Sorra hirdetnek utakat az európai idegenforgalmi cégek a polgárháború sújtotta Szíriába. Míg rengeteg az érdeklődő, olyanok is sokan akadnak, akik szerint nem lenne szabad a turizmus újraindításával legitimálni és pénzelni a véreskezű diktátor, Basar Asszad rezsimjét.
„A több mint egy évtizede óta polgárháborús körülmények között élő Szíria az utóbbi időben kezd visszatérni a normális kerékvágásba. Az embereket nagyon érdekli, mi történik az országban, és saját szemükkel is látni akarják Szíriát ” – indokolja az utak szervezését a berlini Rocky Road ügynökség, amely 2022-től indít turistákat a közel-keleti országba. A Deutsche Welle német hírportál szerint az érdeklődés nagy, ezért a cég a tervezettnél is több csoportot küld Szíriába.
Egy másik német utazási iroda, a Soviet Tours, amely korábban elsősorban a volt szovjet tagköztársaságokba szervezett utakat, most azzal reklámozza 2022-ben induló szíriai útjait, hogy a csoportok tagjai bibliai városokkal, ősi kultúrákkal találkozhatnak és nagyszerű kulináris élvezetekben lehet részük. A kilencnapos utak – a repülőjegyek ára nélkül – személyenként kétezer euró körül mozog.
Míg Nagy-Britanniában és Franciaországban is éledezik a Szíria-turizmus, több orosz és kínai utazási iroda már az idén is indított csoportokat az országba. Az újsütetű lelkesedés egyik oka, hogy a szíriai kormány, amely már 2018-ban felújította a csoportos turistavízumok kiadását, októbertől újra beengedi a külföldi vendégeket. Az utóbbi 18 hónapban a koronavírus-járvány miatt korlátozások miatt szünetelt a beutazási engedélyek kiadása.
A Deutsche Welle idézte a német külügyminisztérium illetékeseit is, aki azt hangsúlyozták, nem értik, miért indulnak utak a harcok sújtotta országba. Szerintük a látogatók nincsenek biztonságban, s ha bajba kerülnek, a nagykövetségek és konzulátusok nem tudnak segítséget nyújtani. Míg sokak szerint etikátlan dolog a turisták pénzével életben tartani a diktatórikus Asszad-rezsimet, az utazási irodák vezetői azt hangsúlyozzák, szükség van a kulturális cserére. A polgárháború előtt komoly bevételi forrás volt a turizmus, az idegenforgalomból származott az ország GDP-jének a tíz százaléka: 2010-ben több mint tízmillió külföldi érkezett az országba, s a bevétel 6,3 milliárd dollár volt.