Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Exek és szeretők igazi ritkaság Hollywoodtól. Nem huszonéves szupermodellek jönnek össze és mennek szét, hanem középkorú emberek valóságos problémáit mutatja be. Műfajilag is olyan, mint az élet: a drámázás mellé jó adag humor is jár. Az idén tragikus hirtelenséggel elhunyt James Gandolfini utolsó filmszerepében brillírozik.
A rettenetesen félrecélzott magyar címe ellenére az Exek és szeretők nem egy futószalagon gyártott bulizós-kavarós tinivígjáték, hanem – hűen Nicole Holofcener eddigi munkásságához (Jóbarátnők, Adni jó) – egy érett, középkorúakról, de nem csak középkorúaknak szóló, életszagú történet, amelyben mérnöki pontossággal lett eltalálva a dráma és a komédia közti egyensúly. Egy film, ami nem arra a hollywoodi mesére épül, hogy a csúnya, szőrös szörnyeteg végül elnyeri a bájos szépséget, hanem annak életszerű verziójára: a kopaszodó, borostás, nagydarab férfi összejön egy csinos középkorú hölggyel, mert miért ne történhetne ez meg.
Persze nem az unalmas hétköznapok viszontlátásáért járunk moziba, ezért kapunk egy érdekes kerettörténetet. A masszőzként dolgozó, elvált anyuka, Eva (Julia Louis-Dreyfus) egyedül neveli lányát, aki hamarosan elhagyja a családi fészket, és az Államok másik szegletébe költözik, hogy főiskolára járhasson. Egy baráti összejövetelen megismerkedik az elvont költőnő Marianne-nal (Catherine Keener), majd egy kedves mackós férfivel, Alberttel (James Gandolfini).
Marianne hamar bejelentkezik egy masszázsra, amiből egyenes út vezet a későbbi barátságukba, és Alberttel is gyorsan alakulnak a dolgok, rövid idő alatt komollyá fordul kettejük kapcsolata. De természetesen nem mehet ilyen simán minden – kiderül, hogy Marianne és Albert korábban házasok voltak. A költőnőnek ráadásul nincs valami sok barátnője, így kinek másnak mesélne az ex-férjéből való kiábrándulásának okairól, mint Evának. Egy idő után pedig Eva is kezdi olyannak látni az addig csodált Albertet, amilyen gusztustalannak volt felesége beállítja.
Nicole Holofcener rendezőnő pedig nagyszerűen játszadozik a nézővel. Amikor Eva odáig van Albertért, akkor mi is a férfi kedves, gondoskodó oldalát látjuk, de ahogy Marianne folyamatosan tömi tele a nő fejét, szinte karikatúraszerűen szembesülünk Albert rossz szokásaival. Bár az elejétől fogva drukkolunk az aranyos párosnak, a helyzet bonyolódásával kezdjük elveszíteni a fonalat, kiért is kéne itt szorítanunk, ki itt a jó arc. Aztán persze rájövünk, ez az élet, itt senki sem jó arc, és senki sem rossz. Mindannyiunknak vannak pozitív és negatív tulajdonságai, egy párkapcsolat pedig nem attól lesz működőképes, hogy a benne élő két ember tökéletesen passzol egymáshoz, hanem hogy mennyire tudjuk elviselni egymás kissé idegesítő, de igazából jelentéktelen szokásait.
Valószínűleg az író-rendező is tudja, hogy nem ő az első, aki ezt kimondja – lélektani, pszichológiai sikerkönyvek épülnek erre a tézisre –, de ennyire valóságosan még talán senki sem mutatta be ezt a problémát a filmvásznon. Az Eva-Albert-Marianne háromszög mellett – hogy a magyar cím is helytálló legyen – feltűnik még Eva volt férje, illetve egy válságos házasságban élő, de ezzel a film legviccesebb jeleneteit szállító pár is, az ő történetükben már azt is láthatjuk, hová vezet az egymás állandó szekálásával kezdődő út.
Sajnos van még egy dolog, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. James Gandolfini idén júniusban hunyt el Rómában, szívroham következtében, 51 évesen. A Maffiózók Tony Sopranójaként világhírűvé vált, és mindenféle díjakkal bombázott színész nem igazán találta a helyét a nagyvásznon, többnyire mellékszerepekre castingolták, és sajnos azokból is a sablonos fajták jutottak neki. Hollywood szemében ő volt A Maffiózó, és hiába mutatta meg komédiás tehetségét az Egy kis gubanc című angol politikai vígjátékban, hiába brillírozott a meleg bérgyilkos szerepében A mexikóiban (lejátszva a színről a főszereplő Brad Pitt-Julia Roberts párost), egészen élete utolsó filmjéig kellett várni, hogy akkora szerepet kapjon – bár még így sem főszerepet –, mint az Exek és szeretőkben.
Természetesen mindig nehéz utólag, a halálhír tudatában objektív véleményt formálni egy-egy alakításról, de ahogy 2009-ben Heath Ledger esetében, úgy most James Gandolfininél is kijelenthetjük: ha a pletykák igaznak bizonyulnak, és 2014-ben tényleg Oscarra jelölik a színészt, teljesen megérdemelten veheti át a díjat a gyászoló család. Akár az aktuális szerepet nézzük, akár az életművet.
Exek és szeretők (Enough Said)
amerikai film
Rendező: Nicole Holofcener
Főszereplők: Julia Louis-Dreyfus, James Gandolfini, Catherine Keener, Toni Collette
hvg.hu-értékelés: 8/10
