A világsztárok csak faramuci feltételekkel és legfeljebb két fontos fellépés között ugranak el a perifériának tekintett Magyarországra - többek között ez is kiderül a HVG nyári fesztiválmellékletéből.
Gyakran még ma is kispályának tekintik Magyarországot a bandákat kiszervező ügynökségek. A fősodorbelieket képviselő britek például szinte alig válaszolnak a megkeresésekre. John Jackson, a Metallica ügynöke állítólag csupán egy „Fuck you”-ra érdemesítette a zenekar után érdeklődő magyar szervezőket. A szervezési nehézségeket tetézi, hogy még a sztárok logisztikai útvonalából is kiesik Magyarország. „Kivételek az üres napok, vagyis vasárnap, hétfő vagy kedd” – mondja Bognár Attila, az A38 klubhajó kapitánya. Ezért rendezik hazánkban a legtöbb nívós koncertet a hét legelején.
Ráadásul a sikeres sztárhorgászat korántsem fejeződik be az ajánlat elvi elfogadásával. A szerződéssel együtt az ügynökök elküldik ugyanis a kontraktus részét képező úgynevezett ridereket is. Ezek a technikai sorvezetők tartalmazzák a világításra és a hangosításra vonatkozó igényeket. Folytatásként pedig érkezik a hospitality rider is, vagyis a vendéglátói szolgáltatásokra vonatkozó kívánságlista, a szállástól az utazáson és az étkezésen át az extra igényekig terjedő lajstrom, amely számos meglepetést tartogathat.
A hazai koncertszervezői legendáriumban a Killers amerikai rockbanda szigetes sztoriját máig emlegetik. A Las Vegas-i rockerek 72 darab fekete törülközőt kértek a színpadra, ám a hajógyári stáb csak sötétkéket tudott keríteni a kért mennyiségben és minőségben. A Killers-tagok reklamáltak, de végül is leadták a programot, holott a nemzetközi show-biznisz szabályai szerint akár szabotálhatták volna is a műsort, a riderben leírtak megszegése ugyanis szerződésszegést jelent.
A kontraktusok a jövőben még bonyolultabbá válhatnak. Az internetes letöltések miatt a könnyűzenéből élők ma elsősorban a fellépésekre gyúrnak. A patinás brit szaklap, a New Musical Express (NME) nemrégiben közölt tanulmánya szerint tíz évvel ezelőtt a rock- vagy popsztárok jövedelmének 60 százaléka a hangzóanyagok eladásából származott, ma ez az arány kevesebb mint 10 százalék. Az előadók a kiesett bevételt a koncertgázsikból próbálják pótolni: nem ritka, hogy egy korábban 300-400 ezer dollárra taksált banda ma 1-1,5 milliót kér egyetlen fellépésért.
„A szponzorált fesztiválok, az angliai Glastonburytől a németországi Rock Am Ringen át a dániai Roskildéig ki is tudják fizetni őket, önálló koncertért viszont ez nagyon sok” – mondja Brády Márton, a tavaly óta a Sony Magyarország többségi tulajdonában lévő Showtime Kft. ügyvezető igazgatója. A korábban mások mellett a Rolling Stonest, Stinget és az R.E.M.-et is Magyarországra hozó promóter szerint a stadionturnéknak is befellegzett. „Bon Jovién kívül az idén nincs nagy nyári turné Európában, a sztárok a kamionkonvojos vonulás helyett a fesztiválokon lépnek fel” – így Brády. S nemcsak a triplájára nőtt gázsi okán, hanem mert a fesztiválra csak a hangszert kell vinni, szemben a hetekig, olykor hónapokig is tartó úti gyötrődéssel.
Nem csoda, hogy az egyedi eseményeket szervezők alig bírják az árversenyt. Az USA-ban tavaly közel ezer meghirdetett koncert maradt el, nem kis részben a középosztályt megrendítő pénzügyi válság miatt. „A fanatikusok így is jönnek, de rájuk nem lehet tömegrendezvényt építeni” – mondta nemrégiben a Quart internetes könnyűzenei szaklapban Borsos László, a Live Nation Hungary ügyvezető igazgatója. Borsosék a – Showtime-mal közösen uralt – hazai piacon biztosra mennek, ezért elsősorban nagypapakorú sztárokra építenek. A fiatalabbak közül talán csak a Madonna-klónból saját jogán is világhírességgé vált Lady Gagát sikerült becsalogatni a Kárpát-medencébe. A Lajtán túl csarnokokat megtöltő, NME- vagy Bilboard-toplistás nevek 80 százalékával idehaza legfeljebb pár ezer embert vonzó, biztos bukással kecsegtető bulikat lehet összehozni. Ezért is fújták le az amerikai kultuszzenekar, a Queens of Stone Age hónapokkal előre beharangozott koncertjét.
A feltörekvő sztárok legfeljebb a pezsgő világvárosokban, Berlinben, Londonban vagy New Yorkban piacképesek – a Kings of Leon nevű amerikai rockbanda például évente féltucatnyi alkalommal megtölti a legmenőbb helyek egyikének számító londoni O2 Arénát. Talán még az USA-t könnyűzene-fogyasztás tekintetében a rocktörténelemben először tavaly lepipáló Németországban hakniznak sikerrel a fiatalok, ám a kevésbé fizetőképes piacokon ők csak a fesztiválokon lehetnek húzónevek. Az NME egy másik tanulmánya szerint ugyanis a világban jelenleg az 50–70 évesek aratnak. A Mick Jagger, Sting vagy Bono Vox nevével fémjelzett dinoszauruszok mögött azonban nem látszik a masszív tömegeket vonzó utánpótlás.
VAJNA TAMÁS