Szinte minden esetben meghosszabbította az extraprofitadót, és több esetben növelte, igaz, egyes esetekben csökkentette is szerdán késő este kiadott egyik megszorító rendeletében a kormány (a másikban adót emelt).

Tovább emelték például a nagyobb forgalmú kiskereskedelmi láncokra vonatkozó különadó mértékét:

az érintetteknek 4,1 százalék helyett 4,5 százalék adót kell megfizetniük nettó árbevételük 100 milliárd forint feletti része után.

Ezzel a legnagyobb láncokon, és nyilván a náluk vásárlókon szorítanak még egyet, hiszen illúzió azt gondolni, hogy az egyébként nyereséges működésre kényszerített cégek nem hárítják át az adót fogyasztóikra.

Egyik kézzel adnak, a másikkal elvesznek a gyógyszercégektől

Növekszik annak a tehernek a mértéke is, amit a gyógyszergyártóknak és forgalmazóknak kell államilag támogatott forgalmuk után visszafizetniük a gyógyszerkasszába, mégpedig a közel másfélszeresére. Az érintettek tavaly nyárig egységesen 20 százalékot kellett ezen a címen visszafizetniük a gyógyszerkasszába, amit a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetében akkor 28 százalékra emeltek, idénre viszont az ilyen drágább gyógyszerekre vonatkozó teher mértéke már 40 százalékos lesz.

A gyógyszergyártók azzal vigasztalódhatnak, hogy bár az adóalapjuk után továbbra is kell különadót fizessenek, de feleződnek a korábbi kulcsok, így

• az 50 milliárd forint alatti adóalap után a korábbi 1 helyett 0,5,
• az 50-150 milliárd forint közötti adóalap után a korábbi 3 helyett 1,5,
• a 150 milliárd forint feletti után a korábbi 8 helyett 4 százalékos lesz.

Állampapírok felé terelik a bankokat is

Tartalmaz más könnyítést is a rendelet, aminek értelmében például a bankok csökkenthetik a különadójuk alapját az osztalékkal – amennyiben nem számolják el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként –, illetve nem kell beleszámolniuk azt a nyereségüket, ami „nem a szokásos tevékenység keretében” keletkezik áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból, de növeli az alapot a 2022-es adóévben még az adózás előtti eredmény terhére elszámolt különadó, tranzakciós illeték, illetve az extraprofitadó.

Esetükben módosítottak az adó mértékén is úgy, hogy a 13 százalékos különadót a korábbi 10 milliárd forintos helyett 20 milliárd forintos adózás előtti eredményig kell megfizetni, az afeletti értékek után pedig marad a korábban meghatározott 30 százalékos adókulcs. Emellett a korábbi három részlet helyett két egyenlő részletben kell hogy megfizessék az idei különadót – június 10-ig, illetve december 10-ig.

Viszont lehetőségük lesz a különadót csökkenteni is, amennyiben 2027 január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvényt vásárolnak (a megfogalmazás szerint: „a tulajdonukban álló állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik”), de csak akkor, ha ezek az államkötvények nem bizonyos repóügyletek és részvény-visszavásárlási ügyletek során kerülnek a tulajdonukba.

A rendelet értelmében tehát annak az összegnek a 10 százalékával csökkenthetik a különadójukat, amennyivel növekszik a tulajdonukban álló állampapírok értéke, de legfeljebb a különadó mértékének felét írhatják így le, vagyis a bankokat is abba az irányba igyekeznek terelni, hogy az államnak kölcsönözzenek.

Kedveznek a szénhidrogén-kitermelőknek

Könnyítenek az extraprofitnak mondott bányajáradék mértékén is, ami 42 százalékos marad az 1998 előtt termelni kezdett és szabadáron értékesített földgáz esetében, de a 2008 előtt termelésbe állított szénhidrogén-mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a tavaly 48 százalékra, a 2008 után termelésbe állított szénhidrogén-mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a tavaly 36 százalékra duplázott mértéket visszaállítják az eredeti 24, illetve 18 százalékos mértékre.