Titokban érkezhet újabb kínai akkumulátoripari beruházás Magyarországra – írja a Portfolio.hu. A lap kiszúrta, hogy egy olyan, akkumulátoripari gyártóberendezések készítésével foglakozó cég alapított Magyarországon leánycéget, amely partnere volt már a Samsung SDI-nak és a CATL-nek is.

Megnéztük a debreceni akkugyár német testvérét, és megtudtuk, mitől félnek ott az emberek - videóriport

A lap szerint március 30-án kezdeményezték a Hangke Technology Hungary Kft. bejegyzését, és bár ehhez kapcsolódó beruházást egyelőre sem a cég, sem a magyar kormány nem jelentett be, több jel is utal arra, hogy komoly befektetést hajthat végre. A cégbírósági bejegyzési kérelemben ugyanis az olvasható, hogy az alapító vállalat, a Hongkong Hangke Electronics Trading Co. Limited kétmillió eurós tőkebefizetést hajt végre, amelyből az alapításkor 200 ezret már befizettek. Vagyis jelenlegi árfolyamon legalább 74 millió forintot fektetnek be Magyarországon a tevékenységük finanszírozására.

Újabb akkumulátorgyár érkezik Debrecenbe, 400 milliárdból fejleszti a kínai tulajdonú Eve Power

A Portfoliónak azt nem sikerült megtudnia, hogy pontosan mire készül az akkumulátorgyártásban érdekelt cég, az erre vonatkozó kérdésükre sem a kínai anyavállalat, sem a Nemzeti Befektetési Ügynökség nem reagált.

A cégbíróságra beadott alapító okiratban ugyanakkor az szerepel, hogy a cég főtevékenysége akkumulátor, szárazelem gyártása lesz, ami mellett ipari villamos gép és berendezés javításával, hulladék-újrahasznosítással, valamint gépjárműalkatrész-nagykereskedelemmel foglalkoznak majd.

A cikk szerint a Hangke Technology Hungary akkor is fontos szereplő lehet a magyar akkumulátorgyártási piacon, ha csak technológiai szolgáltatóként tevékenykedik majd. Ám, ha gyártókapacitást is hoz, még tovább erősödhet a kínai vállalatok térnyerése a szektorban.

Czirfusz Márton kutató: Az akkumulátoripar erőltetése nem segíti a magyar gazdaság felzárkózását

Az akkumulátorgyári bérek csak látszólag magasak, ahhoz sokat és hibátlanul kell dolgozni minden hónapban - mondja Czirfusz Márton kutató. A foxconnizációnak nevezett folyamat nyomán tömegek kerülhetnek a betanított, gyártósor melletti munkakörökbe.