2007. szeptember. 04. 19:25 MTI Utolsó frissítés: 2007. szeptember. 04. 19:01 Kult

Gyurcsány nyitotta meg a magyar kulturális évadot Sanghajban

Gyurcsány Ferenc Peking után kedden Kína legnagyobb városában, Sanghajban is megnyitotta a kínai Magyar Évad kulturális rendezvénysorozatát.

A Sanghaji Koncertteremben tartott nyitókoncerten a Sanghaji Operaház szimfonikus zenekara adott elő telt ház előtt Kocsis Zoltán vezényletével Liszt- és Kodály-műveket, valamint Debussy-átiratokat Wierdl Eszter fiatal magyar szopránénekesnő és Szun Jing-ti (Sun Yingdi), sanghaji születésű, nemzetközi hírű kínai zongoraművész, a 2005-ös utrechti Liszt Ferenc zongoraverseny győztesének részvételével.
 
Megnyitó beszédében Gyurcsány Ferenc felidézte a felvidéki születésű Hudecz László magyar építészt, akinek nevéhez hatvan épület tervezése fűződik Sanghajban. Emlékeztette a sanghajiakat, hogy az első világháború után a Távol-Keletre került építész egy nagyon sokáig tartó Ázsia-csúcsot is magáénak tudhat, illetve Sanghajnak adhatott: sok-sok éven keresztül az általa tervezett, ma Park Hotelként ismert 22-emeletes toronyház volt Ázsia legmagasabb épülete. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Hudeczhez hasonlóan Magyarország a kulturális évaddal is szeretne nyomot hagyni Sanghajban, az építésztől eltérően azonban nem az utcákon vagy tereken, hanem "sokkal inkább a lelkekben, a szívekben". 

Ez a hangverseny az első figyelemre méltó együttműködés neves sanghaji és magyar művészek között - jegyezte meg a rendezvényt felkonferáló Hajba Tamás sanghaji magyar főkonzul.
 
A kedden Pekingből Sanghajba érkezett Gyurcsány Ferenc személyében első ízben tesz látogatást magyar miniszterelnök a 17 milliós kelet-kínai metropoliszban, és ez volt a majd az egész világot bejárt Kocsis Zoltán első kínai fellépése is. A magyar kulturális rendezvénysorozat nyitókoncertjén jelen volt Tang Teng-csie (Tang Dengjie), Sanghaj város főpolgármester-helyettese is, akivel a miniszterelnök rövid megbeszélést folytatott.  

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.