A SPAR Brüsszellel az oldalán újabb politikai támadást indított Magyarország és a magyar családok ellen, amikor is ismételten támadás alá vette a magyar kiskereskedelmi különadót – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra a hírre, hogy kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben a kiskereskedelmi különadó miatt.

A Bizottság szerint az eljárást azért indítják el, mert elmulasztotta a magyar állam, hogy a kiskereskedelmi adózási rendszert összhangba hozza az Európai Unió működéséről szóló szerződésben garantált letelepedési szabadság elvével.

Az NGM szerint az Európai Bizottságban egy olyan intézkedést kifogásolnak, amelyről 2020-ban az Európai Unió Bírósága már kimondta, hogy megfelel az európai uniós normáknak. A tárca szerint a bíróság korábban kimondta, a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert, és alkalmazhatnak progresszív adóztatást az árbevétel tekintetében.

A minisztérium szerint „a bíróság azt is hangsúlyozta, hogy mivel valamennyi Magyarországon, az érintett ágazatban tevékenységet folytató vállalkozás a kifogásolt adó alanyának minősül, és mivel az árbevételre vonatkozó különböző sávokra alkalmazandó adómértékek ezen vállalkozások mindegyike tekintetében érvényesek, az ezen adót bevezető magyar szabályozás semmilyen közvetlen hátrányos megkülönböztetést nem valósít meg, így a Magyarországon kivetett különadót összeegyeztethetőnek ítélte meg a letelepedés szabadságával is”.

Az Európai Bíróság 2021 elején döntött a lengyel kiskereskedelmi különadóról. Varsó – az első magyar mintára bevezetett különadót „másolva” – 2016-ban vezette be az adót, amelynek alapja a kiskereskedelmi ágazatban elért árbevétel, amennyiben az meghaladja a 17 millió zlotyt (négymillió eurót). Efölött 0,8 százalékot, 170 millió felett viszont már 1,4 százalékot kellett fizetni – a bizottságnak épp ezzel a progresszivitással volt baja, mondván az alacsonyabb kulcs vagy adómentesség állami támogatást jelent, ami a belső piac szabályaival összeegyeztethetlen. A bíróság szerint azonban a progresszivitást nem zárja ki az uniós adóharmonizáció, és Brüsszel nem tudta bizonyítani, hogy a jogalkotók direkt úgy alakították ki a szabályait, hogy azzal megsértsék az állami támogatás szabályait. Akkor egyébként a luxemburgi testület egy kalap alá vette ezt az ügyet a hasonló logika alapján kiszabott magyar reklámadóval, mindkettő esetében támogatta a progresszivitást. A magyar kormány ez alapján döntött úgy, hogy újra bevezeti a 2010-es évek elején alkalmazott (abban a formájában pedig az EU Bírósága által is elmeszelt) kiskereskedelmi különadót.

Idén márciusban derült ki, hogy a SPAR az Európai Bizottsághoz fordult, mert diszkriminatívnak és számos uniós jogszabályt sértőnek tartja a Magyarországon a kiskereskedelmi láncokra 2022 májusában kivetett különadót. A kormány akkori kommunikációja szerint a rezsicsökkentés és a haderőfejlesztés finanszírozása érdekében meghozott szabályok szerint a 100 milliárd forintot meghaladó bevételnél az addig 2,7 százalékos elvonást 4,1 százalékra emelték, a 30–100 milliárd forintos sávra pedig 1 százalékos adót vetettek ki, szemben a korábbi 0,4 százalékossal. A magasabb adókulcsot ettől az évtől 4,5 százalékra emelték.