Nagy levegőt!
Friss levegő

Friss levegő Fogyasszuk egészséggel!

Viola még mindig nagyon szép nő. Angéla szégyelli Violát. A kommunikáció közöttük már szinte lehetetlenné vált. Csak a kedvenc sorozatukat nézik mindig együtt, soha nem mulasztanak el egy részt sem. Valószínűleg titkon mindketten szerelmesek a főszereplőbe. Viola ott dolgozik, ahol senki sem akar dolgozni. Keresi az igazi férfit, akit szeretni tudna. Angéla szép ruhákat szeretne tervezni. Valami másra vágyik. Egy másik életre. Friss levegőre.

Ingmar Bergman-díjra jelölték Kocsis Ágnes Friss levegő című alkotását, amelyet csütörtöktől vetítenek a mozikban. A Magyar Filmunió szerdai közlése szerint Kocsis Ágnes négy másik elsőfilmes alkotóval versenyez a január 26-án kezdődő göteborgi filmfesztivál díjáért.

A göteborgi filmfesztivált idén harmincadik alkalommal rendezik meg, a seregszemlén hatvan ország alkotóinak munkáit vetítik. A Friss levegőt a 37. Magyar Filmszemlén mutatták be, ahol Simó Sándor-díjat kapott a rendező. Az alkotást eddig több mint harminc nemzetközi filmfesztivál hívta meg programjába. Brüsszelben a fődíjat, Varsóban a filmkritikusok FIPRESCI-díját, Pozsonyban a diákzsűri elismerését nyerte el. A film egy önmagát kereső, a divat csillogó világáról álmodozó kamaszlányról szól, aki szégyelli édesanyja foglalkozását: a nő egy aluljáróban lévő nyilvános vécében dolgozik.

A skandináv rendezvény új kezdeményezésként ítéli oda a 88 éves filmrendező nevét viselő elismerést, amellyel a fiatal alkotókat arra szeretnék ösztönözni, hogy filmjeikben "igazi" témákkal foglalkozzanak - áll a közleményben. A zsűri elnöke Ingmar Bergman.

Magyar játékfilm, 2006; rendező: Kocsis Ágnes



Mozimágia
Orosz filmhónap az Örökmozgóban

Az első emberek a Holdon című áldokumentumfilmmel indul a sorozat; az ötven évvel ezelőtt használt kamerák segítségével előállított "titkos" felvételek mellett január 6. és 31. között összesen tizenhat játék- és dokumentumfilmet láthatnak a programban az érdeklődők. Január 7-én mutatják be a Jancsó Miklós; Megnyilatkozás című orosz portréfilmet, amely a magyar rendező 85. születésnapjára készült. A sorozat keretében mutatják be A szerencse fia című Gulagról készült dokumentumfilmet, és levetítik a Benned bízom című játékfilmet is, amelynek főhőse egy fiatal lány, aki egy moszkvai pályaudvar mellékhelyiségében megszüli, majd sorsára hagyja gyermekét.

Az Orosz asszonyok című film egy isten háta mögötti faluban játszódik, ahol már csupán hat idős nő és egy férfi él. A mai orosz valóságról fest lehangoló képet a Három történet és A törvény betűje is. A nyughatatlan Nyilas rendezője viszont fantasztikus kalandfilmbe ágyazza a mai orosz társadalom kritikáját. A Fekete mágia, avagy randevú az ördöggel című film 1946 őszén egy a világtól elzárt moldvai faluban játszódik. A történet hőse - a falu egyetlen írni-olvasni tudó lakója - egy furcsa könyvre bukkan, és az abban található sátáni praktikákba a falubelieket is beavatja. Az orosz filmhónap a Hárman című abszurd drámával zárul, amelynek három hőse - egy öregember és két középkorú férfi - a homoksivatagban, egy hatalmas tó partján ássa az árkokat. Az öregember élelmet lop, a két másik botcsinálta kaszkadőrként próbál pluszpénzhez jutni, ám az igazi történet egymáshoz fűződő kapcsolataik átalakulásáról szól.

Fűrész, SOS, Az ágyban (Oldaltörés)

Húzd meg jobban..!
Fűrész III.

Fűrész III. Kellemetlenkedések

Horror januárban. Az évkezdés úgyis mindig az; essünk túl tehát 2007 első rettegésén. Jigsaw tovább játssza a macska-egér játékot. Az ördögien kegyetlen és félelmetesen bonyolult játékok kitalálója új tanítványával, Amandával az oldalán, eltűnik üldözői elől. Mialatt a rendőrök azzal küzdenek, hogy a nyomára akadjanak, azalatt a gyanútlan Dr. Lynn Denlon nem is sejti, hogy Jigsaw őt szemelte ki sakktábláján az utolsó gyalog szerepére. A kórházból kijövet, egy esti műszak után Amanda elrabolja, és egy elhagyatott raktárépületbe viszi. Lynn szembe találja magát a halálos beteg Jigsaw-val, és azt a feladatot kapja, hogy Jeff-el, egy másik ártatlan áldozattal együtt, életben tartsa a gonoszt.

Saw III - színes feliratos amerikai horror, 113 perc, 2006; Rendező: Darren Lynn Bousman

Mondd, mit tehet egy srác?
S.O.S. szerelem!

S.O.S. szerelem! Célcsoport-analízis

Mit tehet a férfi, ha képtelen meghódítani az imádott nőt? Mit tehet, ha reménytelenül szerelmes? Ha pénze van, de modora nincsen? Ha a csajozós duma kevés, és a pénz most az egyszer nem vásárol szerelmet? Tényleg, ilyenkor mit lehet tenni...?

Péter egy high-tech társkereső-ügynökség feje. Cége, az S.O.S. szerelem! üzletszerűen segít tehetős klienseinek bajos szerelmi ügyleteik megoldásában. Piaci részesedésük szárnyal, hatékonysági mutatójuk 100%-os - egészen addig, amíg Tomi, egy dúsgazdag, ám - ismerünk ilyet?- kőbunkó ügyfél rájuk nem borítja az asztalt.

Tomi reménytelenül szerelmes Veronikába, egy bájos óvónőbe, de még az S.O.S. szerelem! segítségével sem képes meghódítani őt. Péter ördögi tervet eszel ki: kibérel egy vidéki kastélyt, és az ügynökség munkatársaival népesíti be, mintegy családi körbe vonva Tomit, majd odacsalja Veronikát.

Az óvónő egy kalandokban és bonyodalmakban gazdag hétvégét tölt Tomival és "családjával", és minden a terv szerint alakul - mígnem Péter, a kalamajka szervezője is beleszeret Veronikába. Őrület.

Magyar romantikus vígjáték, 95 perc, 2007; rendező: Sas Tamás

Idegesek az éjszakában
Az ágyban

Az ágyban Alig ismerni a másikat

Egy olcsó motel szobában Daniela és Bruno együtt töltik az éjszakát. Alig ismerik egymást, hiszen csak néhány órája találkoztak egy buliban. Két idegen szeretkezik. Két idegen, akik beszélgetnek az életükről. Két idegen, akik egyetlen éjszaka alatt megismerik egymást. Emlékek és álmok, igazság és hazugság, félelem és vágy, hűtlenség és őszinteség, szeretet és gyűlölet fonódik egymásba azon az éjszakán. A szavakon keresztül lelki társakká is válnak, de a napfelkelte első fényével megváltozik minden.

En la cama - német-chilei vígjáték, 2005; rendező: Matías Bize

Láthatatlan Filmek Klubja
A Szent hegy

Alejandro Jodorowsky Kedves rendező, brutális filmek

A Láthatatlan Filmek Klubjában (a MU Színház, a Tűzraktár a Ludwig Múzeum után) most a Fiatal Képzőművészek Stúdiója galériájában olyan filmeket vetítenek, amelyek Magyarországon kevéssé ismert vagy elfeledett remekművek, mai és régebbi underground klasszikusok, avantgárd, absztrakt filmek, bizarr „B-movie”-k, mágikus-misztikus és pszichedelikus mozgóképes csodák, a filmnyelvet megújítani akaró „metafilmek”, vagy éppen kultikus filmszörnyetegek. Ezek többsége kimaradt a hazai filmforgalmazásból. A most vetítésre kerülő művek mindegyike több mint „egy film”, kulturális és társadalmi víziót testesítenek meg.

A szent hegy – Jodorowsky egyik emblematikus „pszichomágia”-filmje – a valósággal való szembenézésre, egész civilizációnk újragondolására sarkall, az Isten veled, Tamás bátya! az ál-dokumentarizmus és a pszichedelikus szürrealizmus segítségével valóságlátásról, történelmi és mitikus, „túlságosan emberi”, ciklikus időélményünkről, az emberi pokol legmélyebb bugyrairól szól, míg a Vad vallások a XXI. század fordulóján a mágia segítségével kínál lenyűgözően grandiózus, anarchista-expresszív rítusokat a globális kultúr- és médiaszemét világméretű, elbutító özönének a félresöprésére.

jan. 6; 18.00; Stúdió Galéria; Bp.V. Képíró u. 6.




Két felvonás mágikus realizmus
Gabriel García Márquez: Száz év magány

Hegedűs D. Géza José Arcadio Buendia szerepében © Vígszínház

A Száz év magány 1967-es megjelenése után szinte egy csapásra vált a hetvenes- és nyolcvanas évek generációinak egyik meghatározó olvasmányélményévé.

A regény nemcsak a világhírt, hanem később az egyik legnagyobb elismerést, az irodalmi Nobel-díjat is meghozta írójának, sőt új kategóriát nyitott a huszadik századi irodalomtörténetben, melyet mágikus realizmusnak hívnak. De a legkülönösebb mégis az, hogy ez a könyv és a belőle készült feldolgozás - az igazi nagy történetekhez méltóan- magáról az életről, az élésről szól, s olyan közelivé hozza egy család történetét, mintha nem egy távoli, egzotikus világról mesélne, hanem egy sokkal ismerősebb, a saját kultúránkhoz nagyon is hasonlóról. Mindezt úgy teszi, hogy a csodákat az élet részévé emeli, s leplezetlen nosztalgiával festi varázslatosan gyönyörűvé az elveszett világot - a meleg nagycsaládban eltöltött fantasztikus gyermekkort, s minden olyan ártatlanság korát, melyben a gyerek szeme igazodik el a legbiztosabban. A Vígszínház Schwajda György feldolgozásában, Forgács Péter rendezésében állítja színpadra a Száz év magányt. Főbb szerepekben: Börcsök Enikő, Hegedűs D. Géza, Harkányi Endre, Pap Vera és Venczel Vera.

január 5.; 6.;7 19.00, Vígszínház

Konvergenciaprogram
Compagnie Adrien M (F): Convergence 1.0

A Compagnie Adrien M Convergence 1.0 című előadása valós és virtuális labdák valószínűtlen koreográfiája. Egy kísérlet, melynek középpontjában a zsonglőrködés és az informatika áll. Olyan világba enged betekintést, melyben a labda és a digitális technológia nem eszköz, nem egy történet elmesélését szolgálja, hanem bennük testesül meg a fantázia és a fantasztikus valóság találkozása. A fiatal zsonglőr-informatikus költői képek sorában fogalmazza meg, hogy mit jelent számára a zsonglőrök illúziókkal teli világa, mialatt a digitális technológiával és élőzenével való találkozásban megkérdőjeleződik, majd újjászületik a zsonglőrködés műfaja.

Adrien Mondot eredetileg informatikusként végzett és három éven át a francia Informatikai Tudományok Országos Kutatóintézetében dolgozott. A zsonglőrködés szenvedélyévé vált, és lelkesedése tovább nőtt, miután olyan zsonglőr-fenoménektől tanulhatott, mint Philippe Ménard, Yvann Alexandre, Yves Riazanoff és Lucas David. 2004-ben alapította az Adrien M társulatot, akikkel A cirkusz fiatal tehetségei fórumon mutatta be Convergence 1.0 című darabját. Innen gyakorlatilag egyenes út vezetett a sikerhez – a társulat azóta nemcsak Franciaország-szerte ismert, hanem nagy sikerrel turnézott Ázsiában a francia új cirkusz Circasia programjának keretében is.

jan. 5-6; Trafó, Bp.IX.Liliom u.41.


Friss művek
Új évjárat: OCTOGONart Galéria

Csató József munkája Hazafelé; 2006

A galéria újévi kiállításán három pályakezdő festő, Csató József, Gazdag Ágnes, Király Gábor legfrissebb műveit mutatja be. Az Erasmus- és Tóth Menyhért ösztöndíjas Csató József 2006-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, Maurer Dóra növendékeként. Ezt megelőzően az egri Eszterházy Károly Főiskolán Rajz-vizuális kommunikációt tanult. Számos kiállításon vett részt, külföldön Bambergben és Stuttgartban állított ki. Gazdag Ágnes szintén 2006-ban fejezte be a Képzőművészeti Egyetemet Gaál József növendékeként. Előtte Rajz-vizuális kommunikációval, intermediális technikákkal (fotó, videó, számítógépes grafika) foglalkozott az egri Eszterházy Károly Főiskolán. 2004-ben Franciaországban, a Le Mans Ecolé Superieure des Beaux Arts-ban is tanult. Figurális festményeivel 1998 óta számos kiállításon vesz részt. Király Gábor 2004-ben végzett a Pécsi Egyetem Művészeti karán. Előtte ő is elvégezte Egerben a Rajz-vizuális kommunikáció szakot és a kecskeméti Kandó Kálmán Főiskola Grafika szakát.

jan. 8-tól; OCTOGONart; Bp.I.Várfok u.7-9.

Makró
Bartók világa a Jövő Házában

Bartók Béla Zenéjét és szellemét idézik

Makrokoszmosz címmel készített koreográfiát Zsuráfszky Zoltán Bartók alig félórás művére, a Zene húroshangszerekre, ütőkre és celestára. Bartók Béla életének utolsó évtizedében komponálta e művét - rövid címén emlegetve, a Zenét, a Bázeli Kamarazenekar felkérésére, az együttes fennállásának tizedik évfordulójára. Az ősbemutatón a szerző nem volt jelen, de a mű így is hatalmas sikert aratott. A Zenében nincsenek eredeti népzenei idézetek. Az egész kompozíció szerkesztésmódja és stílusa egyetemes, de a közép-európai zenei anyanyelven szól, a zárótételben hatalmas néptánc-jelenet bontakozik ki. A darab ismertetője szerint Zsuráfszky Zoltán, a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője koreográfiáiban magas szinten elsajátított, autentikus - magyar, román, szlovák, délszláv és cigány - néptánc anyagból építkezik. A Makrokozmosz nyitóképében szürkés-ezüstös massza hullámzik a színen, a világ keletkezésének misztériuma bontakozik ki a néző előtt. A darabban - amelynek ősbemutatója 2006 nyarán a Zempléni Fesztiválon volt - a Budafoki Dohnányi Zenekar működik közre, Hollerung Gábor vezényletével.

Jan.7; Jövő Háza Teátrum

Operatrilógia
Wagner-sorozat a Magyar Állami Operaházban

Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy január elején az Operaházban megszólaltatják Richard Wagner teljes operatetralógiáját. A Ring első darabja, A Rajna kincse január 5-én hangzik el. Az idén két új szereplő mutatkozik be A Rajna kincsében: először énekli Woglindét, a rajnai sellőt González Mónika, Gerdesits Ferenc pedig Froh szólamában mutatkozik be.

Január 7-én délután 5 órakor kezdődik A walkür előadása, amely előtt Temesi Máriát köszöntik, aki negyed százada tagja az együttesnek. Egyik legsikeresebb szerepében, Sieglindeként láthatja és hallhatja ismét a közönség.

Temesi Mária 25 évvel ezelőtt a Lohengrinben, Elsa szerepében debütált a Magyar Állami Operaházban. Bár egy-egy Verdi-, Puccini-, és Mascagni-hősnőt is megformált, hangjához és művészi habitusához a Wagner-heroinák állnak legközelebb - ezért is kapott a kilencvenes évek közepén ösztöndíjat Bayreuthba, a Wagner-operajátszás fellegvárába. Ugyanekkor lép először színre Brünnhilde alakjában Németh Judit. Az énekesnő nemcsak Bayreuthban játszott főszerepet Wagner-operában, de a milánói Scalában is alakította a Tannha:user Vénuszát. Németh Judit nemrég a vadonatúj torontói operaház megnyitása alkalmából rendezett Ring-sorozatban is vendégszerepelt. Júniusban pedig a Művészetek Palotájában, Fischer Ádám vezényletével lép színre a tetralógia első két darabjában.

A Magyar Állami Operaházban január 11-én játsszák a Siegfriedet - ebben az előadásban Temesi Mária énekli Brünnhildét. 14-én pedig a tetralógia záró művére, Az istenek alkonyára kerül sor - ekkor a harmadik Nornaként Rálik Szilvia mutatkozik be. Az előadások eredeti - német - nyelvűek, a sorzatot Kovács János vezényli.

Zenekari széria
Magyar Szimfonikus Körkép

-A Symphonia Hungarorum - Magyar Szimfonikus Körkép című sorozatra január 6. és február 25. között kerül sor a Művészetek Palotájában. A sorozat megszokott résztvevőihez idén csatlakozik a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a Duna Szimfonikus Zenekar és a Budapesti Vonósok. E hat hetes széria során számos új vagy ritkábban játszott kompozíció mellett igazi slágerdarabok is elhangzanak majd: Beethoven Esz-dúr zongoraversenye Ránki Dezső szólójával, Rahmanyinov c-moll zongoraversenye a poétikus játékáról ismert Vitalij Kuprij előadásában, Haydn D-dúr csellóversenye a sokszoros versenygyőztes Fenyő László tolmácsolásában. Az oratóriumok kedvelőit Rossini Stabat Matere, Orff Carmina Buranája és Beethoven IX szimfóniája várja. Lesz spanyol est Rimszkij-Korszakov, Sarasate és Ravel zenéjével (közreműködik az ördögien virtuóz Nemanja Radulović), illetve későromantikus farsangi muzsika. A 125 éve született Kodály Zoltánra legnépszerűbb zenekari műveivel emlékeznek, s megszólal majd három ismert Stravinsky-kompozíció. A sorozat első koncertje január 6.-án lesz, amikor a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt Kodály, Eugen Sucho?, Tihanyi László és Stravinsky műveiből.

Jan.6-febr.25; MÜPA

Távolban egy fehér gomb
Goran Bregovic: Karmen with a Happy Ending

Az egykori Jugoszlávia talán legnépszerűnn zenekarában kezdett, a Bijelo Dugme (Fehér gomb) nevű csapatban; hogy aztán az utóbbi évtized egyik legfelkapottabb filmzeneszerzője legyen. A horvát apától és szerb anyától származó, a jugoszláv háború elől Franciaországba települt Gorán Bregović, aki a menyegzőkre és temetésekre összeállított cigányzenei egyvelegeivel vált annak idején a balkáni romák muzsikájának sztárjává.

A mostani bemutató Bregovic legújabb műve: ő írta a szövegkönyvét, a zenéjét és ő is rendezte. A napjainkban játszódó dalmű csak áttételesen, egy érzékeny problémán keresztül kötődik Bizet Carmenjéhez: csak egyetlen opera létezik, amelynek cigányok a hősei, és az az opera is tragikus véget ér. A művészet tehát semmivel sem különb a valóságnál. Bregovic szomorú-boldog operájában Karmen és Emilio szerelme aztán éppúgy rácáfol a művészetre, mint az élet.

január 9., 19:30; MÜPA

Szerete(t)közösség
Dancehall Fever Premium: Love Alliance

Gyomortépő basszusok, eszeveszett rap- és toast-betétek, gyönyörű melódiák - mind-mind a reggae- és a dancehall-zene sajátjai, nincs ez másképp a love alliance bulikon sem. A love alliance ismeri a titkot, amely szerintük a szeretet, tudás és sokoldalúság hármasságában foglalható össze. Higyjük el ezt most nekik. Elsősorban a reggaezene szeretete teszi azzá őket amik, szolid dob és basszusra épülnek tehát a partyk, kivilágos kivirradtig; meggyőződhetünk erről a Trafóban.

január 5., 22:00; Trafó Bár Tangó; Bp.IX.Liliom u.41.