Az Országgyűlés hétfőn 245 igen szavazattal, 45 nem és 43 tartózkodás mellett elfogadta az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény módosítását.

A törvény deklarált célja a többi közt, hogy meghatározza az egyes előadó-művészeti tevékenységekhez kapcsolódó állami szerepvállalás feltételeit és szempontjait és biztosítsa a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását. A törvény meghatározza a szakmai együttműködés, döntés-előkészítés és érdekegyeztetés struktúráját és szabályait.

Az L. Simon László, Németh Zoltán és Puskás Imre fideszes politikusok indítványaként beterjesztett módosítással változik az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartása és minősítése. Művészeti tevékenységének jellege szerint a jogszabály megkülönböztet színházat, zenekart, énekkart, balett-együttest és táncegyüttest, emellett művészeti tevékenységének sajátos jellege szerinti típusmegjelöléseket alkalmaz, ezek a többtagozatos színház, bábszínház, gyermek- és ifjúsági színház, kamarazenekar, kamara-szimfonikus zenekar, szimfonikus zenekar, népi koncertzenekar, big band. Működésük szerint megkülönbözteti a független színházakat, a produkciós színházakat és a befogadó színházakat, valamint a szabadtéri színházakat és a nemzeti etnikai és kisebbségi színházakat.

A törvényben mostantól az eddigi hat helyett három nyilvántartási-támogatási kategória szerepel: a nemzeti, a kiemelt, valamint a pályázati csoportban regisztrált együtteseké. Normatív támogatást a jövőben az első két kategória kaphat, a harmadik csak pályázati támogatásban részesülhet.

A nemzeti kategóriában szereplők fenntartója az állam vagy az együttes, ha az állammal szerződésben áll, és tagjainak legalább 70 százaléka szakirányú felsőfokú vagy a közalkalmazotti törvényben előírt végzettséggel rendelkezik. Kiemelt lehet az a szervezet, amelyet helyi önkormányzat tart fenn és tagjainak legalább 60 százaléka rendelkezik az előírt vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel. 

A minősítés feltételeként egyes művészeti ágakban megfelelő számú fellépést is előír a törvény, és az egyes kategóriákban az elbírálás szempontjává vált a kortárs művek repertoárra tűzése.

A módosítás megszüntette Előadó-művészeti Tanácsot, helyette létrejön a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT). A kultúráért felelős miniszter feladata a Színházművészeti Bizottság, a Zeneművészeti Bizottság, valamint a Táncművészeti Bizottság működtetése, amelynek tagjait a miniszter kéri fel a szakma képviselői közül. A 24 tagú NEÉT tagjainak megbízatása négy évre szól, amely legfeljebb egyszer megújítható.

A tanácsba 11 tagot a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek delegálnak, ebből négyen a színházművészetet, ketten a táncművészetet, ketten a zeneművészetet képviselik. A szakma érdekképviseletei három tagot, a megyei önkormányzatok és megyei jogú városok egyet-egyet, a főváros, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok szintén egy tagot delegálnak. Az érintett felsőoktatási intézményeket három ember képviseli majd, az országos reprezentatív művészeti szakszervezeteteket pedig kettő. A szervezet ülésein tanácskozási joggal határon túli szervezetek is részt vehetnek. 

A módosítás érinti a Bethlen Gábor Alapról szóló jogszabályt is, megváltoztatva a támogatást igénylő szervezetek és a támogatható tevékenységek körét. Támogatást kaphat például határon túli település magyarországival közös infrastruktúra kialakítására, például útépítésre. A módosítás egyes részei a kihirdetéssel, más részei azt 45 nappal követően lépnek hatályba. A Bethlen Gábor Alapot érintő változtatások jövő évtől, az Európai Bizottság jóváhagyását igénylő fejezetek pedig a miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozat közzétételét követő napon lépnek hatályba.