A budapesti értéktőzsde kiváló időszakon van túl, a fő index (BUX), bár az elmúlt napokban valamelyest gyengült, lényegében december eleje óta töretlenül emelkedik. Év elejéhez képest máris közel 4,5 százalékos pluszban jár, 2023 elejéhez képest pedig 35 százalékos növekedést tudott elérni.

A príma teljesítmény oka elsősorban leginkább a főbb részvények jó teljesítménye, ami mögött az általános pozitív – talán túl pozitív – befektetői hangulaton túl egyedi sztorik állnak.

Az OTP részvényeinek árfolyama január 15-én kis híján áttörte a 17 ezer forintos értéket, év eleje óta 7 százalékos, 2023 elejéhez képest közel 50 százalékos pluszban vannak a magyar nagybank papírjai. A nagy elemzőházak emelték a részvények célárait, 20 ezer forint fölé várják a papírok értékét – hívta fel a figyelmet az idei befektetői kilátásokat részletező sajtótájékoztatón Buró Szilárd, az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi innovációs vezetője.

Fazekas István

A bankcsoport kilátásai jók, Magyarországon a kamatok csökkenésével beindulhat a hitelezés, ráadásul a kamatcsökkenéssel a kamatrés is szélesedik. Az állam még mindig extraprofitadóztatja a bankokat, de állampapírvásárlásokkal megfelezhetik a terhet. A csoport nyereségének nagyjából kétharmada már a külföldi leányoktól érkezik – mindegyik nyereséges. A 2023-as eredmények vélhetően meghaladják majd a várakozásokat.

A Mol megint jól keres az orosz olajon

A Molnak szintén jelentős extraprofitadót kell befizetnie az államkasszába, ám ennek mértéke 2024-ben harmadára csökken. A finomítói árrés már tavaly nőtt,

az irányadó Brent és a Mol által Százhalombattán feldolgozott orosz Urals olajfajta közötti árkülönbség pedig ismét növekszik,

januárban a hordónkénti 19 dollárt is elérte.

Hiába mérséklődik az infláció, a Magyar Telekom – a pénzromlás tavalyi mértékétől elmaradó, de azt megközelítő – 15 százalékos díjemelést hajt végre. Ez a bejelentett, átlagosan 12 százalékos béremelés mértékét is meghaladja. A jelentős árazási erő kezd tükröződni a célárfolyamokban is, egyre több elemző látja 900 forint felett a Telekom célárát, míg nyárig 600-700 forint közötti célárak voltak jellemzők – hívta fel a figyelmet Buró Szilárd. Az árfolyam jelenleg 750 forint körül alakul.

Túry Gergely

További hungarikum a részvénypiacon, hogy a tavalyi 17,6 százalékos infláció nyomán a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) különféle sorozatainak kamata 19 százalék környékére emelkedett. Mindez több száz milliárd forintnyi kamatfizetést jelent csak az első negyedévben, és csak az adott PMÁP sorozatokat tekintve – ezek az összegek is részvényekbe vándorolhatnak.

Ráadásul az infláció mérséklődésével párhuzamosan jelenleg elérhető legmagasabb lakossági állampapírkamat 9,9 százalék. Ez még mindig rendkívül vonzónak tekinthető, de már akár részvénybefektetésekben is érdemes gondolkodni.

Az arany már a csúcsra érhetett

Az árupiacokon érdekes kérdés, hogyan fog alakulni az olaj árfolyama – ez a reálgazdasági, inflációs és egyéb kilátások szempontjából sem mellékes.

A nagy olajexportőr országok kartellje (OPEC) a kitermelés visszafogásával igyekszik felfelé tornászni az olajárat. Kérdés ugyanakkor, meddig képesek ezt fenntartani – Angola már kilépett emiatt. Az ország olajexportja ugyan nem jelentős, de távozása mindenképpen presztízsveszteséget jelentett az OPEC-nek, és mások is követhetik példáját.

A globális olajkeresletet erősen meghatározza a világgazdaság állapota, s azon belül különösen Kínáé – Peking jelenleg küszködik a növekedés fenntartásával. Eközben az Egyesült Államok felpörgeti a kitermelést. A közel-keleti helyzet egyelőre csak veszélyforrás, de a konfliktusok eszkalációja már kitermelési és szállítási nehézségeket okozhat.

Az arany ára rekordokat döntögetett az elmúlt hónapokban – az aktuális csúcsérték unciánként 2135 dollár. Több tényező szól a nemesfém értékének növekedése mellett, például a várható kamatvágások, a háborús kockázatok, a felfokozott jegybanki aranyvásárlások. Ám a legtöbb pozitív, az árat felhajtó tényezőt a piac beárazta – figyelmeztet Buró Szilárd – újabb jelentős áremelkedéshez új pozitív impulzusnek kellene érkeznie.

Bitcoin, ezúttal másképp

Egyelőre inkább csak kuriózum, mint konzervatív szemléletű befektetés, de 2024-re előre tekintve meg kell említeni a bitcoin-ETF-eket. Az amerikai értékpapírpiaci felügyelet (SEC) nemrég engedélyezte, hogy a legismertebb kriptovalutába való befektetést tőzsdén jegyzett alapok (ETF) kínálják. A legalitás hivatalos pecsétjével az algoritmus által előállított – véges mennyiségű – digitális valutát egyenlővé tették például az arannyal, a részvényekkel, a kötvényekkel és más értékpapírokkal. A forgalmazásra engedélyt kapott 11 ETF-gazda között olyan pénzügyi gigászok vannak, mint a BlackRock és a Fidelity.

hvg360 - Hetilap: Nyitott kapuk

Nyitott kapuk A nagy nyugdíjalapok és a kisbefektetők számára is elérhetővé válik a bitcoin világszerte, ám az árfolyamkockázatot aligha csökkenti az amerikai hatóság engedélye.

Bitcoint eddig is lehetett venni – egészben vagy töredékben –, de csak közvetlenül, erre specializálódott kereskedőknél vagy kriptovaluta-tőzsdéken. Az egyedi azonosítójú kriptovaluta számára digitális pénztárcát kell nyitni, amely tárolható számítógépen, telefonon vagy pendrive-on, s elhelyezhető a kereskedőnél vagy a tőzsdénél.

Az ETF mögötti bitcoint az alapkezelő veszi és tárolja biztonságos digitális trezorban. Az alap révén a befektetők mentesülnek a bitcoin megvásárlásának és őrzésének terhe alól, cserébe jutalékot fizetnek az alapkezelőknek, amelyek az induláskor egymással versengve vitték le átmenetileg ennek az összegét. Már az első nap 4,6 milliárd dolláros forgalmat jegyeztek fel a 11 ETF-papírban, és a derűlátó elemzők arra számítanak, hogy idén akár 50 milliárd dollár is utat találhat ebbe a tőzsdei instrumentumba. Az ETF-ek megjelenése azonban csak a bitcoinba való bevásárlást könnyíti meg, várhatóan továbbra is megmarad az a kockázat és szeszélyesség, amely a kriptovalutákat eddig jellemezte.