Noha Marilyn Monroe majdnem ötven éve halott, még mindig képes felkavarni az állóvizet, különösen, ha magánéletének eddig nem ismert részleteire derül fény. A legendás brit könyvkiadó, Charles Pick memoárjából például kiderül, hogy a szőke színésznőre VII. Edward brit uralkodó felesége is dühös volt.
Egy hónapja érkezett a magyar mozikba az Egy hét Marilynnel című film, amely az ötvenes évek szőke szexbálványának londoni filmforgatásáról - és ártatlan kalandjáról - szól, most pedig egy újabb anekdotán mosolyoghatnak a Monroe-rajongók. Eszerint Wallis Simpson, az egy évig uralkodó, a trónról 1936-ban éppen őmiatta lemondó VII. Edward brit király felesége - egy többszörösen elvált amerikai asszony - 1956-ban megorrolt a szőke színésznőre.
Charles Pick, ahogy Wilbur Smith zambiai bestseller író emlékezett rá, a „brit könyvkiadók egykori doyenje” 2000-ben bekövetkezett haláláig a huszadik század szinte összes kiemelkedő írójával - többek között John Steinbeck-kel, JB Priestley-vel, Roald Dahl-lal és John Le Carréval - kapcsolatba került. Emlékeit meg is örökítette, ám amikor 82 éves korában, agydaganatban elhunyt, memoárja kiadatlan maradt – írta a brit Telegraph Online.
A kézirat Pick „híresekkel és gazdagokkal” való találkozásainak legemlékezetesebb pillanatait örökítette meg. Az anekdoták között többek között az is szerepel, ahogy az angol királynő a gyerekei olvasási szokásairól beszélt, az este, amikor Pick elkísérte John Steinbecket a Nobel-vacsorára – az amerikai író 1962-ben kapta meg az elismerést „realisztikus és nagy képzelőerejű írásaiért” –, az író lemondott a töményről, és csak sört ivott, valamint az is, amikor Graham Greene otthonában, Antibes-ban vermutot kortyolgattak a teraszon.
Windsor hercegnéje, Wallis Simpson egy alkalommal Párizsba hívta Picket, hogy megvitassa vele 1956-ben megjelent önéletrajzi kötetét (The Heart Has Its Reasons). Pick a szalonban találta, fekve, jobb keze ügyében hatalmas doboz csokoládéval. Ahogy Mrs. Simpson felemelkedett, hogy üdvözölje Picket, első kérdése rögtön az volt, ki Marilyn Monroe ügynöke. „Be kellett vallanom, hogy fogalmam sincs róla” - írta Pick, hozzátéve, hogy megkérdezte az asszonyt, miért akarja tudni, ki menedzseli a színésznőt. „Nézze – mondta Simpson –, minden napilapot járatok, és általában én vagyok a címlapon. De most azt látom, hoyg Marilyn Monroe letaszított onnan.”
Charles Pick 1933-ban a Victor Gallancz brit kiadójánál kezdte kifutófiúként. Két évvel később egy hampsteadi könyvesboltban megpróbált eladni pár példányt a fiatal brit író, George Orwell Tragédia Burmában című művéből. A pult mögött álló, részmunkaiban dolgozó férfi – maga a szerző – viccesen azt mondta, köszöni jól ismeri az írót. Pick néhány évvel később a Heinemann kiadóhoz került, melynek végül az elnöke lett. 1984-ben ment nyugdíjba, de még egy ideig dolgozott: Wilbur Smith „irodalmi konzulensekén” ténykedett. Pick szoros barátságot ápolt szerzőivel: naplói, levelei, fotói és interjúi már mindenki számára hozzáférhetők, mert fia a memoárjával együtt az írásos a hagyaték nagy részét a Kelet-Angliai Egyetemnek ajándékozta.