Szólj anyádnak, hozzon pénzt!
Táncoló pingvinek, monumentális Diótörő, Déja vu-élmény, forradalom egy elmegyógyintézetben, rockabilly, Quimby szülinap, fotóprojekt egy fagylaltoskocsin, Mozart, Bartók és ex-VHK... Ha túl vagyunk a karácsonyi vásárláson, majd pedig az ünnepen, akkor irány a sok jobbnál-jobb program! Év végi hajrá.
Zimankó
Táncoló talpak
A császárpingvinek hazájában, az Antarktisz közepén senki vagy, ha nem tudsz énekelni. Ez elég rossz hír Totyinak, aki legfeljebb azzal válhatna híressé, hogy a világ legrosszabb énekese. Táncra született, méghozzá a saját ritmusára járt táncra - vagyis szteppre.
Totyi mamája, Norma Jean megértő, és kimondottan helyesnek tartja ezt a különös szokást, apja, Memphis szerint viszont ez a mánia nem pingvinhez méltó. Abban viszont mindketten egyetértenek, hogy szívhez szóló dal nélkül Totyi sosem élhet boldog szerelemben. A sors fintora, hogy Totyi egyetlen barátja, Gloria közel s távol a legjobb énekes. Totyi túlságosan más - ezt elsősorban Noé, a pingvinbirodalom zord vezetője gondolja így. És ennek a véleménynek következménye is van: a kis pingvint kiközösítik...
Happy Feet; magyarul beszélő ausztrál-amerikai animációs film, 108 perc, 2006; R.: George Miller
Itt már jártunk?
Déja vu
Denzel Washington |
Doug Carlin (Denzel Washington) ügynököt rutinnyomozás közben éppenséggel egy déjá vu vezeti egy titokzatos bűncselekmény nyomára. Eredetileg bizonyítékokat kellett volna gyűjtenie, miután egy New Orleans-i kompon bomba robbant. Közben azonban rá kell jönnie, hogy amit a legtöbben puszta képzelgésnek hisznek, valójában sokkal nagyobb erőt képvisel. Ennek hatására életre-halálra szóló versenyfutásba kezd, hogy megmentse sok száz ártatlan ember életét.
Deja vu; feliratos amerikai thriller, 128 perc, 2006; R.: Tony Scott
Rejtek
Kispálya
Anche libero va bene; színes feliratos olasz filmdráma, 106 perc, 2006; R.:Kim Rossi Stuart
A forradalom megeszi...
Peter Weiss: Marat/Sade
Jean-Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják De Sade úr betanításában.
Weiss drámájában minden szereplő a forradalom gyermeke; az elmegyógyintézet igazgatója éppúgy, mint a betegek, köztük a Marat-t játszó kezelt és de Sade úr a maga valójában. A forradalom előtti rendszernek egyikőjük sem híve - ez az igazi ellenfél. Ám hogy a forradalom emlékével ki hogyan birkózik meg, hogyan lép túl rajta - abban már nagyon különböznek.
"Minél jobban törekszik arra a színpad, hogy a külső valóságot tükrözze - írja Weiss -, annál inkább illuzionisztikus színházzá válik, és ily módon valótlanná."
Ez a fölfogás tükröződik a Victor Ion Frunza tervezte majdani előadásban. Úgy próbál szólni a forradalomról, amely akár az 1956-os forradalom is lehet, hogy izgalmas színpadi formához nyúl: nemcsak színházat játszik el a színházban, hanem látásmódjával a dráma alapjául szolgáló történelmi anyag állandóan hangnemet változtat, szakadatlanul más és más perspektívából láttatja az eseményeket. A napjaink színházában eljátszanak egy 1808. július 13-án játszódó színdarabot, mely 15 évvel korábbi eseményről szól.
Rendező: Victor Ioan Frunza
Új Színház
dec. 21. (18:00); 28. (19.00)
Másfélmillió gombóc Magyarországon
Szólj anyádnak, hozzon pénzt!
Barakonyi Szabolcs fotói
Ezekben a falvakban nincs turisztikai attrakció, nem keresztezi őket főút, nem mosta el őket árvíz. Nem szerepelnek se a hírekben, se az útikönyvekben, a busz is csak naponta kétszer fordul feléjük. Ezért érthető az öröm, amikor meglátják az autót, ez a hét egyik legfontosabb eseménye. Aki nem vásárol az is kijön a kapuba megnézni magának. A jellegzetes dallam már a falusi folklór része, viccek születtek róla, rigmusokat költöttek rá, innen a munkám címe is: Szólj anyádnak, hozzon pénzt!"
2007.jan. 7-ig; LUMEN Galéria
Rockabilly-téboly
A Mystery Gang ezredszer
© Kékesi Donát |
A Mystery Gang Trió 1998-ban alakult, az együttesben Egri Péter gitározik és énekel, Singer (Pasinger Zoltán) bőgőzik és Fácán (Csikány Tamás) dobol. Az ötvenes évek második felének rock and rollját és rockabilly zenéjét játszák, saját dalokat éppúgy, mint korabeli zenészek egykori sikereit. Előadásuk annak ellenére igen hiteles, hogy mind a hárman jóval e korszak után születtek.
Hazai tájakon adott sikeres koncertjeik után egyre ismertebb és népszerűbb a csapat, de külföldön is számos koncerten vannak túl. Lemezük jelent meg Japánban, Nagy-Britanniában és Amerikában. Az ezredik bulihoz kapcsolódva jelent meg a közelmúltban a trió új lemeze, a Jungle Fever, amelynek dalaiból rendszeresen játszanak, így az album dalai sorra kerülnek az ezredik koncerten is.
dec. 23. Almássy téri Szabadidő Központ
Galopp és vágta
Yava, Vágtázó Csodaszarvas, Sziámi: PeCsa
Az egykori Vágtázó Halottkémek zenekar tagjaiból alakult Yava, a társaság másik feléből született Vágtázó Csodaszarvas és a Sziámi váltja egymást december 28-án este 7 órától a Petőfi Csarnok színpadán.
A Yava tagjai közül Németh Fritz László és Mestyán Ádám volt a Vágtázó Halottkémnek tagja, s ezen az estén a utódzenekarból Róka Szabolcs csatlakozik majd hozzájuk. Az együttes zenéje egyesíti magában a népdal őserejét a zúzós punk - trash stílussal.
A Vágtázó Csodaszarvas programja ezen az estén tiszteletadás lesz Bartók Béla emléke, művészete előtt. A népes zenekart a frontember Grandpierre Attila mellett Bakos Csaba (tapan), Benkő Róbert (bőgő), Bese Botond (kecskeduda), Fazekas András (dob), Fábri Géza (tambura), Molnár Krisztina (hegedű), Márton Bernadett (ének), Orczy Géza (tapan), Róka Szabolcs (koboz) és Vaskó Zsolt (fúvósok) alkotják.
A zenekar a Vágtázó Halottkémek szellemiségét folytatja ősi népi hangszereken. Grandpierre Attila új társakkal, nagyszerű népzenészekkel lép a színpadra. Az ősi népzenének abból a forrásából merít, ami Bartók Béla életének központjában állt.
A Vágtázó Csodaszarvas és a vendégeként fellépő Yava után a Sziámi együttes következik. Titkos tánc című extatikus produkciójával A zenekar vár mindenkit, akit valaha megérintett a sziámi szellem - olvasható a koncert sajtóanyagában. A Sziámi idén februárban öt évi szünet után jelentette meg legutóbbi lemezét, amelynek címe: Fogjad már és fuss.
dec.28; PeCsa
Hogy volt, hogy van?
Quimby születésnap
A zenekar bő, az aktuális Quimby-programra épülő, a válogatáslemezre rímelő, a zenekar elmúlt tizenöt évét gazdagon reprezentáló műsorral, különleges látvánnyal készül a koncertre.
A Quimby története Dunaújvárosban kezdődött, amikor iskolások egy csoportja Október néven feldolgozásokat játszó zenekart alakított. 1995-ben ismerte meg őket a szélesebb közönség a Jerry Can Dance című lemezzel. Kiss Tibor és Varga Livius három hónapot töltött New Yorkban, hazatérésük után a Quimby magyar nyelvű lemezekkel folytatta. A Majom-tangó című lemez a zenekar új korszakának nyitánya. A magyar nyelven éneklő zenekar ismertségét Gerdesits Ferenc dobossal a hazai alternatív színtér egyik élcsapata lett. Diligram című lemezüket 1998 tavaszán a magyar zenei szakma az év albumává választotta.
Dec.22.; PeCsa
Monumentális
A diótörő a Bolsoj sztárjaival
Különleges előadással készül a karácsonyra a Magyar Állami Operaház: a moszkvai Bolsoj művészeinek közreműködésével a Papp László Budapest Sportarénában mutatja be P.I. Csajkovszkij A diótörő című mesebalettjét december 22-én.
Az előadás főszerepeit a moszkvai Nagy Színház, a Bolsoj két világhírű szólistája, Marianna Rizskina (Mária) és Andrej Jevdokimov (Diótörő herceg) táncolja. A balettet Oláh Gusztáv jelmezeivel és díszletével láthatja a közönség.
Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz romantikus zeneszerző 1892-ben írt mesebalettjének ezt a változatát, amely összesen 67 gyerekszereplőt vonultat fel, 1950-ben mutatták be először Budapesten.
Vaszilij Vajnonen koreográfiáját, amelyben három gyerek - a világon egyedülálló módon - főszerepet is táncol, a Magyar Állami Operaház balett-társulatán kívül egyedül a leningrádi Kirov Balett állította színpadra.
A diótörőt Magyarországon most először mutatják be ilyen monumentális előadás keretében. A különleges produkció megvalósításában résztvevők a hátrányos helyzetben élő gyerekek részére csaknem ezer jótékonysági belépőt ajánlottak fel az előadásra.
dec.22; Papp László Budapest Sportaréna
Először nálunk
Bruckner Zenekar
Először lép fel a linzi Bruckner Zenekar Budapesten; az együttes pénteken este Händel Messiásának különleges, Mozart által átdolgozott változatát adja elő Dennis Russell Davies vezényletével a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
Mozart a Messiás 1789-es előadására készülve kiegészítő szólamokat komponált Händel oratóriumába, és kórustételeket, áriákat húzott ki. Ez a verzió szólal meg a linzi Bruckner Zenekar előadásában a Művészetek Palotájában.
Dennis Russell Davies a New York-i Juilliard Schoolban zongorázni és vezényelni tanult. Európa és Amerika számos zenekaránál volt vendégkarmester; operakarmesterként éppúgy fellépett Amszterdamban, Münchenben, Lipcsében, Párizsban, Hamburgban és Chicagóban, mint a New York-i Metropolitanben és a Bayreuthi Ünnepi Játékokon. Éveken át a Stuttgarti Állami Operaház, a bonni Beethovenhalle, illetve a bonni Opera igazgatójaként működött, 1997 óta a salzburgi Mozarteum vezényléstanára.
Linz - 2009-ben Európa egyik kulturális fővárosa - az Ars Electronica kortárs művészeti fesztivál színhelye, de gondosan ápolja Anton Bruckner, XIX. századi zeneszerző emlékét. A Bruckner Zenekar 1967-től a város hivatásos együttese. A Brucknerhaus, a zenekar központja, 1974-ben nyílt meg. Egy finn építész tervezte a Duna feltöltött árterére a modern intézményt, ahol évente mintegy kétszáz koncertet rendeznek.
Anton Bruckner a felső-ausztriai Ansfeldenben született 1824-ben. Gyermekkorában orgonálni tanult és templomi kórusban énekelt. 1856-ban a linzi székesegyház orgonistája lett, 1860-ban bízták meg a linzi fiúkórus vezetésével. Rajongott Wagner művészetéért - ez tükröződik nagyszabású szimfonikus műveiben. 1868-ban Bécsbe költözött, ahol a konzervatóriumban, majd a bécsi egyetemen tanított. 1896-ban halt meg, mielőtt befejezhette volna IX. szimfóniáját.
Dec.22; MÜPA