A dokumentum megfogalmazása szerint a vezetés a főszerkesztőséget "be akarja olvasztani a politikai főadóba, a Kossuth Rádióba", így "az átfogó szellemi folyamatok jelenségeinek felmutatása, követése kikerül az elemző szakértelem köréből, és az aktualitás, a politikai újságírás pillanatnyi érdekeinek alárendeltje lesz". Az aláírók azt hangoztatják ezzel maga a közszolgálatiság került veszélybe.

Az aláírók között szerepel Bálint András,  Bollók Csaba, Császár Angela,  Csoóri Sándor, Enyedi Ildikó, Eperjes Károly, Földényi F. László, Garaczi László, Janisch Attila, Jávorszky Béla, Jávorszky Béláné, Jelenczki István, Jókai Anna, Kalász Márton, Kertész Imre, Konrád György, Mácsai Pál,  Mundruczó Kornél,  Sándor Pál, Sára Sándor, Tarr Béla, Térey János, Ungváry Rudolf, Vallai Péter, Závada Pál is.

Levéllel fordult az ügyben a közszolgálati médiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumához a művészeti főszerkesztőség háromtucat munkatársa; egyebek mellett azt írják, "szakmailag mélységesen elhibázottnak" tartják a március elsejei összevonást, "és egy alapvetően politikai adó alá rendelését".