Gyakori tévhit, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak arányosan jogosult szabadságra. Csakhogy a munka törvénykönyve nem tesz különbséget a szabadság mértéke kapcsán a rész- és a teljes munkaidő között, egész másról szól a számítás. Ezt mutatta be az Adózóna.
Ha a dolgozót egyenlőtlen munkarendben foglalkoztatják, a szabadságot kétféleképpen lehet kiadni.
A munkáltató egyik lehetősége, hogy munkanapban tartja nyilván és abban is adja ki a szabadságot. Ha például egy munkavállaló heti négy napon át 8 órát dolgozik, nem csak arra a napra kell kiadni szabadságát, amikor be volt osztva 8 órára, hiszen fennmaradó egy napja nem pihenőnap és nem is munkaszüneti nap.
Ha a munkáltató a másik lehetőséget választja, akkor órákban kell számolni. Igaz, órában csak nyilvántartani lehet a szabadságot, kiadni teljes napot kell.
Fontos, hogy a munkáltatónak már év elején el kell döntenie, hogy melyik szabadságkiadási módot választja, és ezt a naptári év során nem változtathatja meg.