2012. október. 24. 19:00 MTI Utolsó frissítés: 2012. október. 24. 18:37 Kult

Ravasz László szobrot kapott a Károli Egyetemen

Felavatják Ravasz László református püspök bronz mellszobrát csütörtökön a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Hittudományi Karán Budapesten.

Babusa János alkotását Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke avatja fel az egyetemi istentiszteletet követően, amelyet Balla Péter, a KRE rektora tart - közölte Zsengellér József, a kar dékánja szerdán az MTI-vel.

A püspököt palástban ábrázoló szobor Nagy Piroska nyugalmazott orvos adományából készült el, és a Hittudományi Kar udvarán kap helyet, ott, ahol eddig ideiglenesen a Kálvin-szobor állt. Utóbbit már visszaszállították a Kálvin térre - jegyezte meg.

Zsengellér József elmondta, hogy a szoboravató kapcsolódik a KRE-n megrendezett "tréninghéthez", amelynek programjai az egyetem karai közötti jobb kapcsolatépítést szolgálják, valamint kötődik az október 23-i  ünnepségekhez is, amikor Ravasz László "a református megújulási mozgalom élére állt".

Az 1882-ben született Ravasz Lászlót a kolozsvári református teológiai akadémiáról választották meg 1921-ben a dunamelléki egyházkerület püspökének és a Kálvin téri református templom lelkészének.

A Horthy-korszakban a Protestáns Szemlét, az Egyetemi Lapokat, a Református Szemlét és az általa alapított Az Út című lapokat szerkesztette, közben átdolgozta Károli Gáspár bibliafordításának újszövetségi részét.

Ravasz László 1948 májusában a kommunista hatalomátvétel miatt minden tisztségéről lemondott, 1953-ban lelkészként is nyugdíjba vonult. Az 1956-os forradalom alatt rövid időre visszakapta püspöki címét, majd Leányfalun élt 1975-ben bekövetkezett haláláig.

hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?