2012. március. 23. 20:59 MTI Utolsó frissítés: 2012. március. 23. 20:57 Kult

Bárki meghallgathatja Mozart eddig ismeretlen művét

Először mutatták be a közönségnek Wolfgang Amadeus Mozart egy nemrég felfedezett zongoradarabját pénteken Salzburgban.

A 84 taktusból álló, mindössze néhányperces zeneművet valószínűleg 1780 körül, 11 éves korában írta Mozart. A darabot most a zeneszerző salzburgi szülőházában szólaltatta meg Florian Birsak osztrák zongorista.

A BBC videóján meg is lehet hallgatni a művet.

Az Allegro molto, vagyis "nagyon gyorsan" tempójelzéssel ellátott darab nem Mozart saját kézírásával, hanem egy kortársa, Johannes Reiserer másolatában maradt fenn. "Ha nem is minden kétséget kizáróan, de nagy valószínűséggel bizonyított", hogy Mozart szerzeménye - fogalmazott Ulrich Leisinger, a salzburgi Mozarteum Alapítvány művészeti vezetője.

A kotta egy tiroli lakóház padlásáról került elő március elején, egy több száz, részben kéziratos zongorakottát tartalmazó füzetből. A padláson talált, Sterzing 1780 feliratú mappát Hildegard Herrmann-Schneider, az Innsbrucki Egyetem zenetudósa rendezte katalógusba.

A Köchel-jegyzékben - Mozart műveinek először 1862-ben összeállított és a tudomány mindenkori állása szerint azóta is időről időre frissített jegyzékében - nem szerepel a szerzemény. Nem említik a családi feljegyzésekben sem. Mozartra utal azonban a kutatók szerint a szerzemény minősége, a kézírásos lap keletkezésének körülményei, valamint a kottán olvasható

"Del Signore Giovane Wolfgango Mozart" felirat. Egyes motívumai hasonlítanak egy, az úgynevezett Nannerl-füzetben felfedezett és ugyancsak Mozartnak tulajdonított Allegro darabra, valamint a 279-es Köchel-jegyzékszámú zongoraszonátára.

Az elmúlt években is nem egy, korábban ismeretlen Mozart-művet fedeztek fel a kutatók. 2006-ban a Salzburgi Érsekség levéltárában, 2010-ben a Mozarteum Nannerl-füzetében azonosítottak olyan szerzeményeket, amelyeket a zeneszerző fiatal korában írt.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.