Július 1-től indítja „Növekedési Kötvényprogram” (NKP) nevű akciótervét az MNB. Mit is takar az NKP, mi a célja, hoz-e változást a lakosság kötvényekkel szembeni hozzáállásában?
Mi az NKP?
Fejlett piacgazdaságokban a vállalatok nem kizárólag banki hitelekkel vagy tőzsdei részvénykibocsátásokkal finanszírozzák saját tevékenységüket. Erős szerepet kapnak a kötvények is. A kötvény nem más- kisebb leegyszerűsítéssel –, mint a bank kihagyásával megvalósított közvetlen hitelfelvétel a megtakarítóktól. Egy jól működő kötvénypiac jelentős mértékben hozzájárulhat a vállalatok növekedésének hatékony finanszírozásához.
Magyarországon a vállalati kötvények kibocsátása mind európai, mind regionális összehasonlításban elenyésző. Ezen kíván változtatni az MNB az év közepétől Növekedési Kötvényprogramjával. Az NKP keretében 300 milliárd Ft értékben vásárolhat a jegybank vállalati kötvényeket. Az MNB-nek a programmal az elsődleges célja a kötvénykibocsátások élénkítése, a vállalatok „rászoktatása” erre a finanszírozási formára. 2015-ben az MNB a Növekedési Hitelprogramjával (NHP) sikeresen elérte, hogy érdemben élénküljön a válság után drasztikusan visszaesett vállalati hitelpiac. A cél itt is ugyanez. A különbség annyi, hogy az NHP esetében a hitelt a bankok helyezték ki (és az MNB „csak” a forrást biztosította), addig az NKP-nál közvetlen vásárlóként jelenik meg a piacon.
Az NKP keretében - elsősorban – nagyvállalatok által kibocsátott, legalább B+ minősítésű, minimum 3, maximum 10 éves futamidejű kötvényeket fog vásárolni az MNB. A „B+” minősítés a nem befektetési kategória felső sávjában található, azaz kockázatot is érdemben tartalmazó kötvényeket vásárolhat az MNB.
Ma a vállalatok kötvénykibocsátási kedvét visszafogja a nehezen becsülhető kereslet is. Az NKP megjelenésével kiszámíthatóbbá válik egy-egy kibocsátás sikere. Az MNB vásárlása önmagában bizalomerősítő tényezőként fog szolgálni a piaci szereplők számára.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy ilyen alacsony kamatok mellett miért van szükség a kötvénypiac mesterséges élénkítésére? Mert nem lesznek mindig ilyen alacsony szinten a kamatok és a banki hitelkínálatot is érdemben – pozitívan – befolyásolni tudja a jól működő kötvénypiac.
Milyen változást jelent ez a magánszemélyeknek?
A magánszemélyeknek ma alapvetően az új lakossági államkötvény jelenti az igazi alternatívát a bankbetétekkel szemben. Az új kötvények 3,5%-6% kamatot fognak fizetni. Ezzel szemben egy 5 éves futamidejű vállalati kötvény nagy valószínűséggel alulról fogja közelíteni a 3,5%-ot úgy, hogy a kockázata lényegesen magasabb lesz, mint az államkötvényé. Így lakosság számára a választás nem lesz nehéz.
Minden bizonnyal – még a kötvényprogram sikere esetén is – hosszú évek múlva fejlődhet annyit a hazai vállalati kötvénypiac, hogy az érdemi kínálatot jelentsen a lakossági megtakarítóknak. És nem utolsó sorban ekkor is kérdés lesz, hogy aktuálisan milyen kamatot kínál az államkötvény.