Kult R.A. 2012. június. 08. 11:20

Még a mesékben is kisebbség vagyunk

Naiv Rómeó és Júlia a cigánylány és a magyar fiú pásztorszerelméről. Prakter Mariann „udvarlós mesekönyve” inkább képes, mint mese.

A könyvhéten elérhető mese illusztrációi letisztultak és dinamikusak, jól felismerhető a munkában, hogy a szerző - Prakter Mariann - rajzfilmes: a szereplőket (a borítótól eltekintve) mindig mozdulat közben látjuk, a gesztusok kifejezőek, az egy-egy jelenetnek szentelt oldalak filmritmusban sorjáznak egymás után.

Móra Kiadó

A történet Paprikáról, a „hetyke magyar legénykéről” és „Rózsáról, a csinos cigánylányról” szól. Pontosabban három történet, amelyben udvarolnak egymásnak, sok-sok közhelyen keresztül. Az egyik virágot szed, a másik bugylibicskával hadonászik, Rózsa ebédet hoz a pásztorkodó Paprikának, Paprika erőfitogtat Rózsának. Nagyon jó hangulatú, ártatlan és naiv.

A közhelyekre szükség van, hiszen az előítéletek, amivel szembemennek, szintén közhelyekből állnak össze. Gondoljanak csak a vicces fekára a 70-es és 80-as évek akciófilmjeiben. Rendkívül szórakoztatóak voltak, mindenki szeretett volna egy ilyen mókás barátot. A tömegesen megjelenő (ergo közhely) feketék elfeledtették a vademberfélelmeket velük szemben.

Rózsa a város és vidék határvidékén tanult öltözködni. Lehetne az urbánus huszonéves, aki életben tartja a hagyományokat, és divatjában találkozik az ízléses egyszerűség a bukolikus tarkabarkasággal. De meg is fordíthatjuk: a vidék lányaként dizájner tekintetét az iparosodott világ letisztult formavilágán tartja.

Éppen ezért nincs fején kendő (kivéve, ha fázik), nem aggatja tele magát ékszerekkel, kivéve gyöngysorát és fülbevalóját. Kasmír szoknyája rózsaszín (nem hagyományos roma szín), semmi túlburjánzó virágbokor, derekán zöld kendő, amin névadó virágai sorakoznak. Plusz a hajában egy vörös rózsa mint attribútum.

Paprika parasztinget visel elszűkülő mandzsettával, de mivel se hímzés, se gomb nem található rajta, nem azonosítható a tájegység sem. Vállára vetett pásztorkabátja mint a szuperhősök palástja lobog, varázsöve pedig szintén szuperhősi kellék: ha szupererőre vagy szuperügyességre támad szüksége, akkor elővarázsol belőle egy kis szuperpaprikát, és egyetlen szuperharapással szupertűzcsóvát vet füle és szája. Olyan ez neki, mint Hulknak a düh, Maszknak a maszk, avagy bármelyik Batman-ruhadarab.

Hogy hol játszódik? Valahol és mindenhol Magyarországon. Van legelő, domb és tó. A tél kemény, vastag jégpáncélon korcsolyázik Rózsa, míg Paprika léket vág a tavon. A nyár meleg, de nem szárítja ki a mezőket, a fű az idilli igényeknek megfelelően zöld és ápolt.

Mikor játszódik? Valamikor Galilei és M. Tóth Géza évtizedei között. Az egyetlen finomtechnikát igénylő eszköz Paprika látcsöve.

(Prakter Mariann: Paprika és Rózsa, Móra, 2012)