Vegye, vigye!
Reklámhét

Sok van belőlük, megszakítják a filmet – és persze manipulálnak. Ezek a leggyakrabban hangoztatott vádak a reklámokkal szemben. Meg, hogy rászoktatnak a fogyasztásra, olyasmit vetetnek meg velünk, amire semmi szükség. Nagyipari illúziókeltés? Gondolatrendőrség? Vagy éppen a legkreatívabb gondolatok és alakok gyűjtőhelye a reklámipar?

A Reklámhéten ezekre a kérdésekre nem kapunk választ. De talán árnyaltabban látjuk majd a reklám kérdéskörét, s értőbben figyeljük majd a reklámokat! tegnap kezdődött, és szeptember 28-ig még tart a Reklámhét. S hogy mi lesz? Többek között régi reklámplakátokból kiállítás a Szabó Ervin Könyvtárban, retro reklámfilmek vasárnap a Vidámpark látogatóinak, esténként pedig olyan filmek a DocuArt moziban, amelyek bepillantást nyújtanak a reklámosok világába. S még rengeteg minden...

Részletes program itt!
szept. 28-ig; Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged, Székesfehérvár

A nagy vetítés
Möziünnep 2008

Ünnep moziba menni? Lassanként már bárhova menni ünnep...Hülye aki nem ünnepel? Ne merüljünk el ebben... Sokkal inkább a filmek áradatában! Kétszáz film, országszerte közel háromszáz vásznon. Premierfilmek és premier előtti vetítések! Ja, és ami a lényeg: olcsón.

Idén sokkal több premier előtti alkotás és magyar film pereg majd, mint valaha, az ünnepi jegyár pedig most is rendkívül kedvező lesz, maximum 490 forint.

Hat premier indul a Moziünnep alatt a mozikban: az egyik legsikergyanúsabb filmben, a Tiltott királyságban Jackie Chan-t és Jet Li-t láthatja a közönség. Az MR73 című krimiben Daniel Auteuilt. A Hívatlanok című horrofilmben romantikus éjszakát tervez egy fiatal pár (Liv Tyler és Scott Speedman), mikor azonban egyszer csak valaki kopogtat az ajtajukon, minden tervük romba dől...

A zóna című mexikói filmdráma egy magas falakkal és szögesdróttal körbezárt területen játszódik valahol Mexikóvárosban. A BenX és a Zöld hentesek című művészfilmeket pedig a most nyíló budapesti Kino moziban nézheti meg a közönség!

Összesen 17 film érkezik meg premier előtt a rendezvényre, s ezek között három magyar alkotás is szerepel: Almási Tamás új filmje, a Márió, a varázsló Nyakó Julival és Franco Neroval a főszerepben, Fazekas Péter vígjátéka, a Para, olyan sztárokkal, mint Kamarás Iván, Bánsági Ildikó, Für Anikó, Vajdai Vilmos és végül a Filmszemle legtöbb díjat nyert filmje, a Moziünnep egyik legizgalmasabb meglepetése, a groteszk hangulatú Nyomozó.

Részletes program itt!
szept. 25-28.

Térségmozi
Import/Export

Import: Olga kórházi ápolónő Ukrajnában, könnyebb és jobb élet reményében vágyik Nyugatra, így mindent feladva Ausztriába utazik. Egy időseket ellátó kórházban lesz takarítónő, ahol egy 82 éves beteg megkéri a kezét.

Export: Paul biztonsági őr Ausztriában, célok és ambíciók nélkül tengeti napjait. Mostohaapjával Keletre indul egy kopott furgonnal és néhány játékgéppel, hogy kipróbálja szerencséjét. Útjuk Ukrajnába vezet, ahol a pénzért vett tinilányok és az alkohol bőven kínál vigaszt...

Két fiatal egymással párhuzamosan futó története a boldogság és az anyagi biztonság kereséséről, a szexualitás és a halál pátosz nélküli valóságáról, valamint arról, hogyan takarítsuk kristálytisztára egy preparált róka fogsorát.

osztrák filmdráma, 2007; r.: Ulrich Seidl


Társadalmi nagylátószög
Tabló

A történet főhőse a jogi egyetemet végzett, roma származású alhadnagy, aki többnyire magányos hősként végzi munkáját. Származása és Amerikából hazaköltözött felesége miatt társadalmi előítéletek célpontjává válik.
Amikor egy újgazdag milliomos műkereskedőt brutálisan megölnek, a gyanúsított, akire rá akarják verni az ügyet, roma. A nyomozó érzi, valami nincs rendben, így egyre elszántabban kutat tovább és egyre jobban belebonyolódik ebbe a szövevényes, korrupciós történetbe. Egyre mélyebbre keveredik önnön kétségekkel, keservekkel teli, bűnös lelkébe.

Dettre Gábor rendező így ajánlja Kertész Ákos egyik regényéből készült filmjét: "Egy bűnügyi történetre felfűzött groteszk társadalmi kórkép. Krimi vonatkozásaitól lesz izgalmas; társadalmi kórkép voltánál fogva kiábrándító; groteszk jellegéből adódóan szórakoztató; s lélektani elemei által hiteles. Kategóriákba illeszthetetlen volta nem meglepőbb, mint valós életünk igaz történetei tipizálásának lehetetlensége."

magyar film; 2008;. r.: Dettre Gábor

Messze Mississippi, messze innen London...
30 éves a Hobo Blues Band

Mit lehet ilyenkor mondani? Lehetne múltidézni, milyen volt az Egyetemi Színpadon 1981-82-ben a HBB, az elsöprő rock and rolljuk. Milyen volt Földes László első estje a Szkénében, Ascher Tamás rendezésében. A Kopaszkutya című film. Milyen volt az első kislemezen Póka basszusszólója. Az első album borítója, ahogy a zenekar tagjai esznek egy metrólejáró előtt. A hatalmas PeCsa szabadtéri koncertek. A Hetedik, vagy ahogy Hobo üvölti: Nagyon fáj. Milyen volt a Vadászat, az egyik legtökéletesebb koncept-lemez a hazai rockban.

De ne nosztalgiázzunk. Földes sem szokott. Eleven, jelen való figura, a mára koncentrál. Persze múltbeli hőseit idézi, Morrisont, József Attilát, Joplint, Viszockijt, Ginsberget. És lassan önmagukat. A 30 éves koncerten már biztosan fellép Deák Bill Gyula, Kőrös József, Pálmai Zoltán, Póka Egon, Solti János, Tátrai Tibor, Tóth János Rudolf, Vaszko Krpkata (Bulgária) és a mai Hobo Blues Band, azaz Fehér Géza, Gyenge Lajos, Hárs Viktor, Hobo, és Nagy Szabolcs. Az elmúlt három évtized során a Hobo Blues Band több mint 3000 koncertet adott, 22 albuma jelent meg és közel harminc kiváló zenész fordult meg soraiban - a teljesség igénye nélkül Tátrai Tibor, Tóth János Rudolf, Závodi János, Solti János, vagy a sajnálatosan korán eltávozott Fuchs László és Tomsits Rudolf.

szept. 27; Papp László Budapest Sportaréna  

Bújj bele
AnimeCon 2008

A Magyar Anime Társaság a manga- és animekultúra, illetve általában a klasszikus és modern távolkeleti kultúra népszerűsítése, bemutatása céljából, több éves hagyományaival összhangban, ismét AnimeCont szervez.
Szép, hivatalos mondat! No de ami mögötte van... kultuszok és fétisek, totemek és tabuk.  Manga- és animeőrültek,  izgalmas sztorik, filmek, képregények, s a a körülöttük kialakuló rajongói, gyűjtői közösségek. S ami szép: e kultúra hívei rendre összegyűlnek, s évről-évre nagyobb bulikon mutatják meg magukat. Vetítések, kosztümkészítés, jelmezesek, karaoke-partik, koncertvideók, előadások, beszélgetések, és persze afterparty.

Részletes program itt!
Szept. 27-28; Bp. PeCsa

A Pelican a Dunára száll
Post-rock az A38-on

Pelican

Az amerikai Pelican a post-rock, post-metal zenekarok sorát gyarapítja: remek, intelligens, érzékeny és kemény bandák tartoznak ide, amelyek a rock'n'roll, az indie és a keményebb rock határmezsgyéjén egyensúlyoznak.

Ezekből egy csapatnyi, azaz az amerikai Peelican és Torche, valamint a győri Pozvakowski lép fel az A38-on.

A post-rock az alternatív rockzene egyik válfaja, melyre jellemző, hogy a rockzenében megszokott hangszerek mellett olyan ritmusokat, hangszíneket, dallamokat és harmóniákat is alkalmaznak, melyek hagyományosan nem voltak jelen a műfajban. Vagy a másik oldalról: a rockzenei hangzás nem rockzenében való alkalmazásáról van szó, csak más hangszínben, más hangszerekkel.

A post-rock zenekarok jellemzően instrumentálisak, tehát nincs énekes, gyakran felfedezhetők ambient, jazz, experimentális és elektronikus hatások

Pozvakowski

alkotásaikban, és ha mégis használnak dalszövegeket mondanivalójuk kifejezéséhez, akkor előfordulhat, hogy sajátos, halandzsa nyelven teszik ezt - gondoljunk csak a Sigúr Rósra.

A hazai vendégzenekar, a Pozvakowski az - amúgy nem túl népes - hazai experimentális, post-rock szcéna egyik legígéretesebb képviselője. A kezdetek óta nagy hangsúlyt fektetnek a vizualitásra is: karakteres zörejzenéjük 8 vetítőgép segítségével válik teljessé, melyekkel nem csak a színpad mögé, hanem sokszor a nézőtérre belógatott fátylakra is vetítenek.

Az együttessel a neves szaxofon virtuóz Grencsó István is rendszeresen együtt zenél, európai kiruccanásaik során pedig a Mono, a Gotbucket vagy éppen Guapo mellett léptek fel kis klubokban, foglaltházakban.  

szept.30; Bp. A38

 

Te is más vagy...
A Másik
Évezredes hiedelmek, végzetes téveszmék, kulturális sokszínűség 
Néprajzi Múzeum

E pillanatban alapkérdés minálunk, hiába elkoptatott frázis: elfogadjuk-e, ha valaki más? Mást gondol, mást szeret, másképp néz ki.  Elfogadjuk-e, vagy beverjük a fejét. E pillanatban még eldöntetlen. Talán nezért kellene csoportos kirándulásokat szervezni tízmillió magyarnak a Néprajzi Múőzeumba.

Kik ők? Barbárok, primitívek, irigylésre méltók vagy hozzánk hasonlók?

A kiállítás a Genfi Néprajzi Múzeum alapötletét követve Claude Lévi-Strauss híres 1952-es írása, a Faj és történelem címen megjelent UNESCO kiadványra épül. Lévi-Strauss célja a faji, etnikai előítéletek lebontása és a rasszizmus ideológiájának megcáfolása volt. Az eltelt idő ellenére gondolatai még mindig érvényesek, különös aktualitással válaszolnak a mai modern társadalmak kulcsfontosságú kérdéseire.

A kiállítás utazásra kalauzol a kultúrák sokféleségének birodalmában, miközben azt is bemutatja, milyen sokféle csapda, akadály áll a Másikkal való találkozás útjában. Bár egyetemes jelenségeket világít meg, mégis sajátosan európai szempontból beszéli el ennek a találkozásnak a történetét, melynek mérföldköveit az első utazók fantasztikus beszámolói, Amerika "felfedezése" és leigázása, a gyarmatosítás, az antropológia tudományának megszületése, a rasszizmus uralkodó ideológiává válása - majd bukása, az Idegen vissza-visszatérő egzotizálása jelzik. Ennek a történetnek az utolsó fejezetét ma írjuk, és ez az együttélésről szól.

A termeken végighaladva megismerkedünk azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a nyugati kultúra alkotott a másnak (sokszor barbárnak, primitívnek, vagy csak egyszerűen alsóbbrendűnek) ítélt népekről, ugyanakkor szembesít azzal a nem túl hízelgő képpel is, amelyet a mások tekintete mutat nekünk. Ez az utazás segít megérteni, hogy ha megtanuljuk kívülről, némi távolságtartással szemlélni magunkat, könnyebben el tudjuk fogadni a másikat, és megfordítva, szükségünk van a másikra ahhoz, hogy elfogulatlanabb képet tudjunk alkotni saját magunkról.

szept. 27-től 2009. április 6-ig; Bp. Néprajzi Múzeum



Észak-északkelet
Hôtel du Nord
Alexandre Trauner ismeretlen fotói

Klikk a képre!

Eleddig ismeretlen fényképfelvételek a Trauner- hagyatékból harmincas évek Párizsáról. A Miskolci Galéria kiállítása elé írja Bán András:

"Trauner Sándor, a díszlettervező: világhírű. Csak néhány filmcím: Ködös utak, Mire megvirrad, Szerelmek városa, Külvárosi szálloda, Az éjszaka kapui, Legénylakás, Szereti ön Brahmsot? Irma, te édes, Sherlock Holmes magánélete, Don Giovanni, Metró.

Trauner Sándor, a festő: jól ismert. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Kepes Györggyel, Korniss Dezsővel egy műteremben dolgozott. Vizsgakiállításuk merészsége közbotránnyá dagadt. Generációjának nem egy tagjával együtt jobbnak látta máshol szerencsét próbálni. Így került Párizsba, a film közelébe. De a festészethez − még ha alkalmilag is − később is ragaszkodott.

De Trauner Sándor, a fotográfus: lényegében ismeretlen. A hagyatékban 2008-ban megtalált, a harmincas években készült vintage-kópiákat a Miskolci Galéria és a budapesti Vintage Galéria mutatja be elsőként."

Október 4-ig; Miskolci Galéria