Az kérdés, milyen esetben él ezzel a jogával az állami, alapvetően exportfinanszírozásra kitalált pénzintézet.
A kormány kiterjesztette az Eximbank kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló rendelet hatályát „gazdálkodó szervezetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Eximbank általi megszerzésére.”
Ilyen értékpapír például a kötvény, a jelzáloglevél és a váltó. Kamatkiegyenlítést pedig az intézmény beszámolója szerint az államtól kap „speciális finanszírozási lehetőségekre”. Eddig ez a lehetőség főleg exporthitelekre, versenyképességet javító hitelekre vonatkozott.
A rendeletmódosítással az Eximbank átveheti a Magyar Nemzeti Bank szerepét a vállalati finanszírozásban. A jegybank még a világjárvány előtt indította el kötvényvásárlási programját, a Növekedési Kötvényprogramot (NKP) amelyet a magas infláció miatt elindított szigorítás keretében állított le idén nyáron. Addig több mint 1500 milliárd forintnyi forrás bevonásához járult hozzá az MNB. Az egyik legnagyobb kedvezményezettje a programnak a 4iG volt.
Az kérdés, hogy az Eximbank milyen összegben és milyen kötvényeket fog majd vásárolni. Felmerülhet, hogy – akár az állami Corvinus oldalán – beszáll a Vodafone-felvásárlásba, amelyet jó eséllyel hitelből finanszírozhat az állam. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter legalábbis nem cáfolta az erre vonatkozó kérdést a legutóbbi kormányinfón. A Corvinusnak ráadásul erős kapcsolata van az Eximbank felé. Legalábbis augusztus 12-e óta, ekkor vette át a cég vezérigazgatói tisztségét Torzsa Andrea, aki egyben az Eximbank felügyelőbizottságának elnöke.
További kormánydöntések a csütörtök esti Magyar Közlönyből:
- 4,5 milliárd forinttal megemelték a központi költségvetési szervek elhelyezésével kapcsolatos bérleti díjak kiadási előirányzatát;
- az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapon belül 27 milliárd forintot átcsoportosítottak „nagyértékű gyógyszerek” finanszírozására;
- 40 950 adag Pfizer Covid-oltóanyagot adnak át ingyenesen Ukrajnának.