2005. január. 04. 15:29 MTI Utolsó frissítés: 2005. január. 04. 15:33 Kult

Tizenegy magyar város akar az EU kulturális fővárosa lenni

Színvonalukat tekintve a német pályázatokhoz hasonló csomagokat nyújtottak be a városok - mondta Mesterházy Balázs miniszteri biztos hétfőn. Győztest szeptemberben hirdetnek: egy magyar és egy német város együtt lesznek az EU kulturális fővárosai.

Az Európai Unió kulturális miniszterei ez év májusában határoztak arról, hogy 2009-től évente két település, egy régi és egy új tagállam városa együtt legyen Európa kulturális fővárosa. 2010-ben egy magyar és egy német város tölti be ezt a szerepet.
   
A kulturális tárca október elején írta ki a pályázatot a cím elnyerésére. Azt, hogy Magyarország melyik várost jelöli a címre, a kormány két szakaszból álló pályázat során, a részletes szakmai tervek ismeretében dönti el.
   
Az utóbbi három hónapban összesen tizenegy város - Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Veszprém, Székesfehérvár és Sopron - jelezte részvételi szándékát és a december 31-i határidő lejárta előtt valamennyi be is adta pályázatát a szaktárcához.
   
A miniszteri biztos elmondta, hogy igényes - mellékletek nélkül 100-160 oldal terjedelmű - nyomdai kiadványok érkeztek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához (NKÖM).
   
A pályázati anyagok bírálatát az államigazgatási és más  szakemberekből álló héttagú zsűri 45 munkanapon belül elvégzi; február végéig döntés születik arról, mely városok kerülnek a második fordulóba.
   
A továbbjutó pályázati csomagokat a tíztagúra bővülő nemzetközi zsűri hasonlítja össze, és várhatóan 2005 szeptemberében hirdet győztest.
   
Mint a miniszteri biztos elmondta, Németországban eredetileg tizenhét város pályázott a 2010-es Európa kulturális fővárosa cím elnyerésére. Ez a kör időközben tíz városra szűkült; a korábban a címet már elnyert Berlin ezúttal nem pályázott, a résztvevők között van egyebek mellett Regensburg, Kassel, Essen, Bréma és Potsdam.
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 06. 09:30

MVM-terjeszkedés Romániában: a helyiek szerint Orbán most tolja be az országba Putyin trójai falovát

A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.