérótolerancia, a drogbirtoklás büntetésének mértékét is mennyiséghez kötik. „Ha nagy mennyiségű kábítószert találunk a vendégnél, akkor kihívjuk a rendőrséget, és ők intézkednek tovább, de ha valakinél csak egy jointot találunk, akkor kidobatjuk vele és beengedjük” – mondta Csitári. Az illegális jegyárusokat is igyekeznek megszűrni, de az eggyel keményebb dió: „Ha látjuk, hogy a rendezvény területén ezzel szeretnének kereskedni, akkor természetesen megakadályozzuk, rendőri intézkedést kérünk, amennyiben nem hajlandóak elhagyni a területet. De nekik is megvan a jogrésük, mert ha közforgalomba hozható, nem hamis belépőjegyet árulnak, azzal nem nagyon tudunk mit kezdeni”.
A nappalos-éjszakás műszakok leteltével egyébként az megy bulizni, aki akar, de 8-12 óra munka után inkább pihenéssel töltik szabadidejüket a biztonsági őrök, bár egy-két kedvenc előadó koncertjére azért még így is szakítanak időt.
Azt már Bakos Csaba szolgálatvezetőtől tudtuk meg, hogy igazából a testszörfölésnek sincsenek elrettentő szankciói. Bár a nagy zenei fesztiválok hajnalán még gyakran adták előre az ilyesmire vállalkozókat, ma már inkább a tömeg hátulsó része felé irányítják a fejek fölött továbbadott embereket. Akinek esetleg mégis sikerül ilyen módon megközelíteni az első sorokat, azt a színpad előtt álló biztonságiak kiemelik a tömegből, kikísérik szélre, aztán visszaengedik a közönségbe. Csak nagyon kirívó esetekben küldenek ki embereket testszörfölés miatt, őket is csak többszörös felszólítás után.
A leggyakoribb színpad előtti baleset az ájulás és a bokaficam számít, utóbbit táncolás és pogózás közben egyaránt el lehet szenvedni. Ilyenkor szintén kiemelik az illetőt a tömegből, majd a Nagyszínpad oldalán elhelyezkedő egészségügyi szolgálathoz viszik, ahol megkapják a megfelelő ellátást. Amikor egy-egy előadó lemerészkedik a közönség közelébe, természetesen fokozott figyelmet fordítanak rájuk, hiszen az első sorokban álló rajongói kemény mag mindig meg akarja őket kaparintani valamilyen módon. Azt, hogy a színpadra még senki nem jutott fel Bakos pályafutása alatt, a szolgálatvezető a biztonságiak külső adottságainak tudja be: „A fiúk elég demonstratív külsejűek, mindenki meggondolja, hogy megpróbálja-e a feljutást”.
A Sziget Beach veszélyeivel legalább idén nem kell szembenéznie senkinek, hiszen a Duna tervezettnél magasabb vízszintje miatt nem lehet fürödni, kordonok gátolják a vízbe jutást. Lasz György, az In-Kal Security vezetője elmondta, hogy ettől függetlenül továbbra is járják a Sziget külterületét hajóval, és a folyóparti chill-központban is ügyelnek arra, hogy még csak eszébe se jusson senkinek a kordonrács megmászása, így kívülről-belülről védik a Sziget-lakók biztonságát.
