Dunaújvárosba kéne menni...
Kontakt

Hajas Tibor: Öndivatbemutató, 1976 - részlet © kontakt

Az egyik legfontosabb közép-európai művészeti gyűjtemény anyagából nyíilik kiállítás Dunaújvárosban. Ráadásul a gyűjtemény épp térségünkkel, s benne a magyar művészet közelmúltjával foglalkozik, s azon kívül, hogy új megvilágításba helyezi, újra "divatba is hozza".

A Kontakt gyűjteményt az Erste Bank Csoport egy nemzetközi szakmai zsűri közreműködésével 2004-ben kezdte el felépíteni a közép-, kelet- és délkelet- európai régió 1960-as, 1970-es éveinek konceptuális művészetéből.

A gyűjtemény a konceptuális hagyomány kortárs megnyilvánulásaira koncentrál. Ez a munka értékmentő, mivel a gyűjteményben reprezentált országok (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Románia, Szlovénia, Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina) művészettörténet-írása, és ennek következtében közgyűjteményi politikája gyakran nem képviseli megfelelően a korábban tiltott vagy tűrt kategóriába sorolt neoavantgárd korszakot.

Valie Export: Tapp und tastkino, 1966

A gyűjteményből rendezett dunaújvárosi kiállításon külön figyelmet kapnak a kollektív emlékezet, a történelem megőrzésének és feldolgozásának kérdéskörei. Milyen mértékben tanúskodnak a kiállított munkák arról az adott korszakról, a politikai, kulturális és társadalmi kontextusról, amelyben létrejöttek? A kiállítás három tematika köré épül fel: a „Mozgás/szabadság” témához – amely a művészek társadalmi és politikai viszonyok által befolyásolt cselekvési tereit mutatja be –  azok a művek sorolhatók, amelyek a láthatóság és a láthatatlanság, a jelenlét és a hiány kérdéseivel foglalkoznak. „A művészet tere” a művészeti rendszer térbeli és hatalmi viszonyait tematizáló műveket jelöli, amelyek a prezentációs formákat, a jelentés-képződést, valamint a művészek alkotási körülményeit vizsgálják. Végül a „Hasonló, de nem egyforma történetek” olyan szimbólumokról szól, amelyek a közös geopolitikai térben működtek, mégis különféle módon rögzültek és élnek tovább a kulturális emlékezetben.

A bemutatón a gyűjteménybe újonnan bekerülő magyar művek is szerepelnek.

Kiállító művészek: Pawel Althamer, Mária Bartuszová, Josef Dabernig, El-Hassan Róza, Erdély Miklós, Valie Export, Stano Filko, Tomislav Gotovac, Ion Grigorescu, Marina Griznić/Aina Šmid, Hajas Tibor, Irwin, Sanja Iveković, Šejla Kamerić, Kis Varsó, Július Koller, Jiří Kovanda, Edward Krasiński, Ladik Katalin, Denisa Lehocká, Vlado Martek, NETRAF:HI²M, Roman Ondak, Tanja Ostojić, Nesa Paripovic, Mladen Stilinović, Heimo Zobernig

június 13-ig; Dunaújváros, Kortárs Művészeti Intézet (ICA)

...két jóbarát
Lengyel Filmtavasz

Tudta Ön, hogy a budapesti Lengyel Intézet a Budapest Filmmel közösen már 14. alkalommal rendezi meg a Lengyel Filmtavaszt? Nos, ez így igaz. A május 8-tól 11-ig tartó rendezvénynek a Művész mozi ad otthont. A fesztiválon öt új alkotást (ebből 4 vígjátékot)  mutatnak be a legújabb lengyel filmtermésből, valamint néhány érdekes kis animációs filmet.
 
A Filmszemle nyitófilmje: Lukasz Palkowski Rezervátum (Rezerwat) című édes-keresű vígjátéka, melynek bemutatójára a film társforgatókönyvírója és főszereplője, Marcin Kwasny Budapestre látogat.

Nyári szünet van. Stefek egy kis lengyel faluban él anyjával és nővérével. Az apja évekkel ezelőtt eltűnt, Stefek egyetlen emléke róla egy gyűrött, összefirkált fénykép, amit mindig magánál tart. Egy nap a fiú fejébe veszi, hogy a férfi, aki minden reggel vele együtt száll fel a vonatra, nem más, mint az édesapja. Nap mint nap várja, hogy a férfi felismerje őt - mindhiába. Stefek ezért úgy dönt, hogy a saját eszközeivel kísérti meg a sorsot - ez Andrzej Jakimowski (a nagy sikerű Hunyd le a szemed rendezője) Cselek (Sztuczki) című filmje, amely nemcsak a hazai közönséget hódította meg, de a tavalyi velencei mustráról is két díjjal távozott (Laterna Magica-díj, Label Europa Cinemas).

Láthatjuk még Lech Majewski Üvegszáj (Szklane usta) című alkotását. A film főhőse fiatal költő. A pszichiátriai intézetben kezelt férfit álmain, rögeszméin, képzelgésein, félelmein keresztül ismerjük meg. Majewski arról győz meg bennünket, hogy a képzelet világa sokkal gazdagabb a valóságnál. Élhetünk intenzív életet úgy is, hogy el sem mozdulunk a helyünkről. Nem hangzanak el itt semmiféle szavak, a film egészének átélésében csak a zene és a hangeffektusok vannak segítségünkre. A Velencében élő Majewskival május 9-én és 10-én találkozhatnak a filmbarátok.
 
A szemlén bemutatják még a Statiszták (Statyci, 2006) és a Hölgyválasz (Lejdis, 2008) című alkotásokat is. Mind a két film óriási közönségsikert aratott Lengyelországban. Tomasz Konecki produkciója (Hölgyválasz) négy lányról szól, aki képtelen megérteni a másik nem - szerinte teljesen abszurd - világát.

május 8-11.; Bp., Művész mozi

Milyen a dancehall, ha tudatos?
Sizzla

© A38

Sizzla korunk egyik legkiemelkedőbb és legsikeresebb conscious reggae sztárja, amit páratlan karizmájának köszönhet. Az elnyomás, a rasszizmus és a társadalmi igazságtalanságok ellen szóló szövegei hatalmas erőt sugároznak, ami közvetlen, elragadó, pozitív, hittel teli zenéjével párosulva Bob Marley egyik legjelentősebb utódjává teszi.

Sizzla egy szorosan összetartó August Town-i rasta közösségben született és nőtt fel. Az, hogy szülei is hívő rasták voltak, nagy mértékben meghatározta életútját. A '80-as években szemtanúja (fültanúja) lehetett a dancehall zene kialakulásának, melynek jelszavaivá és életstílusává váltak a drogok, a fegyverek és a vulgáris szövegek. Ebből ő igazán a zene és a szövegek iránt érdeklődött, melyeket rasta hitével fűszerezve saját stílusára alakított át (többen Peter Tosh-hoz és Mutabarukához hasonlítják dalszövegírói vénáját).

Sizzla zenéje többnyire pozitív, hittel teli, a fekete fiatalokkal együttérző és a nőket tisztelő zene. Sizzla talány marad a nagyközönség részére, hiszen alig vagy soha nem ad interjút és (egytől egyig teltházas) koncertjeit is igyekszik minimális számra csökkenteni. Magas minőségi elvárásainak és sűrű lemezkiadásainak köszönhetően mégis a kortárs reggae egyik legnagyobb csillaga.

május 9; Bp. A38

 
Apa, kezdődik!
Pannónia fesztivál

© Stiller Ákos

A Pannónia a motorkerékpár, amellett persze, hogy térségünk neve is. No meg, ennek a várpalotai zenei fesztiválnak az elnevezése. Mindez... nem lényeges, de azért ideírjuk. Hanem. Ami a lényeg: kezdődik. Jelesül a nyári fesztiválszezon. Innen már nincs megállás, lesz VOLT, van Sziget és EFOTT és SZIN... kivilágos kivirradtig, amíg majd ősszel a hűvös be nem parancsolja a rakenrollt a zárt terekbe. Addig azonban: mulassunk! A talpalávalót a fesztiválszínpadot koptató jól ismert előadók szolgáltatják, meg az új pop-felfedezettek. Várpalotán kijut ebből is-abból is, van itt minden(ki): Beatrice, az Edda, a Yellow Spots, a Mystery Gang, a Kaukázus, a Heaven Street Seven, a Pál Utcai Fiúk, a Colorstar, a Hobo Blues Band, a Quimby, a Belga, a Zagar, a Republic, a 30Y, a Depresszió, a PASO és számtalan új, még kevéssé ismert név, a Hátsó Gondolattól a Belmondóig. Hadd szóljon.

május 9.-11.; Várpalota, Cseri Parkerdő

 

 

Függönyfel
IV. Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléja; Kaposvár

Egy egér naplója - Budapest Bábszínház © gyerekszinhaz.hu

Akinek van gyereke, tudja, hogy nem könnyű színvonalas, nekik való kulturális programokat, a fantáziájukat és a kreativitásukat is megszólító programokat találni számukra. Akinek nincs, majd megtudja. Az, ami jó és izgalmas, legtöbbször zsúfolt, s nehéz rá jegyet kapni. És - nem akarunk ünneprontók lenni - a színvonalas programokat sokszor igen rosszul kommunikálják. No, de... Itt egy színházi fesztivál, amelyen együtt látható mindaz, ami a színházakban a gyerekeknek szól. A termés. Ebből képet alkothatunk arróla fejlődésről, ami hazánkban a gyerekeknek és az ifjúságnak játszó színházakban, az utóbbi években végbement.

Nyolc éve még sokan azt is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán születik majd annyi érték, amit érdemes lesz Kaposváron kétévente bemutatni. A hitetlenekre - mindnyájunk örömére - rácáfolt a valóság: a IV. Kaposvári Biennálé versenyprogramját válogató Kaposi József, a bőség zavarával küzdött. Akár két hétre való előadást is meghívhatott volna az idén. Szerencsénkre a versenyprogramból kimaradt előadásoknak a járulékos programok az eddigieknél szélesebb körben kínálnak majd bemutatkozási lehetőséget, városszerte fokozva ezzel is a fesztiválhangulatot. A Biennálé több mint színházi esemény!

Még tart a sorozat; a hét második felében még elcsíphetünk néhány jó produkciót!

Részletes program itt!

május 10-ig; Kaposvár 


Rejtélyek és küzdelmek
Leonce és Léna / Maladype

Különleges játékra invitálja a nézőket a Maladype Színház Büchner: Leonce és Léna című bemutatója alkalmából. Büchner darabjai szinte kikövetelik a különleges megoldásokat, hiszen rejtélyesek, különös struktúrájúak és kellő szabadságot teremtenek az alkotónak.

A színészek a próbák során lehetőséget kaptak arra, hogy Büchner klasszikusának jeleneteit és szerepeit önállóan, több változatban is megfogalmazhassák, teret hagyva ezzel saját kreativitásuknak és koncentrált játékkedvüknek.

Így a társulat tagjai – 4 fiú, 4 lány – minden este a közönség előtt, nyilvánosan "küzdenek" meg egymással az általuk színpadra állított jelenetek, "játszási jogáért" egy különleges összpontosítást igénylő játék segítségével.

A pontos kidolgozottságot és az itt és most megismételhetetlenségét játékosan ötvöző dramaturgia lehetővé teszi, hogy a Maladype Színház Leonce és Léna című előadása minden este más és más arcát mutatva, aznapi érvényességgel forrjon össze.

Rendező: Balázs Zoltán

Bemutató: május 9.; Bárka Színház

Egy élet: mű
Konkoly a Művészet Malomban

A hazai neoavantgárd generáció egyik változatlan színvonalon, ma is érvényesen alkotó művészénnek fontos munkái láthatók Szentendrén. Konkoly Gyula (1941) a mai magyar festészet emblematikus alakja, akinek immár fél évszázados működése két, az egyetemes művészeti korszakváltással is összefüggő, jól elkülönülő korszakra osztható. Konkoly a 60-as évek közepén induló magyar neoavantgárd mozgalom egyik kezdeményezője, a hajdani Iparterv-csoport kiállítója volt. Pályájának első szakaszát a 60-as 70-es évek ellenséges közegében létrejött radikális progresszió jellemzi. 1970-ben Franciaországba emigrált, ahol 1972-ben manifesztumot adott ki a neoavantgárd haláláról.

1973-tól illusztrátorként tevékenykedett - könyvborítóinak száma megközelíti az ezret - és plakátokat is tervezett nagy nemzetközi cégek számára. A 80-as évek közepén tért vissza a képzőművészethez, innen datálódik művészetének második, posztmodern korszaka, amelynek műveit 1991-től már itthon alkotta. E korszakának művészeti programja a kezdeti igen tágas fogalmi és stiláris dimenzió fokozatos szűkítésével, egy tisztán vizuális képi világ megtalálásával jött létre. Az utóbbi időkben klasszikus figurális képeket fest. A Művészet Malom kiállítása Konkoly e második alkotói korszakának legjellemzőbb és legfontosabb műveit mutatja be.

Június 15-ig; Szentendre, Művészet Malom