Megnyílt a „gyönyörök kertje”
A György-kori Londonról a gyönyörű széles sétányok, a korzózó hölgyek és urak, a finom ízléssel megépített paloták jutnak legtöbbünk eszébe, pedig a XVIII. századi birodalmi főváros erőszakos, piszkos és túlzsúfolt volt lakóinak többsége számára. A György-kori "gyönyörök kertjét" a Londoni Múzeumban elevenítik fel.
A frissen megnyílt kiállításhoz öt galéria összefogására, 20 millió fontra (6,5 milliárd forint) és több mint háromévnyi munkára volt szükség. Így vált bemutathatóvá London története az 1666-os nagy tűzvésztől - amely a város mintegy négyötödét elpusztította - napjainkig. A kiállításon nagyjából 7 ezer műtárgy látható, amelyet több mint kétmillióból válogattak ki a szervezők.
Kereskedelem, bűnözés, szegénység, népességnövekedés, divat és a háborúk gyötrelme látható a számos interaktív elemmel gazdagított tárlaton. A kertek bemutatóján a látogatók elsötétített teremben sétálnak élő fák között, amelyek lombkoronáján át a csillagos ég tűnik át, korhű ruhákba öltöztetett, parókás, kalapos, maszkos babák tűnnek fel a halvány csillagfényben. Filmek elevenítik fel az életet a kertekben, ahol számos társadalmi osztály tagjai keveredtek.
Alex Werner, a kiállítás kurátora elmondta, hogy az efféle kertek népszerűsége vezetett oda, hogy londoni mintára számos más európai és észak-amerikai város is hasonlóakat létesített. Gyakran hívták őket Vauxhallnak, a brit főváros egyik leghíresebb parkja után. "A kertekben az urak és a hölgyek együtt korzóztak a kereskedőkkel, boltosokkal és prostituáltakkal" - tette hozzá. Dan Cruickshank brit történész szerint ekkor legalább 62 ezer prostituált végezte munkáját Londonban, vagyis a főváros minden ötödik nőnemű lakosa közéjük tartozott: többen voltak, mint a korabéli Európában bárhol.