2013. május. 13. 12:58 MTI Utolsó frissítés: 2013. május. 13. 12:53 Kult

Ritkán hallható zongoraverseny csendül fel az NFZ évadzáróján

Brahms B-dúr zongoraversenye és Enescu II. szimfóniája hangzik el Kocsis Zoltán vezényletével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar budapesti évadzáró hangversenyén, amelyet kedd este tartanak a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

A budapesti koncert után pénteken Beethoven-műveket ad elő a zenekar és a Nemzeti Énekkar Sopronban, Antal Mátyás vezényletével. Május 24-én Debrecenben lép fel az együttes, itt megismétlik januári sikeres budapesti Mendelssohn-Berg-Brahms programjukat. Berg hegedűversenyét ezúttal Kokas Katalin szólaltatja meg, a zenekart Hamar Zsolt vezényli - közölte az NFZ sajtómenedzsere, Bukta Julianna.

A keddi koncert első részében Brahms - talán rendkívüli nehézsége miatt - ritkán hallható B-dúr zongoraversenye szólal meg, amely összefoglaló jellege, mondanivalójának sűrűsége, összetettsége, valamint négytételes szerkezete miatt akár a szimfónia műfaj-megjelölést is kiérdemelhetné. A versenymű szólóját Gyenyisz Kozsuhin játssza. 

A zongoraművész, Dmitrij Baskirov neveltje 2010-ben nyerte meg a brüsszeli Erzsébet Királyné Versenyt, és abban az évben koncertezett a zenekarral Budapesten. Kocsis Zoltán egy mesterkurzuson találkozott a pályakezdő Kozsuhinnal, és már akkor előrevetítette: a fiatal művész a legrangosabb koncerttermek pódiumán fog fellépni. 

A hangverseny második felében Enescu II. szimfóniája hangzik el, amelyet az együttes nagy sikerrel adott elő 2011-es romániai hangversenykörútján, többek közt a bukaresti Enescu Fesztiválon is. 

A Romániában született, de később főleg Franciaországban élt alkotó egyszerre volt zeneszerző, hegedűművész, karmester és nagyhatású tanár. Bartókhoz és Dohnányihoz hasonló jelentőségű előadó létére sajnálatosan kevés felvétel maradt fent tőle, ráadásul kompozíciói sem gyakran hangzanak el. Három befejezett szimfóniája közül a másodikat 1914-ben írta.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.