A múlt héten a sajtóban is megjelent, hogy a szegedi klinikai központ egyik orvosának felmondott a Szegedi Tudományegyetem munkáltatói jogokkal felruházott rektora.

Rovó László a sajtómegkeresésekre annyit válaszolt, hogy az intézménynél mindig alapos indokokkal folyamodnak a munkaviszony felmondással történő felbontásához. Az elbocsátott orvos, Horváth Szatmár viszont közzétette a felmondás indoklásának néhány részletét: ezek főként magatartásbeli kifogások, illetve 4-5 évvel ezelőtti ügyek, például, hogy évekkel ezelőtt egy nemzetközi kutatói projekt miatta bukott el. A felmondást fegyelmi vizsgálat előzte meg.

Az elbocsátott orvos azt több helyen is elmondta, hogy a felmondását átvette, nem akar a Szegedi Tudományegyetemre visszatérni semmilyen körülmény között, inkább külföldön vállal munkát. Az viszont pikáns, hogy Horváth Szatmár jelenleg még a MOK Országos Etikai Bizottságának megyei elnöke. A tisztségviselőket tavaly küldöttek választották meg, így ők jogosultak őt onnan visszahívni, vagy nyilván maga Horváth is lemondhat a posztról, de erről nincs információnk, a kamarának sem. Legalábbis ez derül ki a MOK megyei elnökének, Kanka Andornak a hodpress.hu-nak adott interjújából is. Kanka egyébként szokatlannak nevezte az elbocsátást, szerinte rossz érzést kelthet a kollégákban.

„Egy ilyen szokatlan intézkedés a kamara egyik tisztségviselőjével szemben sajnos sok kollégában kelthet rossz érzést, egy olyan helyzetben, amikor a egészségügyi szolgálati jogviszonyról elfogadott törvény az egészségügyi dolgozók jogait jelentősen korlátozza, amikor határozott szakmai és munkavállalói érdekképviseletre van szükség.”

Az ügy azért pikáns, mert az elbocsátott orvos, a tavaly novemberi tisztújításon alapos vérfrissítésen átesett Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságának Csongrád megyei szervezetének az elnöke lett. Ez a szervezet indított eljárást a SZTE rektora ügyében, amikor Rovó Lászlóról, egy kora márciusi sítúráról hazaérkezve kiderült, hogy megfertőződött a koronavírussal, de amíg ez kiderült, aktívan dolgozott úgy is, mint rektor, és orvosként is ellátta a betegeket. A vizsgálat arra irányult, hogy megszegte-e a rektor akár az egyetemi, akár a járványhelyzeti szabályokat.

A most elbocsátott orvos a vizsgálatot elindító szervezet elnöke, de az eljárást a győri etikai szervezet tagjai bonyolították le, pont azért, hogy ne azok folytassák le az eljárást, akiknek a rektor a munkáltatójuk. A vizsgálat mulasztást nem állapított meg. Mindez még júniusban derült ki.

Horváth Szatmár elbocsátásáról elsőként Kunetz Zsombor számolt be a közösségi oldalán, posztjában egy Hír TV műsort is belinkelt, amelyben Rovó az etikai vizsgálat eredményéről számol be. Ebben arról is beszél a rektor, hogy kíváncsian várja, amint „beosztottjai” megmagyarázzák neki, hogy milyen indíttatásból kezdeményezték ellene az eljárást, és arról is említést tett, hogy feljelentést is tettek, mert kiderült, hogy a rektor személyes egészségügyi adataihoz fértek hozzá az ebben az interjúban nem megnevezettek.

Ez utóbbi egyébként súlyos adatvédelmi vétség, tavaly májusban derült ki, hogy egy szegedi orvos a munkatársa adataiba nézett bele jogosulatlanul, azokat csak a kezelő orvos ismerheti meg, külön kóddal lehet bejutni a rendszerbe, így az nyomon is követhető, könnyen felderíthető. A magyarnarancs-hu-nak adott interjújában ezt a most elbocsátott orvos ezt határozottan el is utasította, éppen erről is tanít az egyetemen. Így maradnak a magatartásra való hivatkozások a felmondásban, amire egyébként a Munka Törvénykönyve lehetőséget ad. Így lényegében bárki, bármikor elbocsátható.

A Magyar Országos Kamara első körben az érintett feleket hallgatná meg, és amennyiben a szegedi orvos elbocsátásának körülményei alapot adhatnak egy etikai eljárás elindítására, akkor azt kezdeményezni fogja a testület.