Míg a rendszerváltás utáni években átlagosan átlagosan 45 napnyi munkaidő-kiesés jutott egy dolgozóra, ez a szám ma már csupán 39. A Központi Statisztikai Hivatal Munkaidőmérleg című kiadványa szerint azonban nem a fizetett szabadság, hanem a betegség miatti távollét lett jelentősen kevesebb – írja a Népszava.

A tanulmány szerint 2016-ban a versenyszférában a hivatalos munkanapok 14 százalékában nem dolgoztak szabadság, betegség, igazolt vagy igazolatlan távollét miatt. Összesen 255 munkanapot kellett volna teljesíteni, ebből egy átlagos dolgozó csaknem 27 napot szabadságon töltött.

László Zoltán, a Vasas Szakszervezet elnöke a lapnak úgy nyilatkozott: a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben már egyre kevésbé kell az állásunk elvesztésétől félni, egy betegség idején azonban joggal tarthatunk attól, hogy jelentősen csökken a keresetünk. A táppénz összege ugyanis olyan kevés – a napi átlagkereset 50-60 százaléka –, hogy a munkavállalók inkább betegen is bemennek dolgozni, vagy fizetett szabadságot vesznek ki betegszabadság helyett.