Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A szerdai sajtótájékoztatón kiderült milyen lesz a Bubi. A fővárosi közbringa-projektet a Mol is pénzeli, így Hernádi Zsolt is nyeregbe pattant. A hvg.hu pedig utánajárt, hogy Esztergomban és Szegeden hogy működik a már régebben bevezetett bérbringa-rendszer.
A Bubi-bringák legyártásáról a Csepel fog gondoskodni, Hernádi 100 százalékig magyar terméknek nevezte a bemutatott kerékpárokat. Arra a kérdésre, hogy egy autó-motorközlekedésből hasznot húzó vállalat miért támogat ilyen mértékben egy biciklis projektet, a MOL elnök-vezérigazgatója azt felelte: „még nem tartunk ott, hogy a motorikus hajtóanyagok kiszoruljanak a piacról”, mellesleg „a kerékpározás egy bitang jó dolog”. És természetesen az sem mellékes, hogy a biciklisták minden alkalommal a MOL nevével fognak találkozni, így üzleti befektetésként sem utolsó az évi 120 millió forintos támogatás.
Esztergomban csak a diákok használják
A 900 milliós uniós támogatással megvalósuló, ám a főváros által üzemeltett és a Mol szponzorálta budapesti közbicikli rendszer megjelenését tekintve ugyan országon belül is csak bronzérmes, ellenben a már működő esztergomi, illetve szegedi példákhoz képest gigantikus méretű: már a kilövés pillanatában több, mint ezres flottával és 75 dokkolóállomással rendelkezik. Bár a körülmények eltérőek, az elv ugyanaz, az eddig felállt rendszerek tesztüzemeiből levont tanulságok pedig óhatatlanul kérdéseket vetnek fel a Bubival kapcsolatban.
Esztergomban lassan véget ér a mindennemű állami támogatást mellőzve, a Neuzer kerékpárgyár által felszerelt és üzemeltetett bérbicikli rendszer tesztidőszaka, melynek zárásakor úgy fest, van ok a bizakodásra. Fehér Sándor, a Neuzer kereskedelmi munkatársa a hvg.hu-nak elmondta, az egyelőre mindössze 50 kerékpárt magába foglaló rendszert jól fogadták az esztergomiak és habár a jelenleg működű öt frekventált tároló állomás miatt főként csak diákok, illetve a pályaudvarra igyekvők pattannak fel a masszív kétkerekűekre, a cég már a bővítést tervezi.
Az esztergomi bérbringa rendszer a részben a Főváros által üzemeltett budapesti megfelelőjével szemben alapvetően magánvállalkozás, melynek hatvanmilliós beruházási költségein felül havi 150-200 ezer forint a fenntartása. A postásbiciklik strapabíró konstrukcióját átemelő, egyedi, lopásbiztos alkatrészekkel szerelt kerékpárok esetleges meghibásodásainak gyors, akár helyszíni javítására a rutinkarbantartáson felül a Neuzer külön ügyeletet tart fenn.
Azzal kapcsolatban, hogy egy központosított bérbicikli rendszer mennyiben befolyásolja például Budapest aktív, ám turistákra berendezkedett kerékpárbérlési közegét, Fehér nem jósol túl sok jót - már ami a jelenlegi kiskölcsönzőket illeti. A Neuzer munkatársa szerint egy, a Mollal eljegyzett Bubihoz hasonló kaliberű rendszer rövid idő alatt kiszorítja a lokális konkurenciát, mivel a közbringák esetében működő bankkártyás vagy telefonos bérlés jóval gyorsabb és egyszerűbb, mint a hagyományos biciklikölcsönzők nem egyszer körülményes papírmunkával járó procedúrái.
Szegeden gyerekcipőben
Szegeden a helyzet még abszolút gyerekcipőben jár, a városban a közbicikli hálózattal készülő Citybike tesztüzeme pénteken fejeződik be. Szabó László, a projekt menedzsere a hvg.hu-nak elárulta, egy sajnálatos csúszás miatt a téli időszakban élesedik majd a 12 dokkolópontot magába foglaló rendszer.
Szabóék a szegedi rendszert igyekeztek a Barcelonában, illetve Bécsben látott minta alapján kialakítani, melynek során fontos szempont volt, hogy a célközönségnek szánt, az alföldi városban tanuló nyugati egyetemisták már ismerősként köszöntsék az utcai dokkolókban pihenő sárga bicikliket. Szabónak - habár tisztában van a Szeged és Budapest közti igénykülönbségekkel - úgy gondolja, a Bubi startolása korántsem jelenti a megszokott biciklikölcsönzők bukását: a Citybike menedzsere szerint a kezdeti súrlódásokat követően előbb utóbb mindenki megtalálja a helyét a piacon, mely egyelőre még képes eltartani akár több, látszólag konkurens vállalkozást is.
