Szélsőséges befektetők a magyarok, mivel nagy arányban vannak azok, akik semmilyen, és azok, akik jókora mértékű kockázatot hajlandók vállalni – írja egy felmérést idézve Azénpénzem.hu.

A lakástakarék-pénztári állami támogatás megszüntetése kiegészült azzal, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) javasolja: a magyar állam lépjen be a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacára.

A Portfolio.hu öngondoskodási konferenciáján az Erste Bank vezérigazgató-helyettese, Harmati László kiemelte: a lakossági megtakarítások között félév alatt a legnagyobb növekedést a készpénzállomány érte el, mely az első hat hónapban erőteljesebben nőtt, mint tavaly az év egészében.

Harmati követendő példáként mutatta be az északi országokban elterjedt gyakorlatot, amely szerint a pár száz euró felett készpénzben végzett tranzakciók nem legálisak. Harmati szerint a „forgalomban lévő pénz egy része valószínűsíthetően nem tiszta, tehát vannak olyan nagy vagyonfelhalmozódások, amelyeknek a készpénzaránya megkérdőjelezhető”.

Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója szerint viszont ahhoz, hogy a lakossági vagyonon belül a készpénzállományt érdemben csökkenteni lehessen, először azt kellene megérteni, hogy milyen céllal tartja azt a lakosság. Ráadásul a legfelső decilis kezében van a lakossági állampapírok 85 százaléka, azaz irdatlan koncentrációról van szó.

A készpénztelenítéssel és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) törekvésével, hogy a lakosság a kezében levő készpénz felét állampapírba tegye, érdekes rezonál a cafeteriából kitett egészségpénztárak és a lakástakarékok történetével – míg előbbi az egészségügy kifehérítéséhez, utóbbi a számlás lakásfelújítások terjedéséhez járult hozzá.

Az Erste felmérése szerint a megtakarítások terén polarizált kockázatvállalás jellemzi a magyarokat, azaz a kockázatvállalók és a kockázatkerülők vannak túlsúlyban, és a régióban nálunk az egyik legalacsonyabb a vegyes kockázatvállalási attitűddel rendelkezők aránya, melyhez alacsony öngondoskodási attitűd társul.

Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója szerint nagyon kevés a tudatos megtakarító. Nagy Koppány, az MNB igazgatója szerint viszont nem lehet a végletekig növelni a pénzügyi tudatosságot, a termékeket kell egyszerűbbé és érthetővé tenni.

Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója és a biztosítók szövetségének (MABISZ) elnöke szerint az állandóság és megbízhatóság kellene az öngondoskodáshoz.